Sok termelő kételkedik abban, hogy a lombon keresztül kijuttatott műtrágyák dózisa mire is elég, hiszen itt nem nagy mennyiségekről beszélünk. A teljes tápanyag-utánpótlást nem is tudnánk lombon keresztül megoldani. Nem is ez a célunk. Ezzel a technológiai elemmel segítjük a növényt, hogy a megfelelő fejlettségi állapotában ahhoz az NPK és mikroelem kombinációhoz jusson, amire a legnagyobb szüksége van.
A lombon keresztüli mikro- és makroelempótlás nagy előnye, hogy gyorsan és hatékonyan tudjuk a tápanyagot pótolni a növényeknek. Így az esetleges tápanyagfelvételi zavarokat hamar orvosolni tudjuk.
A mikroelemek nagy hatékonysággal pótolhatóak lombon keresztül a vegetációs időszakon belül. Ugyanakkor fontos a jó összetételű alap- és fejtrágya, amit célszerű a fenológiához igazított lombtrágyával kiegészíteni a vegetáció során több alkalommal.
Fontos, hogy tisztában legyünk az egyes makro- és mikroelemek növényben betöltött szerepével ezért pár gondolatban érdemes ezeket áttekinteni.
Főbb tápelemek szerepe:
Nitrogén elsősorban a levélben, hajtásban, termőrészekben és a gyümölcsben található. Legnagyobb igény rá az intenzív növekedési időszakban, illetve a gyümölcsfejlődés idején van. Rossz nitrogén-ellátottság esetén rügy-differenciálódási zavarok léphetnek fel. Gyengül a gyümölcsök kötődése és erős gyümölcshullás következhet be. Hiánya esetén a levelek aprók, halványzöld színűek, keskenyek. Hamar narancsvörös színbe mennek át és gyorsan lehullanak az ágakról.
Így kevés termőrügy alakul ki, kevesebb a virág, kisebbek a termések és halványabb a színük is. Nitrogén-túladagolás esetén a fák fogékonyabbá válnak a betegségekre, az intenzív hajtásnövekedés miatt a kártevők is jobban támadják (például a levéltetvek), valamint a fagyokkal szemben kevésbé ellenállóak, a termés színe és íze pedig gyengébbé válhat.
A foszfor a növények generatív szerveinek kialakulása szempontjából játszik nagy szerepet, egyenletes ellátása azonban az egész növény fejlődése szempontjából fontos. Legnagyobb igény erre az elemre a kezdeti fejlődés időszakában van. Hiány esetén növekedési zavarok lépnek fel, a lomb sötétzölddé, majd vöröses/lilás színűvé válik. Foszfor esetében a túladagolás elkerülésére érdemes odafigyelni, különösen meszes talajokon, mert cinkhiányt idézhet elő. Ennek az elemnek a hiányára pedig különösen érzékeny a meggy.
Kálium: a gyümölcsfák esetében a legnagyobb mennyiségben felvett tápelem. Fontos szerepet játszik a vízháztartásban, segít a fagy elleni védekezőképesség növelésében. Segít a betegségekkel szembeni ellenállóságban is. A termés minőségi paramétereinek fő meghatározója, de hiány esetén a hozam és a minőség is csökken. A kijuttatott kálium mennyiségét mindig a nitrogénhez viszonyítjuk. Ott, ahol nagyobb mennyiségű nitrogénnel dolgozunk természetesen a kálium arányát is emelni kell.
Felvétele a vegetációs idő előrehaladtával növekszik, a cseresznye különösen igényes a megfelelő káliumellátásra. Káliumból sokat használnak fel a meggyfák is, hiány esetén legyengülnek a fák, a termőképességük csökken, a levelek felfelé besodródnak a levélszélek bebarnulnak majd ezek a foltok összeolvadnak. Jó káliumellátottság esetén javul a gyümölcsök színe, íze, tárolási paraméterei. Növekszik a növény szárazságtűrése, illetve a téli fagyokkal szembeni ellenálló képessége.
A káliumnak hatalmas szerepe van többek között az egységes színeződésre a termésérés során. Ezért például szilvaültetvények esetén, az érés előrehaladtával többször célszerű a káliumot lombtrágyaként kijuttatva egységesíteni az érést! (Fotó: szerző)
Kalcium: az élettani szempontok mellett a gyümölcsök pulton tarthatóságát leginkább befolyásoló elem. Hiánya esetén a fiatal levelek csúcsának elhalása jelentkezik. Túladagolása esetén antagonizmus, azaz vashiány tünetei jelentkezhetnek. Túlzott jelenléte gátolhatja még a vason kívül a magnézium, bór, mangán, cink és réz felvételét. Az alma tárolási paramétereit a legjobban befolyásoló elem a kalcium. Nagyon sok tényező befolyásolja ennek az elemnek a beépülését és felvehetőségét a növénybe. A túl magas hőmérséklet csökkenti a kalcium felvételt, ha rossz a talaj levegő-víz háztartása szintén csökken a felvehetőség.
Illetve befolyásolja az alany, illetve a fajta is. Cseresznyénél ki kell térni az éréskor lehulló csapadék hatására bekövetkező termésrepedésre. Ez komoly károkat okozhat még egy jól ellátott állományban is. Itt nagy gondot kell fordítani a megfelelő időben és módon elvégzett kalciumpótlásra. Ezt már a gyümölcsnövekedés időszakától, fajtától függően, több alkalommal is célszerű elvégezni. Ebben az időszakban ezt lombon keresztül tudjuk a leghatékonyabban kijuttatni.
Cseresznye termésrepedése az éréskor hulló csapadék miatt. Kalcium megelőző adagolásával csökkenthető a kár. (Fotó: szerző)
Magnézium: hiánya esetén a levél érközök erős sárgulása majd elhalása következik be, általában a főér mentén, két oldalon. Magnézium hiány esetén az erek és az erek menti szövetek színe nem változik!
Magnéziumhiány tünete szilva lombján (Fotó: szerző)
Bór: kiemelt jelentősége van a virágrügyek differenciálódása és a virágszervek képződése során, azaz befolyásolja a termékenyülést. A gyümölcstermő növények ezért sok bórt igényelnek. Hiánya esetén rossz a színeződés, rossz a kötődés, a fiatal levelek kicsik, sárgulnak, a hajtáscsúcsok torzultak, elhalnak.
Rézhiány esetén a levelek növekedése leáll, a levélszélek felpördülésével levélhullás kezdődik. A hajtáson csúcsszáradás jelentkezik, ún. „bosszorkányseprűség” alakul ki.
Vashiány klorózist okoz, mely a legfiatalabb leveleken kezdődik. Súlyos esetben a levelek teljesen kisárgulnak/fehérednek, (az erek is!), majd a levelek szélén a szövetek elhalnak. A vashiány gyakran úgy mutatkozik meg, hogy a talajlabor eredménye alapján van vas a talajban, azonban a vas felvételét sok tényező korlátozza, például a talaj magas mésztartalma. Ilyen esetekben a vasklorózisra a leggyorsabb megoldást a lombon át történő pótlás jelent.
Vashiány tünete almán (fotó: szerző)
Mangánhiány: finom érközi sárgulás, ami hasonlít a kezdődő vashiányra, de a mangán hiánya nem a legfiatalabb leveleken kezdődik. A sárgulás erősödésével úgynevezett hálós klorózis alakul ki, zöld erekkel, majd sárgásfehér pettyezettség is jellemző lehet.
Cinkhiány: általános tünete az aprólevelűség és a rozettás levélállás. A kis levelek teljesen sárgultak mereven felállóak, görbültek, töredezettek. A fő- és az oldalerek zöldek maradnak. Ez a hiány rossz hatással van a virágzásra és a terméskötödésre.
A mikroelem hiánytünetek elsősorban szélsőséges termőhelyi adottságok miatt léphetnek fel, például rossz levegő- és vízgazdálkodású talaj, szélsőséges pH értékek.
További alapelv, hogy a vegetáció során változik a növények tápanyag igénye. A tápanyag megosztásának három fontos pillére van:
- Első a terméskötődés, hajtásnövekedés időszaka, melyben a minőséget befolyásoló NPK, illetve mikroelemek kielégítése a fontos.
- Második a megfelelő minőségű termés jó káliumellátása.
- Harmadik az állomány őszi nitrogénellátása a rügy-differenciálódáshoz és a téli, hideg környezethez való felkészüléshez.
Az adott időszakra leginkább szükséges lombtrágyát a növényvédelmi kezelésekkel együtt ki tudjuk juttatni. Azonban a keverés során mindig figyelnünk kell a korábbi tapasztalatokra és keverési próbát kell végeznünk! Figyelnünk kell a permetlé pH-jára is, hiszen a legtöbb lombtrágya esetén 5,5-6,5 közötti tartományban van az optimális pH.
