Hogyan keltsük új életre a kisült, bebarnult gyepet? Mennyi szilvát tanácsos fogyasztani naponta? Hogyan lehet eredményesen védekezni az apró szulák ellen? A hét legolvasottabb cikkeiből válogattunk.
A barna gyep még nem feltétlenül halott, így állítható helyre a nyári hőség után
A nyár végére sok kertben ugyanaz a kép fogadja a tulajdonost: a korábban zöld gyep kifakult, nagyobb foltokban szalmasárgává vált, helyenként pedig már a talaj is kilátszik. Ilyenkor könnyű arra jutni, hogy a fű egyszerűen kiégett, és tavasszal mindent elölről kell kezdeni. A barnulás azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a növény elpusztult. Az őszi helyreállítás első feladata ezért nem a műtrágyázás vagy a felülvetés, hanem annak eldöntése, hogy nyugalmi állapotban lévő vagy valóban kipusztult gyeppel van-e dolgunk.
Nagyon kevés szilvát együnk naponta, a termesztők ennyi darabot javasolnak
A napi rendszeres gyümölcsfogyasztás hasznos a szervezetünknek, ám ha túlzásba visszük, az negatív következményekkel is járhat. A szilvának mindenképpen helye van az étrendünkben – de vajon mennyit tanácsos fogyasztani belőle naponta? Nem túl sokat, mert nagy mennyiségben laxatív (vagyis enyhén hashajtó) hatású, vagyis a napi ötszöri gyümölcsadagunkat ne kizárólag ezzel teljesítsük.
Mennyit ehetünk belőle? KATTINTSON!
Veszélyes kártevők a poloskaszagú szilvadarazsak:
Mitől barnul belül nagy felületen a szilva húsa?
A szilva húsának barnulását több ok is kiválthatja. Az egyik és már régóta ismert ok a szilva gyümölcsét károsító molyok következménye. A termés növekedése és érése alatt a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly is fertőzheti. Mindkét molynak évente több nemzedéke fejlődik, és a keleti gyümölcsmoly nyárvégi nemzedéke a későn érő szilvákat is megfertőzi védekezés hiányában.
Milyen nyomokat kell még keresnünk? KATTINTSON!
Miért került célkeresztbe Európa egyik legnépszerűbb sövénynövénye?
A babérmeggy néhány év alatt az egyik leggyakoribb örökzöld sövénynövénnyé vált, majd szinte ugyanilyen gyorsan került a vitatott kerti növények közé. Mérgezőnek mondják, Svájcban már nem lehet forgalmazni, és egyre többször az inváziós növények között emlegetik. Ezek azonban különböző kérdések, amelyeket érdemes szétválasztani. A kerttulajdonos számára ugyanis nem az a legfontosabb, hogy „veszélyes-e” a babérmeggy, hanem az, hogy pontosan milyen kockázatot jelent, és mit kell ezzel kezdeni a gyakorlatban.
További információkért KATTINTSON!
Miért nő vissza mindig az apró szulák, és mit lehet tenni ellene?
Az apró szulák ellen az ember könnyen úgy érezheti, hogy hiába dolgozik: kigyomlálja, felkapálja a területet, néhány hét múlva pedig újra ott kúsznak a hajtások a növények között. Ennek oka nem az, hogy a gyomlálás felületes volt, hanem maga a növény életmódja. A szulák föld feletti része ugyanis csak kis része annak a rendszernek, amely a talajban évekig életben tarthatja.
Hogyan érhetünk el tartós eredményt? KATTINTSON!
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
