A termikus gyomirtás újra hódít?

Perzseléses eljárás

A gyomperzselést először az USA-ban regisztrálták 1852-ben. Kezdetben kerozint égettek, de a módszer nehéz kezelhetősége miatt gyorsan feledésbe merült. A második világháborút követően az eszköz megváltozott, amikor már propán-bután gázt használtak. Az érdeklődés azonban nem volt túl nagy mindaddig, amíg a kilencvenes évek organikus mozgalma újra fel nem fedezte. A lángképzés nyersanyaga az egyik legtisztább szénhidrogén, a propángáz.

A növényi sejtek 50-70°C közötti felmelegítésével a sejtfehérjék kicsapódnak, a sejtek felrepednek, a növények elhervadnak, petyhüdtté válnak, majd a kezelést követő napokban elszáradnak.

A növényi közeg jellege és mennyisége, valamint főleg a növény felületén és belsejében lévő vízkészlet meghatározza a hővel való gyomirtás eredményességét. A hatástartamot a legkevésbé fogékony gyomnövényhez kell igazítani. A gyökeres és tarackot fejlesztő gyomnövények egy alkalommal kezelve rendszerint nem pusztíthatók el, ezért a kezelést meg kell ismételni.

Mivel az égéstermék csak víz és szén-dioxid ezért az eljárás viszonylag környezetbarátnak nevezhető. Nem károsítja a talajt, ugyanis az 1000-1400°C fokos hőhatás a munkasebességtől függően, csak néhány tized másodpercig tart. A munkasebesség a gyomborítottság mértékétől, a gyomok nagyságától és egyéb környezeti tényezőktől (harmat, szél) függően 1,5-5 km/h. A perzselés nagy előnye, hogy alkalmazása során nem bolygatjuk a talaj felső rétegét, így nem segítjük elő újabb gyommagok kicsírázását, illetve herbicid rezisztens gyomfajok ellen is eredményesen használható. A perzselő fejek a talaj felszínétől 10-15 cm-re , azzal kb. 45° fokos szögben helyezkednek el.

A perzselés idejének használatától függően, megkülönböztetünk vetés előtti, vetést követő kelés előtti, illetve kelés utáni alkalmazást. Fontos megjegyezni, hogy esős napon vagy közvetlenül utána ne végezzünk kezelést, mert az energia nagy részét ilyenkor a víz elpárologtatása viszi el. A perzselés munkasebessége nagyban függ a gyomborítottságtól, a gyomok méretétől, illetve a talaj és a gyomnövények víztartalmától. Optimálisnak nevezhető a száraz, szélcsendes, kissé felhős idő, napszakot tekintve a reggeli pára, harmat felszállását/felszáradását követő órák.

Az égetés eredményét általánosságban az ujjlenyomat, másképpen „ujjnyomás” próbával ellenőrizhetjük. Perzselés után közvetlenül a megfonnyadt gyomnövényeken – ujjbegyeinkkel történő összenyomásuk után – megmarad az ujjaink nyoma.

A legújabb berendezéseknél elektronikusan vezérelt perzselő fejeket alkalmaznak, amelyekkel nemcsak a sorközökben, hanem a sorokban is végezhetünk gyomirtást anélkül, hogy a kultúrnövényt károsodás érné.

Termikus berendezések

A perzseléses technológia megvalósítására számos megoldás született a kerti berendezésektől kezdve a szántóföldi nagyteljesítményű kultivátorokig. A következőkben ezekből mutatunk be néhányat.

 

HOAF lángkultivátorok

A holland HOAF Infrared Technology társaság által kifejlesztett INFRAPLUS technológia folyékony propángáz segítségével lángot fejleszt, ami infravörös sugárzás és forró levegő kombinációjával eredményes a gyomokkal szemben, mivel a takarásban lévő gyomok az infravörös sugárzással nem, csak a forró levegő által pusztíthatók el. A TWIN BURNER kivitelű gépek dupla, eltérő támadásszögű fúvókasorral rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik egységnyi idő alatt nagyobb mennyiségű gáz keresztüláramlását, és ezáltal a nagyobb munkasebesség melletti munkavégzést (7-8 km/h). A gép működését a traktorfülkében elhelyezett vezérlő berendezés szabályozza, oly módon, hogy gombnyomásra, automatikusan begyújtja vagy kioltja a lángot. A gépek tüzelőanyaggal való ellátását lehet biztosítani kisméretű palackokkal (36 kg), amelyek a kultivátorra kerülnek elhelyezésre, vagy lehetőség van a traktor mellső hárompont függesztésre rögzíthető, nagy térfogatú 700 literes tartály alkalmazására is.

AFI lángkultivátorok

Az USA-ban kifejlesztett, propángázzal működtetett AFI lángkultivátorral Stevan Knezevic, az University of Nebraska–Lincoln egyetemen folytat széleskörű vizsgálatokat, többféle kultúra köztük kukorica, napraforgó és szója művelésénél. Az eredményekről munkaértekezleteken (workshop) számolnak be, a következő augusztusban lesz. (Flame Weeding Workshop, Aug. 19, Eastern Nebraska Research and Extension Center)

Az Agricultural Flaming Innovations (AFI) cég egy egész lángkultivátor családot fejlesztett ki, 2-12 soros kivitelben, sőt elkészült a legnagyobb 16 soros változat is. A kultivátor egységek (égők, takaró lemezek) 30 fokos szögben helyezkednek el, a hatékony működés érdekében.

Forrás: http://www.afiweedflaming.com; https://www.biokontroll.hu; https://www.Agroskill.hu