Sokan feladják idén a méhészkedést a 20 ezres magyar méhésztársadalomból – jósolják az ágazat helyzetét közelről figyelők. Szinte felsorolni sem lehet, mi minden csökkentette a tevékenység jövedelmezőségét.
A magyar méhészeknek talán még sosem volt ilyen nehéz évük. Enyhe tél, rossz termés, az európai piacokat elárasztó ukrán és kínai méz, magas szinten ragadt termelési költségek, alacsony felvásárlási árak keserítik meg a mindennapjaikat. A DW magyar YouTube-csatornája készített friss látleletet a helyzetről.
A székesfehérvári Kiss Norbertnek már a szülei is méhészkedtek, viszont a 37 éves fiatalember úgy gondolja, hogy jelenleg átlag alatti megélhetést kínál a méhészet, ezért ő is B, sőt C tervekben gondolkodik a jövőjét illetően.
280 méhcsaládot gondoz, ám – elmondása szerint – még sosem érte annyi stressz, mint ebben az esztendőben. A termés a tavalyi negyedére esett, a vásárlói kereslet is megcsappant, közben viszont nőttek a kiadások. A méhészeti gyógyszerek 30 százalékkal drágultak, a kaptárfa anyaga még ennél is nagyobb mértékben. Emelkedett a benzin, az üveg ára, ráadásul az időjárás is hektikussá, kiszámíthatatlanná vált.
Idén már nem érte meg hordóban értékesíteni a mézet, sőt egyáltalán nem lehet most előre tervezni, mindenki a túlélésre játszik – véli.
Hasonló véleményen van Erdélyi Tibor méhészmester is, akinek Győrben 600 méhcsaládja van. Több tucat eladatlan hordó méze áll az udvaron, megállt a felvásárlás. Az ár egyébként is a termelési költség alá esett: míg 2022-ben 1200 Ft volt a virágméz kilója, idén már csak 600 Ft, miközben a költségek 1000 Ft körül térülnek meg.
Erdélyi Tibor pedig jelentősen gépesített az utóbbi években, most új csarnokra ruházna be, hatékonyságnöveléssel próbál túlélni. Vannak ugyan támogatások a méhészek számára, ám ő úgy látja, hogy az eszközöket, gyógyszereket forgalmazók nyelik le az ebből származó hasznot.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) oldalán jelenleg 117 apróhirdetésben kínálnak méhcsaládokat, 472-ben méhészeti eszközöket, 470-ben pedig mézet és más méhészeti termékeket, ami szintén válsághelyzetre utal.
Bross Péter, az OMME elnöke is úgy nyilatkozott szeptember elején a Hírklikk.hu oldalnak, hogy „a méhészek nincsenek jó hangulatban, egyre többen adják fel”. Bár ez nemcsak szakma, hanem életforma is.
„A világon több mint 20 ezer méhfaj van, Magyarországon 700. Ebből az egyetlen egy, amit mi, méhészek tartunk, és szeretünk, azért értékelődik fel, mert ha a vadméhek el fognak pusztulni, akkor egyetlen beporzó vektor lesz, a mi méhünk”
– mutatott rá az elnök a tágabb problémákra is. A legnagyobb gondot az jelentette, hogy a méhlegelők közül idén egyedül a napraforgó mézelt, az összes többi növény, így például az akác is egyszerűen alig-alig adott mézet.
Bross Péter szerint nehéz megjósolni, hány méhész adja fel idén, de egyértelmű, hogy a folyamat elkezdődött:
„A rendszerváltás óta ez volt az egyetlen olyan ágazat, amely nemhogy stagnált, hanem megduplázta a méhcsaládok, azaz a tenyészállatok számát. Az összes többi ágazat – sertés, szarvasmarha, baromfi – mind drasztikusan csökkentette az állatállományt. Mindenki tudta, hogy ez a növekedés előbb-utóbb véget ér. Most kezdődik egy szomorú időszak.”
(Fotó: Sheryl Maiorano/Pixabay)
