Június elején nagy figyelem kísérte az Európai Bizottság központját a hazai agrárszakemberek és –politikusok részéről, akkor tette közzé ugyanis a testület a 2021 utáni közös agrárpolitikát meghatározó jogalkotási tervezeteket. Alig egy hónappal később, július 4-én az EB budapesti képviseletének munkatársai általánosságban itthon is ismertették a tervezett változásokat.

Ahogy a szakértők fogalmaztak, az Európai Bizottság javaslata jelenleg a jogalkotó szervezeteknél van, ezekben a tagállami képviselet biztosított, ahogy a tervezetekbe való beleszólás is. Mint mondták, az újonnan bevezetendő, a tagállamok által egyenként készítendő KAP Stratégia Terv lehetőséget biztosít, hogy a tagállami sajátosságokhoz igazodó célzott és komplex ágazati programokat dolgozzanak ki, ezáltal a jelenleginél hatékonyabban használják fel a némileg szűkösebb anyagi forrásokat; a jogosultsági kritériumok és követelmények rendszerének nagy részét saját maguk dolgozzák ki; egyszerűsítsék és tovább racionalizálják végrehajtási rendszereiket.

A szakértők szerint a fő kihívások (hatékonyságnövelés, jövedelemnövekedés és -stabilizálás, környezet megóvása, fiatal gazdálkodók arányának javítása) kezelése is lehetővé válik. Továbbá úgy vélték, hogy az EB javaslata megadja a lehetőséget arra, hogy a kedvezményezettek számára egyszerűbb rendszer jöjjön létre.

Az Európai Bizottság munkatársai megjegyezték, hogy Magyarország számára előnyös lehet a közvetlen támogatásoknál a célzottabb kifizetések, a vidékfejlesztésben pedig a társfinanszírozás lehetővé tétele. Megjegyezték, mivel a digitalizáció terén (például online pályázatbeadás) jól áll Magyarország, így az egyszerűsítési törekvés is a javára válhat, és mivel kutatást-fejlesztést-innovációt kívánja az EB erősíteni, ebből is profitálhat az ország, hiszen ezen a hármas területen számos hazai kiválóság és műhely dolgozik.

A szakértők megfogalmazták, az új KAP 2021. január 1-től életbe lépéséhez a politikai megállapodásoknak (tehát az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jóváhagyásának) 2019. májusáig létre kell jönniük.

Még a júniusi jogalkotási javaslatok publikálásakor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is ismertette álláspontját. A NAK álláspontja szerint az uniós költségvetés gyors elfogadásánál sokkal fontosabb, hogy olyan megállapodás szülessen, amely megőrzi legalább a KAP jelenlegi költségvetési keretét.

A kamara szerint sok kockázatot rejt a hazai mezőgazdasági termelők számára az, ha a jelenlegi tartalommal fogadják el a 2021-2027 között időszakra vonatkozó uniós költségvetés-tervezetet, illetve a KAP jogalkotási javaslatokat. A NAK úgy látja, hogy a következő egy-két évben intenzív tárgyalások következnek, amelynek eredményeképpen a tervezetek még nagyban módosulhatnak. Fontos, hogy a végső változat a lehető legnagyobb mértékben a magyar gazdálkodók érdekeit szolgálja.