Szerencsére még télen sem maradunk zöldségek nélkül a konyhában, mert számos izgalmas ízt lehet akkor is a kertből szüretelni, például a bimbóskelt. Ha piacon vagy zöldségesnél vesszük a kelbimbót - vagy akár a korábbi cikkben szereplő kale-t - akkor is jó zöldségforrás lehet!
A kelbimbót valaki vagy imádja vagy a világból is ki lehet kergetni vele. Egyrészt a kelbimbónak van egy jellegzetes szaga főzés közben, ami miatt sokan nem szeretik. Másfelől egy jellegzetes íze és főtt állaga is van, ami igen megosztó.
De ennek ellenére azért nagyon jó köreteket lehet belőle készíteni például, amit akár még a kelbimbóért nem rajongók is megehetnek.
Tejszínes, sajtszószos bimbóskel tepsiben
Egy kisebb tepsire elegendő bimbóskelt vegyünk csak, mert sajtszósszal elég kiadós lesz. Mennyiséget azért nem írnék, mert mindenkinek más a kisebb tepsi. Az a lényeg inkább, hogy a sajtszósz legyen elegendő, legalább 3 ujjnyi vastag legyen, amikor a tepsibe beleöntjük, rá a megmosott, megtisztított kelbimbókra.
Ha szeretjük a még izgalmasabb ízeket, akkor egy kisebb fej karfiolt is tehetünk mellé rózsákra szedve.
A sajtszószba olyan sajtok kerüljenek, melyek jól olvadnak, lehetőleg reszelék formájában, hogy könnyebb legyen elkeverni, egalizálni majd a mártásrészt a zöldségeken.
Nézzük a tejszínes sajtszószt: 150 ml magas zsírtartalmú tejszínbe reszeljük bele a sajtot, sajtokat, majd tegyünk hozzá annyi tojást, hogy a kellő mennyiségű öntet meglegyen. Ha kevés a tejszín és túl tojásos lenne a keverék, akkor még főzőtejszínt tehetünk bele vagy tejfölt. Aki bírja és szereti a vajat, az olvasztott vajat is tehet bele a többlet tejszín helyett, mert így még krémesebb lesz a mártás majd.
Én liszttel nem szoktam a keveréket besűríteni, mert elég sűrű lesz így is, amikor a sajttal összeolvad és a tojás miatt szép habos, krémes állagú lesz sütés után.
Az összetevőket alaposan keverjük el, sózzuk, borsozzuk és egy csipet szerecsendiót, rózsaborsot is tehetünk a mártásba. Minél fűszeresebbre keverjük, annál izgalmasabb lesz az úgynevezett csőben sült zöldségek íze is. (Az eredeti csőben sülthöz kell a lisztes habarás).
Letakart tepsiben a leöntött zöldségeket 150 Celsius fokon süssük addig, míg át nem sülnek, ez kb. 20 perc, majd rövid időre vegyük le a takarást, hogy kicsit meg is piruljon a teteje a mártásnak is.
Bimbóskel leves
Kifejezetten bimbóskel rajongóknak kiváló tojásos levest is lehet készíteni. Mivel a tojás megadja azt a plusz fehérjemennyiséget és tartalmasságot a levesnek, hogy sokáig jóllakottak leszünk, ezért nem kell amiatt sem aggódni, hogy üres lesz a leves.
Jó egy kiló bimbóskelhez, 2-3 szál sárgarépát, egy szál fehérrépát, pár szem csiperkegombát kezdjünk el felkarikázva levesként megfőzni. Eleinte fűszerezésképp csak sót és borsot érdemes beletenni.
Majd, ha már háromnegyedében megfőttek ezek a zöldségek, akkor újhagymát vagy póréhagymát karikázzunk fel és készítsük elő a felvert tojásokat. A zubogón forró levesbe kanalazzuk, csurgassuk bele a tojáslevet lassan, hogy ne egyszerre mind a lábos alján landoljon. Ezután jöhet a többi fűszer is! Tegyük hozzá a frissen vágott petrezselymet ízlés szerint, tört fokhagymából két gerezdnyit, majd az utolsó pár percben tegyük csak bele a vékonyra karikázott újhagymát. Így a hagyma pikánssá és roppanóssá teszi az egészet, a tojás adja a plusz tartalmat, a zöldségek igen puhára főnek benne.
Fűszerként jól illik hozzá a szerecsendió, a színes borskeverék fűszermalomból, tálaláskor akár a reszelt sajt is, de főzhetünk ki fürjtojást is, melyet közvetlen tálalás előtt teszünk félbevágva a tányérokra és csak rámerjük a frissen elkészült levest!
