16℃ 8℃
október 29. Nárcisz, Melinda, Őzike
Gyümölcs

Gerinces kártevők a hazai gyümölcsösökben, II. rész

Agrofórum Online

Jelenlegi sorozatunk első részében már megemlítettük az üregi- és a mezeinyúl-populációban rejlő veszélyforrásokat. A hazai gyümölcsösök termőképességét azonban számos más gerinces kártevő is befolyásolja.

Ilyen fontos kártevőnk a vaddisznó is, több száz éve tagja a hazai vadállománynak. A vaddisznó (Sus scrofa) mindig is kiemelt szerepet kapott a hazai nagyvadak között. Húsa miatt évszázadok óta vadásszák, szapora életmódja miatt pedig stabil egyedszám jellemzi évről évre.

Falánk természetéből adódóan azonban veszélyes mezőgazdasági kártevőnek is számít. Milyen mértékben veszélyezteti a hazai termést ez a hazai nagyvad, és hogyan védekezhetünk ellene? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben.

Mindenevő károkozó

A vaddisznó nemcsak a mindennapjaink, de a történelmünknek is visszatérő eleme. Presztízsnek számított már a középkorban is elejteni ezeket a nagytestű állatokat. Pedig alapvetően fél az embertől, de az utódok mellett kifejezetten agresszív magatartás jellemző rá.

Gyakran előfordulnak mind a mai napig vadászbalesetek ezen okból kifolyólag. Mindenevő állat, a fogazatából adódóan is könnyen elfogyaszt és megrág szinte mindent, a bomló tetemtől kezdve a vetőmagig. Gyakori a kártétele a bekerítetlen kukoricásokban is, hiszen a csövek lerágása mellett a mozgásával az ép kukoricát is ledönti, kitöri.

Az Európában őshonos alfajok testsúlya 50-180 kg közé sorolható, oroszországi fajtársaik súlya elérheti a 250-320 kg-ot is. Évente egyszer fialnak, és hosszú élettartam jellemzi az állatokat, vadonban átlagosan 12-15 évig is képesek elélni.

Az állomány szabályozása alapvetően a vadásztársaságok felelőssége és hatásköre. A kártételük viszont a mezőgazdászoknak jelentek súlyos pénzügyi deficitet.

Szántóföldeken, kertészetekben

Családi közösségük a konda, amelybe változó életkorú egyetek tartoznak. Az utóbbi időben számos tényező befolyásolta a szaporulatot.

Hazánk vaddisznóállományát jellemzően erdős-ligetes erdőkhöz között életmód jellemzi. Élőhelyeik között megemlíthetjük a kocsányos tölgyeseket is, ahol nemcsak bőséges táplálékhoz juthatnak, de a patakok, mocsaras rétek biztosítják számukra a megfelelő ivóvizet és az úgynevezett „dagonyák” kialakítását.

Százszámra hullott az állomány az afrikai sertéspestis miatt is. A fertőzés olyan mértékeket öltött, hogy évekre visszaszorította a vaddisznó kártételét.

A legnagyobb kárt a szántóföldi kultúrák esetében regisztrálták eddig, túrogatásával kieszi a vetőmagot, egyenetlenné teszi a magágyat. A kertészetekben is főleg a szőlőtermesztésben okoz minden évben több száz hektáros veszteséget. A szőlősbe beszabadulva lerágja a nedvdús fürtöket, csillapítva ezzel a szomját is.

Védekezési lehetőségek

Védekezési lehetőség alapvetően az állomány gyérítése, de ez vadászatokhoz kötött, a legtöbb gazda inkább villanypásztort épített ki a terület körül. Ennek az eszköznek a hatékonysága azonban függ az állat fejlettségétől, a beállított áramerősségtől, és a villanypásztor műszaki állapotától. Ugyanis a villanypásztor körül tisztán kell tartani az adott sávot a gyomoktól és egyéb más zavaró tényezőktől.

A vaddisznó az idősebb gyümölcstermő ültetvényekben már nem tesz jelentős kárt, a turkálásával azonban egyenetlenné teszi a sorközt és ez hátráltatja a kertészeti gépek munkáját. A védekezés másik módja a vadriasztó felhelyezése, ezek az illatanyag-tasakok a kerítésen lógva zavarhatják a vadak vonulását illatanyagaik segítségével.  

Túlszaporodásra hajlamos, ezért folyamatos megfigyelés alatt tartják a vadállományt. Az Egyesült Államokban például olyan nagy mértékeket öltött a vaddisznók kártétele, hogy etetőcsapdákkal és tömeges vadászatokkal is kénytelenek védekezni ellenük.

Kártétele mellett számos vadfarm is létezik hazánkban, ahol tenyésztik őket, húsa kuriózum, és a különleges vadas sültek elmaradhatatlan része.

Vannak már házisertéssel keresztezett, félvad haszonállatok is, bár a hazai sertéstenyésztésnek csak egy kis részét adja ez az állomány. Húsa sokak szerint egészségesebb a házi fajtársáétól, nagyobb izomrost- és kevesebb testzsírszázaléka miatt.

Habár jelentős károkozásra képes, mégsem ez az állat lesz a legveszélyesebb hazai vadfaj. A kifejlett állatok tömeges vonulása során ugyanakkor gyakran kell karbantartani a kerítéseket, gyakran törnek át, és okoznak végleges pusztítást. Ha már megtörtént a baj, gyakran csak a vadkárszakértő hivatalos jegyzőkönyve és a bíróság által odaítélt kárenyhítési összeg segíthet.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Miért nem vált be a kaszáló gyümölcsös?

2025. október 24. 07:10

Az 1970-es években kísérleti ültetvények tucatjai próbálták a gépesítést alma- és őszibarack-ültetvényekben, ám napjainkra a rendszer eltűnt a gyakorlatból.

Ez a banán nem fagy meg – ha így csinálja!

2025. október 22. 14:10

A Musa basjoo a legfagytűrőbb banánfajta, de hazai teleltetése így sem megy gondos előkészítés nélkül.

Talajvizsgálat gyümölcsültetvények telepítése előtt

2025. október 17. 11:10

A gyümölcsültetvény sikerének alapja a talajvizsgálat: nélküle nem tudhatjuk, mire képes a földünk, és mit kívánnak a gyümölcsfáink.

A kövecsesség titka: mikor menthető meg a körtefa?

2025. október 11. 14:10

A kövecsesség sok kertész rémálma. De vajon mindig a fa hibája? Összegyűjtöttük, mi okozza, és mikor segíthet csak az újratelepítés.

Lengyelország kerítéssel védekezne az afrikai sertéspestis ellen

2018. március 26. 18:25

A sertéspestis Lengyelországon kívül a három balti országban, Romániában, Moldáviában és Csehországban is felbukkant.

230-400 forintért veszik át a vaddisznót - jelenleg csúcsszezon van

2019. november 19. 05:38

Az összes vadfajra és annak minden fő húsrészére van az évnek ebben a szakaszában igény, azonban az őszi-téli hónapokban jellemzően a vaddisznóra a legmagasabb.

Kevesebb lesz a vadkár? - Jelentősen csökkentenék a hazai nagyvadállományt

2018. február 5. 09:26

Alaposan csökkentené a hazánk erdeiben, sík- és dombvidékein élő nagyvadak számát a tájegységi vadgazdálkodást segítő jogszabálytervezet.

Kilőhetik a Miskolcon kószáló vaddisznókat

2018. május 30. 13:57

Miskolc erdős peremkerületeiben, de az egyetem és az avasi kilátó környékén is vaddisznók jelentek meg az elmúlt időszakban a kicsinyeikkel.