Parlagfű elleni vizsgálatok levél alá történő permetezési technikával, napraforgóban

Ennek, a csaknem elfeledett alkalmazási módnak az újraértelmezését a térinformatikával támogatott módszerek teszik lehetővé. A robotpilótával felszerelt traktorok visszatérési pontossága ma már centiméteres mértékű, így más kisegítő eszközök alkalmazásával a levél alá történő permetezési technikánál elkerülhetőek a fitotoxikus káresetek.

Kísérletünkben azt vizsgáltuk, miként lehet napraforgóban védekezni az Ambrosia artemisiifolia fejlettebb egyedei ellen levél alá történő permetezéssel, totális hatású herbiciddel. Eredményeink alapján megállapítható, hogy hidas traktorra szerelt speciális eszközzel a napraforgó sorközeiben jól lehet védekezni a parlagfű azon fejlettebb egyedei ellen, amelyekre nem volt hatásos a korábbi herbicides kezelés.

A vegyszeres gyomirtás kb. hetven éves történetében számos módszert dolgoztak ki a herbicidek kijuttatására. Ezek közül is legelterjedtebb a permetezéses technika. A herbicidek vizes hígítással történő kijuttatása általában teljes felületre (overal) irányul megfelelő szórókeret segítségével, de kidolgoztak már pont-, sáv-, sor-, foltkezelési módszereket is. Ez utóbbiak elsősorban a precíziós gyomszabályozási módszerek kutatásának eredményeként jöttek létre.

A széles sortávolságú kultúrákban (kukorica, napraforgó stb.) lehetőségünk van a sor-, vagy a sorközkezelésre. A sorkezelést általában szelektív herbicidekkel valósítják meg, a kultúrnövény így nem károsodik. Az integrált gyomszabályozás elvei szerint a sorközben mechanikusan védekeznek és egy menetben, a kultivátorra szerelt szórófejekkel megtörténik a herbicides sorkezelés is. A technológia különösen a korai posztemergens herbicid alkalmazásnál terjedt el kukoricában. Ekkor a gyomnövények még csírázó állapotban vannak, melyek ellen a herbicid és a kultivátor is jó hatást biztosít.

A sorközművelés mechanikus és herbicides változatánál a művelésnek a kultúrnövény magassága szab határt. Egy bizonyos növénymagasságnál a traktor, vagy a kultivátor szerkezeti elemei eltörhetik a növényt és ezzel kárt okozhatnak. Különösen a napraforgó esetében merülhet fel ez a probléma.

Mint ismeretes, a herbicid-ellenálló (IMI stb.) napraforgó hibridek termesztése előtt alig állt rendelkezésünkre posztemergensen alkalmazható herbicid. A preemergensen alkalmazható technológiák csapadékszegény tavaszokon nem adtak megfelelő gyomirtó hatást és emiatt az A. artemisiifolia nagymértékben felszaporodhatott. A többnyire sikertelen alapkezelés után lehetőségünk van egyszeri sorköz kultivátorozásra, amely legtöbbször nem jelent teljes megoldást. A napraforgó sorközeiben a folyamatos gyomcsírázás miatt változatos fejlettségű parlagfű egyedek fordulhatnak elő, amelyek a tenyészidőszak végéit megmaradhatnak és pollenjükkel az emberi egészségre ártalmas – allergén – hatást válthatnak ki.

Kísérletünkben, házilag előállított eszközzel, a napraforgóban használt sorköz permetező berendezést hidas traktorra szereltük, abból a célból, hogy magasabb növényállományban is működhessen. A vízszintes permetező keretről függőlegesen lógnak le a sorközökbe a szórófejeket tartó szárak. A függőleges szárak előre-hátra, ill. oldalirányban történő lengését fékezni szükséges. A fitotoxikus károk elkerülése érdekében terelőlemezt kell alkalmazni.

Három kísérleti helyszín

Vizsgálatainkat a szlovákiai Ekecs, Túzok és Csilizradvány községek határaiban (1. ábra) állítottuk be.

Kísérletünk célja a posztemergens kezelés után megmaradó, ill. később csírázó gyomok elleni védekezés volt, hidas traktorral. A kísérleti parcellák nagysága 100 négyzetméter (9×11,1 m) volt, amely 12 sor napraforgónak felel meg.

Mindhárom községben és környékén nagymértékű parlagfű előfordulást regisztráltunk a korábbi években elvégzett felméréseink alapján (1. kép).

A helyszíneket GPS koordinátákkal is rögzítettük amelyhez Sygic 14.2.1 programot használtuk. Az első és a második kísérletben LG 56 58 Clearfield hibridet vetettünk, a harmadik helyszínen pedig NK Neomat.

Vetés után, preemergensen Wing P (pendimethalin-p 212,5 g/l és dimetheamid 250g/l hatóanyagú herbicid kombináció került kijuttatásra 4 liter/ha dózisban, majd imazamox (40 g/l) hatóanyagú PULSAR SL gyomirtó szerrel végeztük el a posztemergens kezelést.

A gyomfelvétezés egzakt tőszámlásos módszerrel történt. Egy kíséleti kisparcellán (100 m²) három db 1 m² nagyságú mintaterületet jelöltünk ki. A három számlálási helyről kapott eredményeket átlagoltuk. Mind a három községben (Ekecs, Túzok és Csilizradvány) meghatározó gyomnövény a posztemergens kezelés után a parlagfű volt, amelyből Ekecsen 31 darabot, Túzokon 18 db-ot, Csilizradványon 14 db-ot számoltunk meg négyzetméterenként.

A kísérleti, sorközi permetezést HARDI ALPHA EVO önjáró hidas permetezővel (2. kép) végeztük. A szórókeret teljes szélessége 24 méter volt. Gyomirtó szerként TOUCHDOWN SYSTEM 4 (glyphosate 360 g/liter) használtunk 4 liter/ha adagolásban 300 liter/ha vízmennyiséggel.

A szórófejek típusa Lechler DT 1.0 volt. A hidas permetezőről lelógó csövek hosszát 89 cm-ben határoztuk meg. A glyphosate hatóanyag elsodródását házilag készített, 39,5 cm átmérőjű, harang alakú műanyag edény használatával akadályoztuk meg (3. kép).

Alaphelyzetben a hidas permetezőn a szórófejek egymástól 50 cm távolságban találhatók, emiatt gumicsöves megoldással a szórófejek pozícióját megváltoztattuk (4. kép), így azok elhelyezése már megfelelt a napraforgó vetési sortávolságának (76 cm). A permetezést 4 bar nyomással és 2,5 km/h sebességgel hajtottuk végre.

Védekezési eljárási javaslat

A sorközi védekezés után már 8 nappal fitotoxikus tünetek jelentkeztek a kezelt parlagfű egyedeken. A gyomnövény felső része sárgulni kezdett és a kezelés után 21 nappal a totális gyomirtó szer kifejtette hatását és a sorközben található parlagfű gyomnövények teljesen elpusztultak. A napraforgósorok közvetlen közelében szálanként megmaradtak részleges fitotoxikus hatást mutató parlagfű egyedek, de ezek már nem befolyásolták a napraforgó termését (5. kép).

Az első kísérleti helyszínen (Ekecsen) a kezelt terület termésátlaga 3,20 t/ha, a második kísérleti helyszínen (Túzokon) a kezelt terület termésátlaga 3,44 t/ha volt. A harmadik helyszínen a nem várt tartós talajvíz miatt a kísérlet nem volt kiértékelhető.

A napraforgó soraiban herbicid-elsodródásból keletkező kárt nem tapasztaltunk.

Célkitűzésünk az volt, hogy a napraforgó posztemergens gyomirtása után megmaradt parlagfű egyedek ellen, olyan védekezési eljárást dolgozzunk ki, amellyel megakadályozható a nyárutói és éréskori gyomosodás és ezzel az augusztusi és szeptemberi nagymértékű pollenszóródás.

Gyakorlati tapasztalatokból tudjuk, hogy erősen fertőzött területeken minden szaktudás és jószándék ellenére nagymértékű a parlagfű előfordulása. Az általunk végrehajtott kísérlet alapján megállapítható, hogy a korábbi sikeretelen kezelések korrigálására van még egy utolsó megoldás, ez pedig a hidas traktorral történő sorközkezelés, totális gyomirtó szerrel. A kezelés jó hatást biztosít a parlagfű ellen és nem jár kockázattal sem. A módszer iránt Szlovákia-szerte nagy az érdeklődés és várható a módszer széleskörű elterjedése.

Hasznos tanácsként megjegyezzük, hogy a szórókeret két végének a nagy távolsága és talaj egyenletlensége miatt, célszerű 9 méter, maximum 12 méter szélességben alkalmazni a levél alá történő permetezést hidas traktorral. A szélesebb keret esetében a szórókeret két végének kilengése miatt fennáll a keresztirányú permetezés rossz hatása.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el

Az Agrofórum szaklap átszerkesztett változata Domonkos Zsolt, Dr. Farkas Anikó, Dr. Reisinger Péter: Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) elleni vizsgálatok levél alá történő permetezési technikával, napraforgóban (2016. 10. szám 50.old.) című írása alapján