Augusztus 20-a után gyökeres változás állt be hazánk időjárásában. Az addigi hőséget mérsékeltebb meleg váltotta fel, és kevéske eső szinte mindenütt hullott, de a talajok vízgazdálkodásán ez a mennyiség édeskeveset változtatott. A talajok felső rétege jelenleg is teljesen kiszáradt, minőségi talajmunkát csak nagy nehézségek árán lehet végezni. A korábbi hőség miatt szinte minden érik, de a rovarkártevők aktivitása is a maximumon van.
Immár sokadszor, de ismét ki kell emelni a zöld vándorpoloskák és az ázsiai márványos poloska kiemelkedő aktivitását. Míg az előbbi a veteményes kertek növényeit, különösen a paprikát és a paradicsomot, illetve a körömvirágot lepte el, addig a márványos poloska inkább a gyümölcsösben tevékenykedik. Persze nem kizárólagos a táplálékválasztás, de az arányok most ezek. Mindkét fajnál igen bőséges az utánpótlás, rengeteg a különböző fejlődési fokozatú lárva. A kifejlett imágókkal együtt már most érzékeny károkat okoznak. A védekezést nehezíti, hogy a növények zöme már érik.
Másik friss tapasztalat, hogy a mezőgazdaságban kártékony bagolylepke fajok közül különösen aktívan repülnek a C-betűs, a gamma, a felkiáltójeles, a vetési és különösen nagy számban a gyapottok bagolylepkék. Ez utóbbi faj nappal is igen aktív, látogatja a virágzó és terméshozó növényeket, táplálkozik és rakja petéit. Most van különösen nagy veszélyben a paprika és a paradicsom termése, de emellett nagy károkat képes okozni a másodvetésű babban is.
Az almamoly folyamatosan repül a feromon csapdába, az alma és körte mellett már sok a megrágott dió magbél. A dióburoklégy folyamatosan és nagy létszámban látogatja a diófákat, a fertőzés első jelei már látszanak a fán, illetve a leveleken a dióaknázó fényesmoly károsítása is megfigyelhető.
Szórvány gyümölcsösökben erős károkat okoz az aranyfarú lepke hernyója, a hernyófészkek száma ezeken a helyeken felszaporodásra, gradációra utal.
A hosszantartó melegben, szőlőben és más növényeken felszaporodott a kabóca népesség. Szőlőben az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjesztése miatt különösen veszélyes. Emellett általánosan fertőz a kígyóaknás szőlőmoly, de helyenként megjelentek a gubacsatka, a levélatka és a szőlő-gyökértetű levéllakó alakja is, annak ellenére, hogy jól kezelt ültetvényekről van szó.
Díszkert tulajdonosok számára friss információ, hogy már repül a boróka tükrösmoly második generációja, mely legalább akkora kár képes okozni, mint a boróka díszbogár.
Paradicsom termesztők számára sajnálatos hír, hogy délkelet-Magyarországon, szabadföldön, fekete ebszőlőn (Solanum nigrum) megfigyelték a paradicsom aknázómoly (Tuta absoluta) kártételét, ezért feltételezhető, hogy szabadföldi paradicsomon is megjelenhet.
