Gyümölcs
Gyümölcs

Frisspiaci cseresznye termesztése „kompakt váza” koronán

Frisspiaci cseresznye termesztése „kompakt váza” koronán

Agrofórum Online

Hazánkban egyre több termelő kacérkodik a cseresznyetermesztés gondolatával. Vonzó az érésidejéből adódó korai árbevétel, a viszonylagos magas eladási ár, valamint a régmúltra visszanyúló termesztési hagyomány.

Magyarország szinte minden táján termeszthető. Visszatartó erő lehet az igen magas kézimunkaerő-igény, az időnkénti túltermelési csúcsból származó piaci pangás, valamint az intenzív termesztéstechnológia igen magas befektetési költsége. A tapasztalat azt mutatja, hogy aki nagyobb (6-8 ha feletti) felületen kíván termeszteni, annak az intenzív, sűrű térállású, nagy induló tőkét igénylő művelési mód a leginkább kifizetődő.

Viszont vannak termesztők, akik kisebb felületen telepítenek, esetleg már meglévő gyümölcsösük mellé kívánnak idényhosszabbító lehetőséget, kevesebb az induló tőkéjük, esetleg tudásuk nem elegendő az intenzív termesztés megvalósításához. Írásunkban nekik kívánunk alternatívát nyújtani a Balaton Fruit Kft. által használt félintenzív művelési rendszer bemutatásával (1. kép).

1. kép Virágzó, termőkorú cseresznyeültetvény Balatonvilágoson

Általánosságban elmondható, hogy a cseresznye minden tájegységünkön termeszthető. Figyelembe kell azonban vennünk mind a talaj-, mind az éghajlati igényét. Leginkább a laza, vagy középkötött, vályog, homokos vályog talajokat kedveli. 5,5-8,5 pH-jú talajokon fejlődik a legjobban. Alacsony humusztartalmú területekre nem érdemes telepíteni. Ne ültessünk oda cseresznyét, ahol magas a talajvíz (1,7-2 m mélységben megjelenő), vagy ahol a vízborítottság akár ideiglenesen is előfordulhat, mert a levegőtlen talajt a cseresznye nem viseli el!

Vízigénye minimálisan 500-600 mm csapadéknak megfelelő mennyiség, azonban a sikeres termesztéshez elengedhetetlen az öntözés, a jó vízmennyiség-eloszlás érdekében. A száraz napokat követő, hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékra a gyümölcs repedéssel reagál. Ezt részben a gyökérrel felvett nagyobb mennyiségű víz, részben a szára körül megülő cseppek okozzák. Ezek elkerülésére használható módszer a talaj folyamatos nedvesen tartása, valamint a lombra kijuttatott kalcium. A talaj nedvességtartalmát sziromhullástól szüretig fenn kell tartani!

A kora tavaszi fagyokra nem különösebben érzékeny a középidejű virágzása okán, de a késő tavaszi fagyok károsíthatják. Mivel a termés nagy értéket képvisel, ahol szükséges, érdemes elgondolkodni fagyvédő rendszer telepítésén. Fagyzugos terület nem alkalmas a termesztésére. A termesztés elengedhetetlen része a jó beporzás, ezért nagy számú megporzó rovar (méh) jelenlétével biztosítható a megfelelő termésmennyiség! Házi méhekből minimum 4 család szükséges hektáronként, de kissé kedvezőtlen időjárás esetén ez nem elegendő. Nagyobb biztonságot ad a 8-10 kaptár hektáronkénti kihelyezése. A beporzást segítő vadméheknek élőhelyet biztosítva nagyobb aktív méhsűrűséget érhetünk el a virágzás idején előforduló mostoha időjárás esetén is (2-4. kép).

2. kép Vadméhek segítenek a megporzásban: poszméh (Bombus sp.),…

3. kép …bányászméh (Andrenidae sp.)…

4. kép …és karcsúméh (Halictidae sp.)

A félintenzív termesztéstechnológia egyes elemei

A félintenzív művelési módok legnagyobb előnye az intenzív műveléssel szemben a kisebb befektetési költségük. Az 5-6 m sor-, és 3-5 m tőtávolságra telepített ültetvény oltványigénye 400-550 fa/ha. Támrendszer nélkül telepítjük. Az öntözőrendszer anyagköltsége is alacsonyabb a sűrűbb térállású ültetvényekénél. Nagy hátránya viszont, hogy a termőre fordulása 4-5 év. Nagyobb kézimunka-igényű, a metszési munkák csak kis mértékben gépesíthetők. A szedési teljesítmény is kisebb az intenzív művelésű ültetvényekhez képest. A Balaton Fruit Kft. 2002-ben telepített Firm Red és Giant Red fajtát 4:1 arányban, 2 hektáron MaxMa14 alanyon. Ezek a fajták jó termesztéstechnológiával biztosítják a piac által megkövetelt nagy gyümölcsméretet (5. kép).

5. kép A frisspiacon a nagyméretű cseresznyék a keresettek

Koronalakítás

A koronaalakítás idején alacsony szórófejes öntözést végeztünk, majd amikor lehetőségünk adódott rá, kiépítettük a duplasoros csepegtető öntözést is. 5×5 méteres térálláson alakítottunk ki „kompakt váza (goblet)” koronaformát. Ez a koronaforma annyiban tér el más csonthéjasok nyitott koronájától, hogy a vázágait hajlítással, azok visszavágása nélkül kényszerítettük 45-50 fokos állásba.

Az első évben az elültetett suhángokat 50 cm magasságban visszavágtuk. A törzsmagasság (40 cm) alatti hajtásokat megfásodás előtt (2-3 alkalommal az évben) eltávolítottuk, figyelve arra, hogy minimum 4 hajtás maradjon.

A második év tavaszán a fákon 3-4 körkörösen elhelyezkedő érett, erős vesszőt hagytunk, és azokat 15-20 centiméteres hosszúságra visszavágtuk. Az ezekből kitörő hajtásokból 6-7-et hagytunk, a többit eltávolítottuk. A fásodás kezdetével megkezdtük a vázágnak hagyott félfás vesszők hajlítását (6. kép). A megfelelő helyre leütött karókhoz bálakötöző zsineggel kötöztük a nem megfelelő állású hajtásokat, vigyázva arra, hogy ne csúszócsomót kössünk, mert az belevághat a fába. A leütött karók sajnos kissé akadályozták a gyomirtást.

6. kép Kétéves fák

A harmadik év tavaszán eltávolítottuk az esetleg megmaradt felesleges vesszőket, és a vázágakon nőtt másodrendű hajtásokat. Kiépítettünk egy földre fektetett segédhuzal-rendszert erős drótból, és a vázágakat ezután ehhez hajlítottuk (7-8. kép). Vegetációs időben kétszer végeztünk hajtásválogatást, majd kora ősszel készre metszettük a fákat. A metszés szempontjai megegyeztek a más fajok kompakt váza koronaformáinak irányelveivel. A vízhajtásokat tőből, a felesleges valódi vesszőket kis csonkra hagyva vágtuk le, mert utóbbiak alsó rügyei termőrügyek.

7. kép Hároméves fa segédhuzal-rendszerrel

8. kép Földre fektetett erős segédhuzal-rendszerhez kötözött vázágak

A negyedik-ötödik évben folytattuk a korona kialakítását. A vázágak hajlításához alkalmazott bálakötözőt szalagokra cseréltük, mert a nagyobb lombfelületbe kapaszkodó szél komoly kárt okozhatott volna, ha a kötözés nem elég erős. Az 5. év végére a korona magassága elérte a megfelelő 3,5 m-es magasságot. E magasság feletti erős, felfelé törő vesszőket-gallyakat tőből eltávolítottuk (9-10. kép).

9. kép Négyéves fák fehérbimbóban

10. kép Ötéves fák terméssel

Amikor a vázágak mindegyike a kellő hosszt elérte, és megfelelő szögben megszilárdult, célszerű a kötöző szalagokat, és a segéd-huzalrendszert eltávolítani, mert azok nehezítik a gyomirtást, a szüretet, és a metszési munkálatokat is (11. kép).

11. kép 12 éves Firm Red fa

Az így kialakított koronán a termés kétharmada a földön állva elérhető. A felső részét is viszonylag könnyen elérhetjük alacsony állványról (12. kép).

12. kép Szüret alacsony állványról

Növényvédelem

Növényvédelmi kérdésekben itt most nem a készítményeket soroljuk fel, hanem azon elemekre térünk ki, amelyek meghatározóak lehetnek. A növényvédelemben a legfontosabb az időzítés. Van olyan időszak, amikor nem feltétlenül a készítmény számít, hanem az alkalmazások időszerűsége.

Monília ellen például beszerezhetők a megfelelő készítmények, sokszor nem ezen múlik, hanem az időzítésen. Előfordul, hogy éjjel kell permetezni, mert másnaptól rossz idő lesz és nem ér rá később. Fontos tudnunk azt is, hogy a készítmények milyen hőmérsékleten használhatók fel eredményesen, pl. a triazolok, mint a tebukonazol, hatásos készítmények, de 8-10 °C alatt nem hatnak megfelelően. A levéllikacsosodás sokszor komolyabb károkat okozhat, mint hinnénk.

Ha a lombfelület egy része lehullik, a gyümölcs kineveléséhez nem lesz elég tápanyag, és a következő évi rügykialakulás sem lesz megfelelő. A levéllikasztó betegségek kritikus időszaka a sziromhullás utáni csapadékos időjárás, ilyenkor a kezelések közti időtartam az időjárás függvényében lerövidülhet 7-10 napra. Ugyanis hiába jó a készítmény, itt most akár kontakt, akár felszívódó készítményről beszélünk, a gyors lombnövekedés időszakában bármelyik felhígul, és ha az időjárás emellett csapadékos, akkor a 2-3 hetes permetezési forduló sok lehet.

A megfelelő lombvédelemhez elengedhetetlen a jól beállított permetezőgép. Mi a permetezőgép szórásképét is folyamatosan ellenőrizzük, hogy a lombkorona minden részére megfelelő mennyiségű permetlé kerüljön. Ez cseresznyelégy elleni védelemben is meghatározó, hiszen a cseresznyelégy a déli napos oldalon, magasabb koronarészekben indul el; ha a permetlé nem jutott fel odáig, mit sem ér. Ugyanígy gyakori hiba a sárgalapos megfigyelésnél, hogy a sárgalapot nem megfelelően helyezzük el. A cseresznyelégy elleni védekezésnél az első kezelés időzítése nagyon fontos, hogy amikor megjelenik a kifejlett légy, ne tudja a gyümölcsbe rakni a petéjét.

Utána tulajdonképpen folyamatosan a szüretig védelem alatt kell tartani a fákat. A színcsapdát a lombkorona legfelső részébe, a déli napos oldalra kell tenni, de sajnos ott az ellenőrzéseink során nem érjük el, ezért hajlamosak vagyunk lejjebb tenni, „kézmagasságba”, de ott már csak akkor értesülünk a megjelenésükről, amikor légy már szó szerint „bejutott a házba”. Mi, a balatonvilágosi gyümölcsösben, létrát teszünk a kihelyezett csapda mellé (így könnyebben meg is találjuk).

A gyümölcsösben a megfigyelések nem fejeződnek be a szürettel. A lombvédelem egész tenyészidőszakban fontos, a levéltetű és az aknázómolyok például az júliusi-augusztusi időszakban is szükségessé teszik a növényvédelmet. Folyamatosan gyommentesen tartjuk az ültetvényt a tenyészidőszak során, hiszen nagyon le tudja gyengíteni a gyümölcsfák kondícióját, ha „a hasukat veri” a tarackbúza.

Tápanyagellátás

Tápanyagellátás tekintetében az egyik alapszabály nálunk, hogy a csonthéjasok káliumigényesek! A kálium pótlását ősz végén a legjobb elvégezni, ilyenkor az olcsóbb kálium-kloridos forma is megfelelő, a téli időszakban elbomlik a klorid és nem hat károsan a gyökérzetre (tavasszal azonban a szulfátos kálium megfelelőbb). Akinek lehetősége van, tegyen ki szerves anyagot (szerves trágya, vinasz, egyéb szervestrágya-készítmények), mely nagyon hasznos a talajélet javítása szempontjából. A nitrogénműtrágyával csínján kell bánni, könnyen károsan hathat a termésmennyiségre, és a fák télállóságára.

Mi virágzás végétől több alkalommal elosztva 30-40 egységenként juttatjuk ki (aki teheti, azonnal dolgozza be!). Szüret után már nem adunk nitrogént a fáknak, nehogy felnyurguljanak, csak azt a keveset, ami a szüret utáni „wellness lombkúrában” van. Ha a termés megfelelő volt, a fák megérdemelnek egy mikro- és makroelemekből álló „wellness kúrát” a virágrügyek képződésének elősegítésére.

Az évenkénti levélanalízis elengedhetetlen, de a szükséges tápanyagdózis meghatározásához ezen felül szükség van a talajvizsgálati eredmények és a termésmennyiség ismeretére is. A lombtrágyák közül fontos az augusztusban kiadott bór, a rügydifferenciálódás miatt, a kalcium a csonthéjszilárduláskor és érés idején a héjerősítéshez, a kálium pedig érés kezdetén.

Reméljük mindenkinek tetszett a kis kalauzolás a gyümölcsösünkben, végül egy jó tanács, tartsa szemmel az idei termést, de ne felejtse el, hogy a következő évi is most kezdődik!

Fotó: A szerzők felvételei

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Antyipenkó Beáta, Antyipenkó István
Gyümölcsért Kft., Balatonvilágos

Szedd magad a Dancsi Kertészetben!

2019. június 28. 13:33

Amikor meghatározzák a szedési árat, akkor felmérik egyrészről azt, hogy az adott időszakban, mekkora összegért elérhető a pultokon a szamóca, mekkora az, amiért megéri a fogyasztónak kocsiba ülni és a tűző napon hajladozni.

Spanyolország gyümölcstermesztése – Mérséklet égövi fajok (2/2.)

2019. június 17. 07:19

Spanyolországban nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. A változatos környezeti körülmények között sokféle gyümölcs található meg az országban a mérsékelt övi fajoktól kezdve a szubtrópusi klímát kedvelőkig.

Spanyolország gyümölcstermesztése – Régiónkénti választék / Szubtrópusi fajok (2/1.)

2019. június 10. 07:36

Spanyolországban nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. A változatos környezeti körülmények között sokféle gyümölcs található meg az országban a mérsékelt övi fajoktól kezdve a szubtrópusi klímát kedvelőkig.

Az oldalrügyön termő Pedro diófajta növényvédelmi tapasztalatai

2019. május 26. 10:24

Somogy megyében, Nágocs község külterületén, egy 11 ha-os Pedro fajtájú, 7 x 7 m térállású dióültetvényben végeztünk növényvédelmi vizsgálatokat.

Kevesebb hatóanyag, új károsítók – a gyümölcsösök növényvédelmének időszerű kérdései

2019. március 28. 10:16

Hogyan lehet jó eredményeket elérni a gyümölcstermesztésben akkor, amikor a növényvédelem lehetőségei csökkennek, a kertészeti kultúrák növényvédelme egyre nehezebbé válik?

Megjelentek a Nufarm 2019-es növényvédelmi kiadványai

2019. február 25. 09:16

Letölthető a Nufarm növényvédelmi megoldások 2019, a Szántóföldi kultúrák, valamint a Szőlő- és gyümölcsültetvények növényvédelme 2019 is. Kibővült termékpalettánk részletes bemutatásával szeretnénk a gyakorlatban felmerülő kérdések megválaszolásához segítséget nyújtani Önnek.

Hatékony tavaszi rovarvédelem a repcében - különös tekintettel a piretroid-rezisztens repce-fénybogarakra

2018. február 26. 16:40

Az elmúlt évek zöldtrágya növényei és a repce vetésterületének növekedése magával hozták az állati kártevők felszaporodását.

Fontos a megfelelő növényvédelem a zöldségeknél és a gyümölcsösöknél is a sok csapadék miatt

2019. május 28. 13:19

A gombás megbetegedések főként a most érő szamócánál, meggynél, cseresznyénél és az almánál okozhatnak gondot, ha a termelők nem tudják elvégezni a megelőző intézkedéseket.