Nagy erőkkel folyik az aratás Vas megyében, az önök tábláin is zúg a kombájn, a gép éppen azt a repcét vágja, amit már a HORSCH Focus vetőgéppel vetettek el. De mielőtt az eszközről és annak előnyeiről beszélnénk, egy rövid gazdaságbemutatást szeretnék kérni.

Nejemmel Acsád környékén folytatunk hagyományos szántóföldi növénytermesztést nagyjából 400 hektáron. Nagy területen állítunk elő vetőmagot tritikáléból, őszi árpából, őszi búzából, zabból és szójából is. Emellett a vetésforgó miatt évente 40-60 hektár kukoricánk is van, gazdasági szempontból pedig a legfontosabb növényünk a repce. Napraforgóval nem foglalkozunk, nálam ez a két olajos növény üti egymást, és én a szóját választottam.

Vetőmag-előállítás esetében általánosnak érzem azt a megállapítást, hogy a nagyobb hozzáadott értékhez nagyobb szakértelem, szigorúbb technológia kell.

Ez így igaz, a gombaölő szeres védekezésnél, a tápanyag-utánpótlásnál is jobban oda kell figyelni, hogy a végén vetőmag minőséget kapjunk.

Általánosságban milyen a gazdaság gépesítettsége?

Van egy nagy, 240 lóerő teljesítményű FENDT traktorunk, ami mellett egy 160, egy 135 és egy 95 lóerős, illetve további „kiszolgáló traktorok” is dolgoznak a földjeinken. Saját kombájnnal aratunk, illetve éppen most cseréljük le a régi önjáró permetezőgépünket egy vontatott kivitelre. Művelőeszközök tekintetében a grúberektől a lazítókon és kompaktoron át a vetőgépekig megvan minden.

Eke is van? A forgatásos vagy a forgatás nélküli talajművelés a bevett gyakorlat?

Két ekénk is van, de nagyjából 15 éve csak a tavasziak alá szántunk, a többi területen mulcsos művelés zajlik. Kombináljuk a forgatásos és forgatási nélküli talajművelést, de a kukorica szármaradványát mindig beforgatjuk.

A HORSCH Focus vetőgép az acsádi telephelyen

Térjünk rá a HORSCH Focus vetőgépre, ami 2018-ban az Axiál Kft.-től érkezett a gazdaságba.

Régóta kapcsolatban vagyunk az Axiállal, a FENDT traktorunk is már 7-8 éves. A területi képviselőjük acsádi, ami erősíti a kapcsolatot. Először csak az alkatrész-ellátásban számítottunk rájuk, aztán jött az erőgép, és a korábbi gabonavető gépünk is tőlük volt, amit most lecseréltünk.

Azt miért váltotta a HORSCH?

Egy Tume vetőgépről beszélünk, amit már akkor is azért választottunk, mert egy menetben tudta kijuttatni a vetőmagot és a műtrágyát. De a hátránya, hogy a tápanyagot csak 2 centiméterrel a vetőmag alá és mellé tudta elhelyezni. A HORSCH Focus-ban viszont az a jelentős újítás, hogy ennél sokkal mélyebbre rakhatjuk a műtrágyát, ami a talajban lévő nedvesség hasznosításában nagy szerepet játszik.

A HORSCH Focus vetőgépre szerelt ULD kapák a műtrágya-kijuttatóval

Pontosan milyen méretű vetőgépet választottak, milyen opciókkal, felszereltséggel?

Ez egy négyméteres munkaszélességű, osztott tartállyal rendelkező gép. 3000 és 2000 literes a kapacitása, ráadásul akár kétféle növény egyidejű vetését is elvégzi. A vetőmag lehelyezése nagyon pontos, 20 hektáron mákkal is foglalkozunk, és ősszel 1 kilogrammos hektáronkénti mennyiséget is el tudtunk vetni a segítségével. Mindezek mellett ugyanakkor a Focus legnagyobb előnye az ULD kapa, ami 30 centiméteres sortávolságban morzsalékos talajt hoz létre a repce karógyökereinek. A műtrágyát háromféleképpen juttathatjuk ki: vagy a talaj mélyére, akár 30 centiméterre is, vagy a talaj felszínére, amit egy tárcsasor kever be sekélyen, vagy fele-fele arányban ide is és oda is. Mi az előbbit alkalmazzuk, hiszen azért választottuk ezt a gépet, hogy a műtrágya minél lejjebb kerülhessen, így a karógyökereket is a mélyebbre hatolásra ösztönözze. Így a növény a szárazabb időszakban is eléri a mélyebben lévő nedvességet. Emellett a vetésnél is előnyös az egymástól 30 centiméter távolságra elhelyezkedő kapák munkája, hiszen például a tavalyi csapadékszegény augusztusban nedves, puha magágyba tudtuk lehelyezni a repce vetőmagot 2 centiméteres mélységbe. Tavaly augusztus óta mindent ezzel a géppel vetünk, ami lehet, még egy külön adapterrel 45 centiméteres sortávra a szóját is.

Mik az eddigi tapasztalatok a gép és az általa megújított technológia kapcsán?

Nálunk még július közepén tart a betakarítás, így konkrét számot nem minden esetben tudok mondani, de egyelőre kedvezőek a kilátások. Durum búzában például 6,5 tonnás eredményünk lett, aminek fele vetőmag minőség. A mostani állapot szerint a szója nagyon biztató képet mutat, bár a virágzás kezdetén nagy szükség lenne a csapadékra és ezzel együtt a melegre is. Tavaly egy zöldítési magkeveréket is vetettünk a HORSCH Focus-szal, ami az akkori szárazság ellenére az ULD kapáknak köszönhetően szép állományt eredményezett. Az őszi káposztarepce esetében a termésátlag 3,8 tonna lett 90 hektár átlagában. Mindent összevetve, látszik a technológiaváltás eredménye.

Az ULD kapákon található műtrágya-kijuttató szabályozója. A képen látható, hogy a három fokozatból az alsót, a talaj mélyére juttatást választották

Ha a repcére fókuszálunk, akkor hogyan zajlik a növény vetése az új géppel?

A műtrágyát 15-20 centiméter mélyre helyezzük le, a repce vetőmagot pedig 2 centiméterre. A gép mélységtartása rendkívül pontos, magát a mélységet kézzel, klipszek segítségével tudjuk beállítani. Ez munkásabb, több időt igényel, mintha automatikus lenne, de pontosabb is. Foglalkozni kell vele, de meg is lesz az eredménye. Fontos azonban két dolgot kiemelni. Az egyik, hogy a 10-12 kilométer/órás sebességhez és a nagyjából 20 centiméteres mélységhez legalább 200 lóerő teljesítményre szükség van. Másrészt elengedhetetlen a megfelelő talaj-előkészítés, nem szabad elhanyagolni az előműveleteket, különben nem tudjuk elég mélyen használni a kapákat. Nálunk legalábbis elsődleges cél, hogy a műtrágyát minél mélyebbre helyezzük el a repce számára, hogy a fellazított sorban a karógyökerek minél lejjebb húzódjanak. Ez a technológia pedig a száraz időszakokban is jó indulást és megfelelő fejlődést szavatol.