31℃ 20℃
szeptember 5. Viktor, Lőrinc, Ofélia
Gyümölcs

Gyümölcseink ellensége: lehetőségek a pettyesszárnyú muslica károsításának megelőzésére

Agrofórum Online

A foltosszárnyú vagy más néven pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) körülbelül egy évtizeddel ezelőtt Európa és Amerika gyümölcsültetvényeinek is jelentős kártevőjévé vált. Hazánkban 2013-ban bizonyították először a jelenlétét az eredetileg Ázsiában őshonos kártevőnek.

Jelentős gazdasági kárt képes okozni számos termesztett növényen, illetve gazdanövénye lehet több vadon termő gyümölcsfaj is. Főként a vékony héjú bogyósgyümölcs fajok érintettek károsítása szempontjából, de a csonthéjas gyümölcsfajokon, szőlőn és fügén is megtalálhatók egyedei.

A pettyesszárnyú muslica a színesedő, érőfélben lévő és érett gyümölcsöket részesíti előnyben tojásrakás céljából. A fő kártételt a tojásból kikelő, fehér színű, pár milliméteres nagyságú nyüvei okozzák, melyek felélik a gyümölcsöket, azok gyors töppedését, ezáltal rothadását okozva.

A sebzések kialakulása révén gyakorta jelennek meg a terméseken másodlagos kórokozók is, tovább rontva ezzel a gyümölcsök minőségét.

Az invazív muslicafaj elleni védekezés nehéz feladatnak tekinthető több szempontból is. Egyrészt károsítása a szürethez közeli időpontra tehető, emellett pedig meglehetősen széles tápnövény körrel rendelkezik, gyors a szaporodási képessége, így számos nemzedéke tovább nehezíti a gyümölcsök épségének védelmét.

Kémiai védekezés

Az ültetvényekben megjelenő kártevők ellen legtöbbször kémiai védekezést alkalmazunk, mely a pettyesszárnyú muslica esetében is használatos, viszont a szüret közelsége miatt az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartására nagy gondot kell fordítani.

A kártevő elleni permetezést a kifejlett alakok ellen irányítjuk, melyek megjelenése, így a kezelés megkezdésének ideje csalogató eleggyel (1,5 dl vörösbor + 1,5 dl almaecet) ellátott varsás csapdával jól meghatározható.

A rovarölő készítmények közül hazánkban három hatóanyag van engedélyezve a pettyesszárnyú muslica elleni védelemre: az acetamiprid, a lambda-cihalotrin és a spinozad.

A rovarölő készítmények kártevőre gyakorolt hatékonysága eltérőnek tekinthető, de ezt nemcsak hatóanyaguk, hanem a környezeti tényezők, a kártevő fejlettségi állapota és egyedszáma is befolyásolja.

A három hatóanyag közül az acetamiprid mérsékelt (40-60%), míg ezzel ellentétben a lambda-cihalotrin és a spinozad kiváló (80% feletti) hatékonyságát bizonyították a kifejlett muslicával szemben, mely eredményt több kutatás is alátámaszt.

Utóbbi két hatóanyag esetében 14 nappal a permetezés után is kimutatták a gyümölcsökön a védő hatásukat, míg az acetamiprid hatóanyag egy hétig tartó hatásáról számoltak be.

Biológiai védekezés

A foltosszárnyú muslica globális invázióját követően számos kutatás született a kártevő természetes ellenségeiről, így a biológiai védekezés lehetőségeiről. A kutatások keretein belül a foltosszárnyú muslicának számos természetes ellenségét leírták (parazitoid, ragadozó és kompetitor fajok, kórokozók) és ezek hatékonyságát is értékelték.

E fajok közül főként a parazitodok gyakorolják a legnagyobb hatást a kártevőre, melyek közül leginkább három generalista faj (Pachycrepoideus vindemmiae, Trichopria drosophilae, Trichopria anastrephae) tekinthető jelentős ellenségének, hiszen bábjaiknak parazitoidjaként eredményesen csökkentik a muslicák egyedszámát.

A T. drosophilae fürkészdarázst olaszországi cseresznyeültetvényekben már évek óta alkalmazzák a pettyesszárnyú muslica elleni védekezésben. A fürkészdarázs faj világszerte elterjedtnek tekinthető, ezzel együtt több, a Drosophila nemzetségbe tartozó muslicafaj parazitoidja.

Az újonnan megjelent foltosszárnyú muslicát is hamar megtalálták nőstényei, melyek tojásrakási céllal egyenként akár száz bábot is képesek felkeresni. A fürkészdarazsakat évente kétszer helyezik ki az ültetvény környezetében található területek növényzetére, ezzel ugyanis elegendő ideje van felszaporodni addig, amíg a kártevő az ültetvényben meg nem jelenik.

Fizikai gátláson alapuló védekezés

A fizikai gátláson alapuló védekezési módok napjainkban is használatosak a gyümölcsültetvényekben. A fák fölé kihúzott jégvédő háló, vagy az eső elleni fóliatakarás régóta használatos eljárásnak számít. Emellett növényvédelmi vonatkozásban is egyre nagyobb szerepet kap a különböző takarások használata, főként a kártevők megtelepedésének megakadályozásában.

A foltosszárnyú muslica megtelepedésének gátlására a gyümölcsültetvényekben többféle lyukmérettel rendelkező hálót kipróbáltak már. A kísérletekben teljes mértékben hálóval letakart áfonya-, cseresznye- és málnaültetvények szerepeltek, melyek takarása minden esetben eredményesnek bizonyult a kártevő ellen, a kontroll és a kémiai módszerekkel védett ültetvényhez képest.

A háló lyukméretét illetően leginkább a 0,5×0,8 mm-es szolgáltat megfelelő védelmet, mellyel szemben támasztott további követelmény a tartósság, erősebben szőtt háló megléte. A nagy beruházási költség ugyanis csak a hosszabb élettartamú, éveken át felhasználható háló vásárlásával térülhet meg.

dr. Csorba Virág

növényorvos

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság gyümölcstermesztőknek szóló különszámában olvasható. KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A füge metszés nélkül is terem – de vajon jobban?

2025. szeptember 5. 08:10

A füge mediterrán eredetű növény, amely hazánkban is kedvelt gyümölcs. De vajon érdemes metszeni, vagy jobb, ha természetesen fejlődik?

Látszanak-e már a „látás technológia” fejlesztési eredményei?

2025. augusztus 28. 13:10

Kamerák és mesterséges intelligencia forradalmasítják a gyümölcsösökben a termésbecslést, ritkítást és betegségfigyelést.

Nyári gondozás az őszibaracknál – a metszés szerepe

2025. augusztus 24. 13:10

A nyári metszés javítja a termés minőségét, erősíti a fát, és elősegíti a következő évi bő termést az őszibarackültetvényekben.

Kivi a pergolán – ültetési és metszési praktikák

2025. augusztus 22. 13:10

A kivi sikeresen nevelhető Magyarországon is: ismerje meg a hidegtűrő fajtákat, az ültetés és gondozás titkait, hogy bőséges termést érjen el!

A málna visszaszorult a kiskertekbe, pedig a feldolgozóipar vevő lenne rá

2024. július 11. 15:40

Málnát már csak elszórtan termelnek hazánkban, összefüggő nagyobb ültetvények csak elvétve akadnak az országban.

A brit gazdák nepáli és tádzsikisztáni gyümölcsszedőket keresnek

2023. május 15. 08:09

Bal Kumar Khatri korábban rizs és bab betakarításával foglalkozott szülőföldjén, Nepálban, és túravezető volt a Himaláján. Idén azonban a 26 éves férfi egy észak-nottinghamshire-i üvegházban dolgozik, ahol epret takarít be.

Hogyan védekezzünk a foltosszárnyú muslica ellen?

2018. május 17. 06:50

V. Zsuzsanna kérdése: Rádióban hallottam, hogy nemrég egy új muslicafaj jelent meg az országban, aminek jelentős a kártétele. Milyen gyümölcsöket támad, mit tehetek?

Az ukrán gyümölcsök és diófélék exportja 2023-ban visszaeséssel küzdött

2024. február 7. 10:10

Az ukrán gyümölcsök, bogyós gyümölcsök és diófélék exportja tavaly visszaesett. Az Európai Unió továbbra is kulcsfontosságú piac marad Ukrajna számára.