A szamócával megkezdődött az idei friss gyümölcsök fogyasztásának szezonja. Napról-napra egyre több gyümölcs közül választhatunk a piacon és az üzletek polcain.
Persze ma már kisebb szerepe van a szezonalításnak, mint régen. Ez azért jó, mert egész évben hozzájuthatunk az egészséges életmód szempontjából nélkülözhetetlen táplálékhoz.
A gyümölcs ősidők óta az ember fontos tápláléka
A gyümölcsök fogyasztása egyidős az emberiséggel. Kezdetben gyűjtögették a terméseket a vadon élő növényekről. Később a különböző területeken élő emberek fokozatosan háziasították, termesztésbe vonták a környezetükben élő gyümölcsfajokat.
Sokáig magról szaporították a növényeket, majd rájöttek arra, hogy vegetatív szaporítással (oltással, szemzéssel, dugványozással) egységesebb állományokat kapnak. Megkezdődött a genotípusok szelekciója, majd a fajták tudatos nemesítése.
Az emberiség létszámának növekedésével párhuzamosan folyamatosan növekedett a termesztett gyümölcsök mennyisége, sokfelé ma már „iparszerű” gyümölcstermesztésről beszélhetünk.
Ma is nélkülözhetetlen része a táplálékunknak!
A gyümölcsök tehát évezredek óta fontos részei az emberi táplálkozásnak, és ma is a táplálékunk fő összetevőinek kellene lenniük, ha egészségesek szeretnénk maradni. Erre egyre több kutatási eredmény hívja fel a figyelmet, egyre több információ jut el a nagyközönséghez, mégsem fogyasztunk elegendő gyümölcsöt, legalábbis Magyarországon nem.
Termesztésbe vonás
A történelem során időben és térben is nagyon sok változáson ment keresztül a gyümölcsök megítélése. A mezőgazdaság kezdeti időszakában nem a gyümölcsök voltak az első háziasított növények, hanem a gabonafélék és különböző egynyári haszonnövények.
A gyümölcsök és más évelő fajok termesztésbe vonása akkor kezdődhetett el, amikor az embercsoportok letelepedtek és tartós falvakat majd városokat alapítottak, nem vándoroltak nyájaikkal évről-évre új legelőket keresve.
Ezért van az, hogy sokan ma is a gabonaféléket tartják a legfontosabb emberi tápláléknak, és sokfelé valóban a hagyományos étkezés alapját képezik kenyér, tésztafélék és egyéb ételek alapanyagaként. A mi vidékünkön is ez alakult ki, és a gyümölcsöknek a hagyományos magyar konyhában csak kiegészítő szerep jut.
Ahol a gyümölcs a fő táplálék
Azokon a vidékeken persze, ahol nem tudtak jól gabonát termeszteni, de az erdőségek bővelkedtek gyümölcsfajokban, sokkal nagyobb jelentőségük van évezredek óta a gyümölcsöknek, egyes fajok frissen, aszalványként vagy másként feldolgozva népélelmezési cikknek számítanak.
Ilyen például a Kaukázus hegyég területe, Üzbegisztán, Kína egyes vidékei, vagy Kazahsztán, ahonnan a termesztett alma származik. A trópusi vidékeken pedig sok országban a banán vált népélelmezési cikké.
A fogyasztás kultúrája
Azt is tudjuk, hogy a föld különböző területein eltérő ütemben zajlott a különböző civilizációk kialakulása és fejlődése, emellett a kulturális szokások is befolyásolták a gyümölcsfogyasztás alakulását. Néhány példa ennek érzékeltetésére.
Az ókori Egyiptomban is a gabonafélék képezték a táplálkozás alapját, és a gazdagságét is, tegyük hozzá, mert a gabonák sokáig a pénz szerepét is betöltötték, de gyümölcsöket is rendszeresen fogyasztottak. Az aszalt füge és datolya a katonaság napi ellátmányában mindig szerepelt.
A Római Birodalomban élénk kereskedelme alakult ki a gyümölcsöknek, az előkelőbbek asztalán a provinciákból beszerzett gyümölcsök mindig ott voltak, főleg desszertként.
Kínában nagyon régóta szokás gyümölcsöt ajándékozni. A családi összejöveteleken aztán ezeket közösen fogyasztják el, így közösségformáló ereje is van.
A középkori Európában a húsfogyasztás előretörése háttérbe szorította a gyümölcsöket. Húst persze korábban is fogyasztottak, de a gazdagság szimbólumává ebben az időben vált, és sokfelé ma is az.
Együnk több gyümölcsöt!
Az én gyerekkoromban is az volt a nézet, hogy hússal kell jóllakni fiam, nem salátával és gyümölccsel. Ma már tudjuk, hogy ez helytelen nézet. A korszerű táplálkozási elvek szerint a napi táplálékunk felének kellene zöldség- és gyümölcsfélékből állni, és a másik felét kellene kitenni az összes többinek, ide értve a gabonaféléktől a húsokon át az édességekig.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás évente 50 kg körül mozgott az elmúlt években. A szakemberek által javasolt mennyiség pedig minimum 75 kg/fő/év.
A képek a szerző felvételei.
