Növényvédelem
Növényvédelem

Veszélyes kártevők: a gabonapoloskák

Veszélyes kártevők: a gabonapoloskák

Agrofórum Online

A gabonák termesztéstechnológiájának alapelvei jelentősen megváltoztak. A minőség vált meghatározó céllá, így a jövőben is a termésmennyiség optimumának és a minőség maximumának elérésére törekszünk úgy, hogy mindezt a lehető legkisebb környezetterheléssel tegyük. Már az 1960-as évek végén többen rámutattak, arra, hogy a gabonatermesztés koncentrálódása, az egyre jobb minőségű lisztet adó, nagyobb termőképességű fajták bevezetése, kedvező táplálkozási feltételeket teremtettek a gabonakártevők, köztük a gabonapoloskák számára, ezért jelentőségük állandó növekedésére kell számítani.

Hazánkban először az 1930-as évek legelején figyeltek fel a gabonapoloskák kártételére, amikor tömeges felszaporodásuk miatt, több megyében, váratlanul, komoly károkat okoztak. A növényvédelmi állattanban használt „gabonapoloskák” kifejezés egy gyűjtőfogalom. A számos poloska faj közül, melyek a gabonákon táplálkoznak, növényvédelmi jelentőséggel csak a pajzsospoloskákhoz tartozó mór- vagy szerecsenpoloska, osztrák vagy teknőspoloska, valamint a címerespoloskákhoz tartozó szipolypoloska és csőrös szipolypoloska bír.

Kártétel

Táplálkozásuk kiterjed valamennyi kalászosra. Leginkább a búzát károsítják, de megtalálhatók a rétek, legelők pázsitfüvein is. Kártételük a gabona fejlődési állapotainak függvényében változik. Szárbaindulás előtt, a vezérhajtás vagy mellékhajtás sárgul, fehéredik, majd elpusztul. A hasban lévő kalászt megszúrva, az később teljesen fehér lesz („fehérkalász”) (1. kép). Kalászhányás után, a kalászorsót megszúrva, az a szúrás feletti részen kifehéredik, elhal, lekonyul („zászlóskalász”) (2. kép).

1. kép „Fehérkalász”- (Fotó: †Dr. Takács András)

2. kép „Zászlóskalász” – (Fotó: †Dr. Takács András)

A tejesérésben szúrt szemek aszottak lesznek, ocsúvá zsugorodnak. A viaszérésben károsított szemeken fakó, kör alakú foltok láthatók, a közepükön egy sötétebb ponttal („poloskaszúrt szemek”) (3. kép). Ezek a búzaszemek alakra, méretre épnek látszanak, de sütőipari értékük csökken, a tészta nem kel meg, azaz minőségi kárt szenved. Ez a legnagyobb kár, amit a nyálukkal bejutott enzimek a tészta készítésekor aktivizálódva okoznak, lebontva a sikért. A gyengébb minőségű búza esetén, már 2–3%-os poloskakártétel is szembetűnő minőségromlást okoz, a jó minőségű búza minőségét csak a 10–15%-os kártétel gyengíti észrevehetően.

3. kép „Poloskaszúrt” szemek – (Fotó: †Dr. Takács András)

Előrejelzés

Egynemzedékes fajok, a kifejlett poloskák erdőszélek, út menti árkok avarjában telelnek. Áprilisban jönnek elő és vonulnak a gabonavetésekre. Május elején, párzás után a nőstények sorban, párosával tojást raknak a levélre, ritkán a gabona szárára. A kikelő nimfák eleinte a zöld részeken, majd később a kalászokon szívogatnak (4. kép). Öt vedléssel, aratás idejére érik el a teljes fejlettségüket. Július közepén az új imágók elhagyják a gabonatáblákat, és a rétek, legelők pázsitfüvein táplálkoznak még egy ideig. Augusztus végén, szeptember elején vonulnak telelőhelyeikre.
A gabonapoloskák melegkedvelő fajok. Fejlődésüknek a száraz, meleg május kedvez. Ha két, egymást követő év tavasza száraz, az átlagosnál melegebb, akkor felszaporodásukra számítani kell. Egymást követő hűvös, csapadékos években a kártevő visszaszorul.

4. kép Táplálkozó imágók – (Fotó: †Dr. Takács András)

A poloskanépesség méretéről avarvizsgálattal győződhetünk meg. Az előrejelzés az előző év őszén, a tábla közeli erdőkben vett avarminták zsákos futtatókba helyezésével és ezek szabad téren, fedett helyen való elhelyezésével kezdődik. A zsákos futtatókra erősített üvegedényekben megjelenő első imágók pontosan jelzik a telelőhely elhagyásának kezdetét. Kora tavasszal, ha az egyedsűrűség 5–6 egyed/m², akkor kárveszéllyel kell számolni. Kalászolás előtt, a tojáscsomók (növényvizsgálat) és a nimfák népességéből (fűhálózással) következtethetünk a kártétel mértékére.

Védekezés

A levéltetvek és a vetésfehérítő bogarak ellen hatékony készítményekkel végzett kezeléssel általában megelőzhető a kártételük (1. és 2. táblázat).

1. táblázat A gabonában levéltetvek ellen engedélyezett hatóanyagok

Piretroidok

Szerves foszforsav észterek Flonikamidok Kombinációk
deltametrin pirimikarb flonikamid tiakloprid + deltametrin
lambda-cihalotrin klórpirifosz-metil + cipermetrin
tau-fluvalinát

2. táblázat A gabonában vetésfehérítő bogarak ellen engedélyezett hatóanyagok

Piretroidok Kombinációk
deltametrin tiakloprid + deltametrin
lambda-cihalotrin klórpirifosz-metil + cipermetrin
tau-fluvalinát

Ha a kártételi nyomás mégis indokolja a külön állománykezelést, az áttelelő poloskák ellen bokrosodás végén, szárbaindulás idején, a tömeges betelepedéskor, a nimfák ellen kalászoláskor és tejeséréskor ajánlott védekezni. A védekezésre piretroid hatóanyagú vagy kombinációban neonikotinoid és/vagy szerves foszforsav észter hatóanyagot is tartalmazó készítmények állnak rendelkezésre (3. táblázat).

3. táblázat A gabonában gabonapoloskák ellen engedélyezett hatóanyagok

Piretroidok Kombinációk
deltametrin tiakloprid + deltametrin
lambda-cihalotrin klórpirifosz-metil + cipermetrin

A védekezés során fontos szempont, hogy a kellő fedettség eléréséhez a permetlé mennyisége legalább 250–300 l/ha legyen.

Ritka kártevők a repcében

2019. december 6. 04:37

Az őszi káposztarepce az a szántóföldi növénykultúránk, amelynek növényvédelmében az állati károsítók döntő jelentőséggel bírnak és amelynek a termesztési költségeiben az ilyen károsítók elleni védekezés adja az egyik legnagyobb tételt.

Megjelent a Nufarm új termékkatalógusa

2019. december 3. 09:02

Letölthető a Nufarm növényvédelmi megoldások 2020, amelyből részletesen tájékozódhat cégünk termékpalettájáról, és az egyes növényvédő szerek pontos használati útmutatóját is megismerheti.

Permetezőgépek téli felkészítése

2019. november 20. 10:33

Ha nem biztos, hogy megfelelően el tudja végezni a fagymentesítést, kérje az Agroázis szakembereinek segítségét, szakképzett szervizes kollégáinkkal állunk partnereik rendelkezésére.

A repcefénybogár piretroid rezisztenciája

2019. november 19. 06:47

A repce-fénybogár Európában széles körben elterjedt kártevő. Az ellene engedélyezett készítmények nagy része ugyanabból a kémiai csoportból – piretroidok – származik, vagyis azonos hatásmóddal rendelkeznek. Folyamatos használatuk Európa több országában súlyos rezisztencia kialakulásához vezetett. Az utóbbi tíz évben hazánkban is megjelent és gyorsan terjed a piretroid rezisztens fénybogár.

Megszólalt a vészcsengő – Európai együttműködés a szárrozsda ellen

2019. április 26. 04:36

A szárrozsda ismételt fellángolása mellett a búza egy másik rozsdabetegsége is fokozódó problémát jelent. A sárgarozsdának ugyanis egy új agresszív rassza tört be a Európába.

Őszi vetésnél fokozottan figyeljünk a talajlakó kártevőkre!

2018. augusztus 19. 11:17

A konkrét, táblaszinten történő kártevő és betegség fellépésének és terjedésének a megfigyelése a földhasználó vagy pedig a vele szerződésben álló növényorvos feladata.

Inváziós kártevők: a burgonyabogár

2019. január 25. 04:36

Az inváziós kártevők című sorozatunkban ez alkalommal a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) rendszertani helyét, morfológiáját, földrajzi elterjedését, tápnövényeit és az ellene való védekezés lehetőségeit mutatjuk be.