Gyomirtás
Gyomirtás

Éljünk együtt a fenyércirokkal?! – A rezisztens fenyércirok szabályozásának lehetőségei

Éljünk együtt a fenyércirokkal?! – A rezisztens fenyércirok szabályozásának lehetőségei

Agrofórum Online

Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés adatai alapján nyolc egyszikű gyomfaj igényel a gazdálkodóktól nagyobb odafigyelést. Emellett Magyarország középső és déli megyéiben egyre nagyobb problémát jelent a rezisztens fenyércirok elterjedése.

A legveszélyesebb egyszikű gyomok borítási sorrendben az Ötödik Országos Gyomfelvételezés adatai alapján:

  • kakaslábfű- Echinochloa crus-galli
  • fakó muhar – Setaria pumila (glauca)
  • termesztett köles – Panicum miliaceum
  • fenyércirok – Sorghum halepense
  • tarackbúza – Elymus (Agropyron) repens
  • zöld muhar – Setaria viridis
  • pirók ujjasmuhar – Digitaria sanguinalis
  • csillagpázsit – Cynodon dactylon

A fenyércirok évelő, egyszikű, rövidnappalos gyomnövény. Géncentruma a Közel-Keleten, Szíriában, Aleppóban található. Innen terjedt el a világ számos részére (1. ábra). Ma már Földünk minden kontinensének mind a trópusi-, mind a mérsékelt égövi országaiban jelen van. A világ legveszélyesebb gyomnövényeinek listáján a 6. helyen szerepel.

1. ábra: A fenyércirok géncentruma és terjedése

Életformájából következően kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkezik. Magas hőmérsékleten zárt légzőnyílásokkal, kis vízfelhasználással is képes megfelelően fotoszintetizálni (C4 anyagcsere típus). Ebből következően jó versenyképességgel bír a zömmel C3-as fotoszintézisű kultúrnövényeinkkel szemben (pl. búza, árpa, rizs, burgonya, cukorrépa, szója stb.).

Hazánkban már a múlt században megtalálható volt, de jelentős gazdasági kárt nem okozott – sőt jó beltartalmi értékei miatt még ajánlották is a termesztését – mígnem az elmúlt 40-50 évben elkezdődött az olyan mértékű felszaporodása, hogy mára már az egyik legjelentősebb gyomnövényünkké vált.

Az erős felszaporodás és jelentős gazdasági kár következtében az 1980-as években egyes üzemek állami támogatást kaptak irtására és a gazdaság fenyércirok-mentesítésére, illetve több megyében kötelezték a gazdálkodókat (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) cirokmentesítési 5 éves terv készítésére. Természetesen a kezdeti (egy éves) sikereket nem követték tartós hatások.

Mi segíti a fenyércirok terjedését?

Elterjedésének okai közé sorolandók – a korábbi nagyarányú atrazin felhasználás után, amelyre toleráns volt – az 1980-as évek közepétől megjelenő szulfonilurea típusú gyomirtó szerek, melyek a gazdálkodóknak új lehetőséget biztosítottak a kukoricában történő állománykezelésekre. Így a kukoricatermesztés monokultúrás formája a kukorica övezetekben jelentősen megnőtt, és a rendszerváltás után a szabadabb növényvédőszer-piaccal még inkább megerősödött. Ezzel előtérbe került a gyomirtási technológiákban a posztemergens kezelés, amely azonban e fajjal szemben egyre gyakrabban nem volt hatékony.

A nagyüzemi területek felaprózódása és magánkézbe kerülése után a kukorica monokultúrás termesztése tovább növekedett. Tipikussá vált ugyanazon (főleg szulfonil-karbamid csoportba tartozó) hatóanyagok évről évre ismétlődő használata, illetve osztott kezelésben, de nem megfelelő, alacsonyabb dózisokban való alkalmazása. A folyamatos monokultúrás kukoricatermesztés és az ismétlődő, részleges hatású posztemergens kezelések hamar kiváltották a fenyércirokban a szulfonil-karbamidok elleni herbicid rezisztenciát.

E gyomfaj Magyarországon való hihetetlenül gyors előretörése (1. kép) azonban nem csak a fentebb említett okoknak köszönhető, hanem a fenyércirok kiemelkedően magas ellenálló képességének is. Az itt honos fenyércirok rizómái egyébként is jól tűrik a téli hideget, viszont az utóbbi évek viszonylag enyhe téli időjárása még inkább kedvezett ezen szaporító képletek áttelelésének.

1. kép: Erős, domináns fenyércirok fertőzés kukoricatáblán

Kutatások bizonyítják, hogy a fenyércirok terjedése alapjában véve lassú lenne, de a nem megfelelően letisztított gépekkel, és a nem megfelelően megtisztított vetőmagvakkal behurcoltuk a még tiszta, nem fertőzött területeinkre, megtelepedésével teret adva a gyorsabb elterjedésének.

Ezen felül a fenyércirok erős allelopatikus hatással rendelkezik, mely azt jelenti, hogy a különböző kultúrnövényekkel borított táblákon belül dominánssá válását nemcsak a különösen erős versengése okozza, hanem a rizómák által termelt csírázás- és növekedésgátló anyagok is. 8 féle csírázást gátló anyagot tartalmaz az élő, de még az elhalt rizóma is.

Mint azt kutatási eredményekből is tudjuk, az átlagos gyomfajok jelenléte is okozhat akár 50%-nyi termésveszteséget. Ha ezt a fenyércirokra szeretnénk kivetíteni, akkor nemcsak a terület borítottságából adódó tápanyag- és nedvességelvonást kell figyelembe vennünk, hanem a növény allelopatikus tulajdonságát is. Elmondhatjuk, hogy a termésveszteségünk akár 90% is lehet hektáronként. Ha észszerűen szeretnénk védekezni ellene, akkor nem elég felállítani egy gyomfajtól függő fontossági sorrendet, nem elég felmérnünk a gyomborítottságot, hanem figyelembe kell vegyük a gyomnövény biológiáját, beleértve ebbe a csírázás évi ritmusát, a magvak/rizómák nyugalmi állapotának a hosszát, az évelők regenerálódó képességét, a herbicid-tűrőképességet, szelektivitást, rezisztenciát.

A Sorghum halepense kétféle túlélési mechanizmussal rendelkezik. Az egyik az apikális dominancia: ahol is a rizómán található rügyek 95%-a hormonális szabályozás hatására nyugalomban van, viszont, ha bármilyen stressz éri a növényt, akkor az apex hormonális jelet ad az axilláris rügyeknek, amelyek számukra kedvezőtlen körülmények között is képesek kihajtani. A másik pedig a rizómák aktivitásának szezonalitása (2. ábra): A rizómák a talajban önállóan is élik az életüket. Januártól októberig, június kivételével magas aktivitást mutatnak, legaktívabbak augusztus-szeptemberben, majd októbertől decemberig úgynevezett endogén nyugalomban vannak. De a talajban továbbra is életképesek maradnak, ezért is fontos megfelelően megválasztani a gyomirtó szert hatásmechanizmusa és a növényben történő mozgása, transzlokációjának jellege szerint. A hatóanyagnak a talajfelszín alatti részekhez is el kell jutnia ahhoz, hogy megfelelően dolgozni tudjon, és pusztítani, gyéríteni tudja a talajban lévő rizómákat.

2. ábra: A rizómák aktivitásának szezonalitása

Foglalkoznunk kell még a rezisztencia kérdésével is. Több helyen végeztek kísérleteket, melyek azt mutatták, hogy az alkalmazott készítmények egyébként fenyércirok ellen hatásos adagjának háromszorosa is teljesen hatástalan volt e fajjal szemben. Ennek oka általában a bekövetkezett tipikus hatáshely rezisztencia, mely azt mutatja, hogy a növényben pontmutáció/pontmutációk jön/nek létre azon a helyen, ahol a gyomirtó szer hatóanyagának ki kellene fejtenie a hatását (az ALS-enzimen). Így a gyomnövényen nem jelentkeznek a toxikus tünetek.

Más kísérletekben, ahol a készítmény engedélyezett dózisa szintén hatástalan volt, a háromszoros adag már erős száradásos és sárgulásos tüneteket mutatott, de idővel a növények kiheverték a károsodást, nem pusztultak el. A fenyércirok vélhetően képes volt lebontani a herbicid hatóanyagát. A metabolikus rezisztencia, amely esetében a növény anyagcseréje felgyorsul, valamint egyes – a hatóanyag lebontását segítő – vegyületek képződése fokozódik, így képes azelőtt detoxikálni a hatóanyagot, mielőtt az irreverzibilis tüneteket okozna. Mivel az ilyen típusú rezisztenciát nem csak a kísérleti helyeken találták meg, ezért következtethetünk arra, hogy ez nem a gócpontokban alakul ki, hanem bárhol létrejöhet a fenyércirokkal már fertőzött területeken.

A fenyércirok abban is különleges – megnehezítve ezzel a védekezést –, hogy szaporodása magról és rizómáról is történik, és a két szaporodási forma szinte egyforma jelentőségű a növény túlélési stratégiájában. Ezért tehát különös körültekintést és megfontolt védekezést kell ellene alkalmaznunk.

Generatív része a mag (2. kép): Egy növény magprodukciója elérheti akár 80.000 szemet is. A magok 3-6 évig életképesek a talajban. A csírázás májustól szeptemberig szinte folyamatos, ezért önmagában általában kevés egy pre-, vagy korai posztkezelés. A csírázást nagymértékben szabályozza a rizómás alak jelenléte, mely ugyan csökkenti a magok csírázását, viszont gyenge rizómafertőzés esetén a magról kelők nyomják el a rizómás alakot.

2. kép: A fenyércirok termése

Vegetatív része a rizóma (3. kép): A növény megtelepedése utáni stabilitását és agresszivitását biztosítja a talaj 30 cm-es rétegében és évente akár 5000 nódusz (alvó rügy, axilláris rügy) képzésére képes. Ez elérheti akár a m²-enkénti 1600-2000 rügyet is. A rügyképzés négy szintű, amiből a mélyen fekvő negyedik szint biztosítja az áttelelést és a tavaszi indulást. A keléstől számított 6-7 héten belül a föld feletti növekedése ugyan viszonylag lassú, viszont ezen idő alatt a talajban egy nagyon erős rizóma rendszer alakul ki.

3. kép: A fenyércirok rizómarendszere

Hogyan védekezhetünk megfelelően a fenyércirok ellen?

Először is tanulmányozzuk a fenyércirok fejlődési dinamikáját (3. ábra).

A csírázás májustól, szeptemberig folyamatos. A keléstől számított 6-7 héten keresztül a föld feletti növekedése ugyan nagyon lassú, viszont ezen idő alatt a talajban egy nagyon erős rizóma rendszer alakul ki. Virágzás idején gyors növekedésnek indul mind a föld feletti, mind a föld alatti rész. Ekkor a rizómák napi 30-90 cm-t is képesek növekedni. Ilyenkor az idősebb növények másodlagos, majd harmadlagos rizómákat képeznek. Ezzel is növelve az amúgy sem rossz ellenálló-képességet. Ezen ismeretek alapján érdemes megválasztanunk a védekezéseink mikéntjét.

3. ábra: A fenyércirok fejlődési dinamikája

Ne feledkezzünk meg a legegyszerűbb, és legolcsóbb védekezési módszerről, a megelőzésről. Vagyis, ha fenyércirokkal fertőzött területen dolgoztunk, mielőtt újabb területen kezdenénk meg a munkálatokat, tisztítsuk meg a gépeket. Ha mégis sikerült a területeinkre áthurcolni a gyommagvakat, és a rizómákat, ahogy a gyomnövény előbukkan, haladéktalanul kezdjük meg a védekezést.

Fontos odafigyelnünk a vetésváltásra is, mely szintén egy lehetőség. Itt tudnunk kell, hogy, a fenyércirok meleg-, fény- és tápanyagigényes növény, ebből következik, ha a területet bevetik olyan kultúrnövénnyel, mely magasabb növésű és gyorsabb fejlődésű mint a fenyércirok, akkor az jól beárnyékolja a talajt és a fenyércirok visszaszorul.

Az egyik legnagyobb eredményt mégis a megfelelő talajműveléssel érhetjük el. Ugyan ez már egy jóval összetettebb feladat. Ahhoz, hogy megfelelő időben a megfelelő talajmunkákat elvégezhessük, ismernünk kell a fenyércirok vegetációs ideje alatti fejlődési dinamikáját: mikor van gyökérváltás, mikor van a rizómaképződés intenzív szakasza, ez mennyi ideig tart.

Választhatjuk például azt a lehetőséget, hogy a rizómákat mélyszántással leforgatjuk a talaj mélyebb rétegeibe, és hengerrel letömörítjük, ezzel anaerob körülményeket teremtve befullasztjuk a talajba. Vagy ismerve az apikális dominancia jelenségét, melyet, ha figyelembe veszünk, és a tarló művelésekor keresztirányú tárcsázással feldaraboljuk, így a nyugalomban lévő axilláris rügyeket hajtásra kényszerítjük, ezzel felhasználtatva vele a tartalék-tápanyagokat, majd, ha kihajtott lekaszálni, vagy újra betárcsázni tudjuk, vagy alkalmazhatjuk a már jól bevált totális gyomirtást is. Persze mindezt folytatni érdemes az aktív rizóma képződés időszakának a végéig. És itt már részben rá is tértem a kémiai védekezésre, mely a legelterjedtebb módszer hazánkban.

De nézzük meg mivel is gyéríthetjük a fenyércirok állományunkat. Nagy a lehetőségek tárháza, és a választás persze múlik azon is, hogy adott évben milyen kultúrát kívánunk az adott területen termeszteni. Csak pár lehetőséget szeretnék megemlíteni, melyek a legjellemzőbbek a gazdálkodók között.

Itt van például az egyik legkedveltebb módszer a gabonatarló kezelése, azon belül is a glifozát hatóanyagú készítmények használata. Fontos tudomásul vennünk, hogy már több területről jött jelzés, hogy némely glifozát készítmény nem elég hatékony a fenyércirok ellen. Javasolt már a tarlókezeléseknél a glifozátok mellé N-műtrágyát adni, ezzel erősítve a hatóanyag felszívódását a növényben. Vagy a másik bevált módszer, ha adjuvánsokat adunk a glifozátok mellé. Kísérletek bizonyítják (Tóth), hogy a tarlókezelések időszakában, vagyis egyben a fenyércirok aktív időszakában a glifozátok hatékonysága sokkal nagyobb, mint bármely speciális egyszikű irtó herbicid készítményé.

Sokkal tágabb lehetőségeink vannak a kétszikű kultúrákban, melyek nem jelentenek akkora kihívást, mint például kukorica, de itt is nagy gondossággal kell megválasztanunk a mikort, és a mivelt. Alkalmazhatunk akár egy pre-, posztkezelést, de beiktathatunk egy sorközművelő kultivátorozást is. Több fenyércirok ellen megfelelően működő speciális egysziküirtó található a piacon. Hatóanyagát tekintve választhatjuk akár fenoxaprop-P-etil, fluazifop-P-butil, propaquizafop, quizalofop-P-etil, quizalofop-P-tefuril, kletodim, vagy a cikloxidim hatóanyagú készítmények bármelyikét. A szerválasztáskor és a dózis meghatározásánál figyelembe kell vennünk a területünk teljes gyomflóráját, és a gyomok – így a fenyércirok – fejlettségi állapotát is.

Majd végül nézzük meg kukoricában is a lehetőségeinket. Itt el kell különítenünk a magról kelő és az évelő, rizómáról kihajtó fenyércirok kérdését. Ugyanis a magról kelővel könnyebb a dolgunk, hisz bármely kukoricában engedélyezett pre,- illetve posztkezelésekre alkalmas, megfelelő egyszikűirtó spektrummal rendelkező gyomirtó szerrel a fiatal, csírázó vagy gyökérváltás előtti egyedek ellen hatásos kezelést végezhetünk mindaddig, míg meg nem jelenik és uralkodóvá nem válik az évelő, rizómáról kihajtó, netán rezisztenciát is mutató fenyércirok biotípus a területünkön.

Viszont, ahol ez már bekövetkezett, jelenleg nincs más lehetőségünk, mint a DUO System® technológia, mely ma még az egyik leghatékonyabb megoldás – de meddig?

A DUO System® technológia

Ha hatékonyan akarunk védekezni a fenyércirokkal szemben, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Duo System® technológiát, mely egy két részből álló gyomirtási rendszer. Egyik eleme egy szuperszelektív egyszikűek elleni gyomirtó szer, a másik pedig az ennek a szernek ellenálló korszerű és magas termőképességű kukorica hibrid.

Klasszikus nemesítési módszerekkel sikerült olyan kukoricavonalakat, majd ezekből hibrideket előállítani, amelyek a szuperszelektív egyszikűirtók közül a cikloxidim hatóanyagú Focus Ultra®-t károsodás nélkül képesek elviselni. A nemesítési munka során mutációs eljárást használtak, így a cikloxidim-ellenálló kukoricák csak kukoricagéneket tartalmaznak. Nem tartoznak a transzgenikus, más néven genetikailag módosított növények közé. A cikloxidim-ellenállóságot mint tulajdonságot visszakeresztezéssel lehet bevinni akár a kipróbált, akár az új kukoricavonalakba. A cikkoxidim-ellenálló kukoricák viszont más szuper szelektív egyszikűirtókkal szemben nem ellenállók, azokkal nem kezelhetők, mert maradandó károsodást szenvednek. A Focus® Ultrával kezelt egyszikű gyomokban a tenyészőcsúcs elhal, fejlődése a kezelés után néhány óra múltán leáll, pusztulása megindul. A Focus® Ultra azzal emelkedik ki a kukoricában engedélyezett gyomirtók közül, hogy mindaddig hatékony, amíg az egyszikű gyomok növekszenek, vagyis sejtképződés zajlik bennük. Ez azonban senkit ne ösztönözzön a védekezés halogatására. A cél, hogy optimális időben, a termést befolyásoló kártétel előtt iktassuk ki a gyomkonkurenciát.

*

Összegezve a lehetőségeinket, érdemes a fenyércirok elleni „háborúban” nem egy módszerre koncentrálni, hiszen a legjobb eredményt a módszerek kombinálásával érhetjük el, azok több éven keresztüli következetes alkalmazásával. A fenyércirokkal szemben nem lehetünk kényelmesek. Ne becsüljük alá az erejét, kezdjük meg a fenyércirok ellen az okszerű védekezést, s szánjuk rá fertőzött területeinkre a figyelmet és az időt!

A cikk Dobszai-Tóth Veronika: A FENYÉRCIROK (SORGHUM HALEPENSE /L./PERS.) JELENTŐSÉGE, BIOLÓGIÁJA, KÁRTÉTELE ÉS VEGYSZERES GYOMIRTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI (2010, Keszthely) című doktori disszertáció felhasználásával is készült.

Új őszi kalászos gyomirtó szer csomag

2019. szeptember 30. 08:33

Nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, egynyári perje. Sok gazda életét megkeseríti a fűfélék felszaporodása. Új hatóanyag érkezik az idei őszi szezonban a kalászosok őszi gyomproblémáinak megoldására.

Jól bevált megoldások a repce posztemergens gyomirtására

2019. szeptember 20. 12:03

Bízunk benne, hogy a termékeink ebben a repce gyomirtási szezonban is bizonyítani fogják hatékonyságukat.

Már bizonyított: Agility+Alliance (+videó)

2019. szeptember 13. 08:48

Őszi kalászosok őszi gyomirtása – nézze meg a saját szemével, hogy mi a szakemberek véleménye, mit mutatnak a tavaszi eredmények, és mit tapasztaltak az ország különböző pontjain élő termelők!

A nyárutói gyomok által okozott termésveszteség őszi káposztarepcében

2019. szeptember 10. 11:48

A címben szereplő érdekes kijelentésre, kérdésre sokan legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik, és nem okoznak gondot. A probléma azonban ennél összetettebb. A szerző által elvégzett vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.

Időben gondoskodjon a repce egészséges tavaszi indulásáról!

2018. március 26. 07:13

Első alkalommal, amikor a repcénket permetezzük, gondolnunk kell a fóma és egyben a szárormányosok elleni védelemre.

Két alkalommal lesz permetezőgép-felülvizsgálati alapképzés szeptemberben

2019. szeptember 5. 11:47

Az alapképzés szakmai ismeretanyagának elsajátítása vizsgaköteles.

Veszélyes kártevők: Amerikai kukoricabogár

2019. június 19. 04:37

Az amerikai kukoricabogár a legjelentősebb kukorica kártevőink közé tartozik. A kártétele a hektáronkénti 5-10 q-tól a teljes termésveszteségig terjedhet. A lárva és az imágó egyaránt kártevő.