A nyári időszak óhatatlan velejárója egyes rovarok, így a darazsak elszaporodása is. Ezek a rovarok hazánkban meglehetősen gyakoriak, ugyanakkor azon kívül, hogy fullánkjuk van, csípésük pedig akár életveszélyes is lehet, nem sok mindent tudunk róluk.
Pedig ezek a rovarok mezőgazdasági és közegészségügyi kártevők is egyben. Nem árt némileg tisztában lenni azzal, hogy milyen életmódot folytatnak, mely fajok veszélyesek és miként lehet védekezni ellenük.
Hasonló kinézet, eltérő szokások
A hazai fullánkos redősszárnyú darazsak csoportja egyáltalán nem egységes! A Polistes nemzetségbe tartozó fajok, mint pl. a hazánkban igen gyakori francia darázs (Polistes gallicus), vagy a ritkább padlásdarázs (Polistes nimpha) alapvetően kis fészkekben élnek, amelyeknek nincs is külső papírmasé burkolatuk. Csak a már párosodott királynők telelnek át, és ezek alapítják meg a nem túl népes, sokszor csak 20-40 egyedből álló fészkeket.
Ragadozó fajok, amelyek rágó szájszervükkel különböző kisebb rovarokat ölnek meg és visznek a fészekbe, hogy ezzel az ott élő királynőt, a lárvákat és a fészket még el nem hagyó kifejlett egyedeket táplálják. Önmaguk táplálására a kijáró dolgozók nektárt fogyasztanak, viráglátogatók.
A Polistes fajok, vagy más néven papírdarazsak egyébként könnyedén felismerhetőek akár röpülés közben is. Csápjaik minden esetben sötét citromsárgák, és hátsó lábaikat repülés közben lógatják. Ezek a darázsfajok meglehetősen „békés” természetűek. Persze van fullánkjuk, használják is azt, ha szükséges, de fészkeik alapvetően kevés egyedből állnak, és tömeges támadást ezáltal nem okoznak.
A veszélyesebb darázsfajok
Velük ellentétben a nagyobb, akár több száz, sőt több ezer egyedből álló óriási kolóniákat képező Vespa, Vespula, Paravespula és Dolichovespula nemzetségekbe tartozó darázsfajok jóval veszélyesebbek. Ezen fajok életmódja teljesen hasonló a papírdarazsakéhoz, de az emberekkel gyakrabban kerülnek konfliktusba. Mindegyik, ide tartozó faj közös tulajdonsága, hogy fészkeiket egy külső papírmasé burokkal veszik körül. Sok esetben ez a burok szép, esztétikus, gyakorta hagymakupolára emlékeztető alakú, viszont igencsak harcias társaság lakja ezeket a fészkeket.
Az ebbe a csoportba tartozó darazsak csápjai minden esetben feketék, repülés közben hátsó lábaikat szorosan a testük mellett tartják. Ha ilyen darazsat látunk, akkor célszerű észben tartani azt, hogy egy nagyon is népes fészek valamelyik dolgozójával futottunk össze. Ha feldühítjük (pl. csapkodással), akkor jó eséllyel jön segítségére még egy seregnyi a fészekből. Ezek a fajok sokkal agresszívabbak, hamarabb és tömegesen támadnak, mint a papírdarazsak.
Védekezés: óvatosan a fészekkel!
A kertekben észlelt darazsak ellen igazán hatékonyan csak akkor tudunk védekezni, ha sikerül elpusztítanunk a fészküket, illetve a fészek belsejében tanyázó királynőt. Ez meglehetősen kockázatos feladat. Egyes fajoknál, mint pl. a kecskedarázs (Paravespula vulgaris) könnyű helyzetben vagyunk, mivel ez a darázsfaj előszeretettel építi fészkeit redőnytokokba, illetve olyan üregekbe, amelyeket csak egy keskeny résen át érnek el. Itt a fészek ugyan nem közelíthető meg, de a bejutást, illetve a dolgozók kijutását a rés eltömésével meg lehet valósítani.
Nyilvánvalóan olyan anyaggal kell lezárni a darázsfészket tartalmazó hely nyílását, amelyet a dolgozók éles rágóikkal nem tudnak átrágni. A PUR hab pl. ezért nem jó. Viszont az összegyűrt alufólián már nem tudják magukat ezek a csípős jószágok átrágni. Ha a dolgozók nem jutnak ki a szabadba, akkor a lárvákat és a királynőt sem tudják táplálni, így a fészek lakói lassan éhen halnak.
A nagyobb testű, harciasabb és hírhedten ingerlékeny fajok, mint pl. a lódarázs (Vespa crabro), a német darázs (Paravespula germanica), vagy netán a különösen veszélyes és tömeges támadásra hajlamos ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkeinek elpusztítását viszont ne kíséreljük meg. Ezek a fajok képesek tömeges támadásuk során akár az emberélet kioltására is! A társas redősszárnyú darazsak hatékony irtását bízzuk rovarirtó szakemberre.
A darazsak ellen eleve nem alkalmasak a növényvédő szerek, ellenük közegészségügyi irtószereket, biocideket kell bevetni. Ezek szakszerű alkalmazásához pedig csak a rovarirtó szakemberek, egészségügyi gázmesterek értenek. Bízzuk rájuk ezt a meglehetősen veszélyes munkát!
A képek a szerző felvételei.
