Az AGROmashEXPO és az AgrárgépShow kiállításon számos szakmai programot rendeztek. Ezek egyike volt a GTE Mezőgépipari Szakoszály, a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, a BME Gép-és Terméktervezés Tanszék, valamint az MTA Agrár-és Bioműszaki Tudományos Bizottság közös tudományos konferenciája, amely minden évben a mezőgazdasági K+F egy-egy kiemelt témáját tekinti át. Az idei évben „Az arató-cséplőgépek fejlesztési irányai” álltak a középpontban.
A konferenciát Dr. Kerényi György, a GTE Mezőgépipari Szakosztály elnöke nyitotta meg. A program ismertetése előtt tájékoztatást adott „Az év magyar mezőgépe” verseny történetéről és eredményéről. A hazai mezőgépfejlesztés, gyártás és forgalmazás bemutatását hivatott versenyt az idén hatodik alkalommal indították el. Az egyetemi oktatók, intézeti kutatók és szakújságírók által értékelt pályázatok közül a CLAAS Hungária Kft. Corio Conspeed 8-75FC kukorica csőtörő adaptere került ki győztesen.
Corio Conspeed 8-75FC kukorica csőtörő adapter
A megnyitót követő az első előadást Dr. Hajdú József „Innovációs eredmények, trendek az arató-cséplőgépek fejlesztésében” címmel tartotta.
A történeti áttekintés után az előadó bemutatta az arató-cséplőgépek részegységeinek fejlesztési törekvéseit. A motoroknál egyértelmű a környezetvédelmi előírások betartása, egyes gyártók már képesek a Stage V. követelmények kielégítésére is. A cséplőszerkezetek kialakításánál találkozhatunk a hagyományos keresztdobos, illetve a hosszdobos kivitellel egyaránt, de több gyártó már hibrid megoldásra is képes. A hatékony tisztítószerkezetek lejtős területeken is egyenletes anyagárammal dolgoznak. A szalmaaprító-terítő berendezések automatikusan reagálnak a szélviszonyok változására. A járószerkezetek talajkímélő megoldásúak, szinte minden gyártó rendelkezik gumihevederes kivitellel is. A különleges fejlesztések közül bemutatta az amerikai TRIBINE csuklós kombájnt.
A legjelentősebb fejlesztések az infokommunikáció területén történtek. Külön kiemelte a Claas cég CEMOS Auto Treshing automatikus szabályzó rendszerét, amely az Agritechnica kiállításon aranyérmes volt. A digitális mezőgazdaság kihívásaira választ adó megoldások közül a kombájnok rajban történő üzemeltetése és a robotkombájn fejlesztési törekvések kerültek említésre.
Az előadás végén néhány részletet mutatott be a napjainkban „csúcs-technikának” tekinthető IDEAL kombájnról, amelyet az AGCO cég fejlesztett, és amelyet Chellenger/Fendt/Massey Ferguson márkanevek alatt forgalmaznak. A számos újdonság közül kiemelendő, hogy a kombájn axiális cséplő-magleválasztó rendszere az Ideal 7 modellben egyrotoros (Helix Single), az Ideal 8 és 9 modelleknél kétrotoros kivitelben készül (Helix Dual). Szintén egyedi újdonság az AutoDock berendezés, amellyel a vágóasztalok/adapterek felkapcsolása automatikusan történik. Az új kombájnok infokommunikációs rendszere szintén számos újdonságot tartalmaz, amelynek működését 52 szenzor segíti.
Az Ideal kombájn jellemző újdonságai
A második előadást Csanádi Tamás, a CLAAS Hungária Kft. K+F vezetője tartotta. „A korszerű, univerzális vágóasztalok fejlesztési szempontjai” című előadás a fejlesztés speciális, illetve univerzális irányzatának ismertetésére terjedt ki. A vágóasztalok kialakítását alapvetően a betakarítandó növény és a talajfelszín jellemzői határozzák meg. A szója és repce vágóasztalok flexibilis kialakításúak, oldalsó rendválasztóval (repce) és haladásirányú kaszaszerkezet állítással. Ez utóbbi megoldás megtalálható a cég Vario gabona vágóasztalainál is. A termény-továbbításnál újdonság a szalagos (hosszirányú/keresztirányú) anyagmozgatás, amely lehet flexibilis kivitelű (McDon). Az anyagtovábbítást segítő motolláknál megtalálható a paralelogrammás és a pályavezérelt megoldás egyaránt. A vágóasztalok felkapcsolását gyorskapcsoló berendezések segítik, amelyek lehetnek mechanikus, hidraulikus vagy elektromos működésűek.
A meglévő fejlesztési megoldások ismertetése után kitért a jövő lehetséges irányzataira. Ezek közül kiemelte a szélesség további növelését, az univerzalitás fokozását, a csigás és szalagos termény továbbítás versenyét és a vezérlés automatizálását.
A harmadik előadást Dr. Jóri J. István tartotta „Betakarító adapterek új konstrukciós megoldásai” címmel. Az előadó kiemelte, hogy az adapterek fejlesztése és gyártása területén hazánk nagyhatalomnak tekinthető, mivel három nemzetközi szinten is elismert cégünk van (CLAAS Hungária Kft, Optigép Kft., Linamar Kft.).
A kombájn adapterek közül a kukorica és a napraforgó hatékony betakarítását lehetővé tevő megoldásokat ismertette. A kukoricaadapterek fejlesztésének fő irányai: sorfüggetlen (sűrű sorú) használatot lehetővé tevő megoldások (pl. Mainero); alacsony behatolási/profil szög (pl. CLAAS); kúpos törő henger geometria (pl. CLAAS); rotációs törőhenger (pl. Geringhoff Rota Disc); szárbehúzást segítő megoldások (pl. Geringhoff); anyagáram segítő megoldások (pl. Cressoni Air Flow); vesztesség csökkentő kivitelű behúzó láncok (pl. 360 Yield Center); speciális száraprító szerkezetek (pl. Drago); szár-rendképző és felhasználó megoldások (pl. Cornrower, Pellet Technology); az adapterek tömegének és energia felhasználásának csökkentése, alumíniumházas hajtóművek kialakítása (pl. Optigép, Oros).
A napraforgó adaptereknél a sorfüggetlen és soros adapterek fejlesztése párhuzamosan történik, de a kisebb vesztességeknek köszönhetően az utóbbiak gyorsabban terjednek. A sorfüggetlen adaptereknél a gyűjtőtálcák és a motollák területén jelentkeztek újdonságok (pl. CLAAS, Moresil). A soros adaptereknél az anyagáramot segítő rezgőtálcás megoldások a hatékonyak (pl. Oros, Optigép). A hatékony szárelvágás és behúzás tekintetében az olasz gyártók járnak az élen (pl. Fantini, Olimac Drago). A száraprítás és kezelés területén számos fejlesztés történt, amelynek eredménye a megfelelő minőségű tarló (pl. Stark).
Az utolsó előadáson Dr. Kelemen Zsolt számolt be az „Arató-cséplőgépek hazai szántóföldi vizsgálatainak fontosabb tapasztalatai”-ról. Az előadó nehéz helyzetben volt, mivel konkrét vizsgálati eredményekről nem számolhatott be azok titkosítása miatt. Ezért a vizsgálati módszerekről és az eredmények hasznosítási lehetőségeiről adott tájékoztatást.
A vizsgálatok során meghatározott munkaminőségi jellemzők
A kombájnok szántóföldi vizsgálata a működési jellemzők és a hajtóanyag-fogyasztás meghatározására terjed ki. Az áteresztőképesség és a veszteségek meghatározására a NAIK Mezőgazdasági Intézetében kifejlesztett módszer munkaigényes, de pontos, ezért a vizsgálatokat a legnagyobb gyártók is igénybe veszik (CLAAS, John Deere, New Holland, Deutz Fahr).
A vizsgálatok során meghatározott műszaki, munkaminőségi (áteresztőképesség, vesztesség) és energetikai jellemzők ismerete fontos a fejlesztőknek, gyártóknak, a kereskedőknek, az oktatási intézmények munkatársainak és a felhasználóknak egyaránt.
