Gyümölcs
Gyümölcs

Szedd magad a Dancsi Kertészetben!

Szedd magad a Dancsi Kertészetben!

Agrofórum Online

Immár megszokott a látvány, hogy júniusban minden parkolásra alkalmas hely foglalt a bocskaikerti Dancsi Kertészet közelében. Az pedig, ami akár 200 km távolságból is idevonzza a látogatókat, nem más, mint a mintegy fél hektárnyi területen termelt szamóca, amely ekkorra érik be és válik szüretelhetővé a „Szedd magad” akció keretében.

Mint azt Dancsi József elmeséli, mindennek a kezdete egészen a rendszerváltásig nyúlik vissza, amikor is lehetőség nyílt arra, hogy az egykori téesz tagok vásároljanak a gazdaságok területeiből. József édesanyja élt a lehetőséggel, és így jutott a Bocskai Téesztől egy jelentős méretűnek semmiképpen nem nevezhető, mintegy fél hektárnyi területhez, amelyen akkor alma ültetvény volt. A helyi szövetkezet ugyanis, mint az a Tiszától keletre megszokott volt, zömében almatermesztéssel foglalkozott, a gyümölcsöt pedig nagyrészt az akkori Szovjetunióba exportálta. Ilyen múlttal magától értetődő volt, hogy a Dancsi család is folytatja az almatermesztést az évről évre gyarapodó kertészetükben, amely mára 12 hektárra rúg. Az itteni talaj, a maga 13 aranykoronájával nem is hagy túl sok választást a gazdának arra, hogy mivel is foglalkozzon…

Csak nem esik messze az alma a fájától

A család tagjai a gazdaság területeinek növekedésével egyenesen arányosan tanultak bele a kertészetbe. József testvére, László főleg az almatermesztéssel foglalkozik, édesapja korábban fuvarozással kereste a kenyerét, de idejét egyre jobban lekötötte az itteni munka, az azzal kapcsolatos tennivalók. Ő is, akárcsak felesége, elvégezte a mezőgazdasági technikumot, megszerezte az Aranykalászos gazda képesítést, arra készültek, hogy jó ideig ők vezetik a kertészetet. Tették is mindezt azért, mert fiuk, József egészen más pályát képzelt el magának: programozó matematikus lett. Aztán valahogyan mégis másképp alakult, visszahívta a családi vállalkozás, így aztán egyszer csak azon vette észre magát, hogy feleségével, aki közgazdász, immár teljes értékű tagjai a családi vállalkozásnak: „Mi is megszereztük a szükséges végzettséget, de azt kell mondanom, hogy szaktanácsadónk, Majoros Lajos nélkül, nem boldogulnánk ilyen jól. Ő az, aki folyamatosan segíti a munkánkat, terméstechnológiai és növényvédelmi kérdésekben pótolhatatlan a szakértelme.”

Minden adott ahhoz, hogy a szedd magad jól működjön

Amikor arról kérdezem Józsefet, hogy mióta van itt arra lehetőség, hogy a vásárlók „Szedd magad” keretében jussanak gyümölcshöz, elmondja, hogy az alma esetében több, mint tíz évre visszanyúlóan van erre mód. „Nagyon szerencsés helyen fekszik a kertészetünk, közel Debrecenhez, főútvonalakhoz, egyszóval jó a megközelíthetőségünk, minden adott volt ahhoz, hogy a ’Szedd magad’ jól működjön.”

Persze kellettek ehhez azok az alma fajták is, amelyeket a magyar fogyasztók kedvelnek. „Vannak egészen régi ültetvényrészeink is, közel negyvenévesek, ezeket folyamatosan számoljuk fel, telepítünk helyettük újakat. Fajtaválasztásnál arra figyeltünk, hogy mi viseli el az egyre szélsőségesebb klímát, illetve mi az, ami a piaci igényeknek leginkább megfelel. Így esett a választásunk a Jonagoldra, Goldenre, Jongoredre és az Idaredre.”

A tavalyi év is bekerült az almatermelők fekete könyvébe. Kérdésemre, hogy a Dancsi kertészet hogyan vészelte át ezt az időszakot, József leszögezi, hogy nem szoktak panaszkodni: túl vannak rajta, és alma nem maradt a fán. Jelentős részét leszüretelték a Szedd magad keretében, a maradékot pedig önköltségi áron ugyan, de értékesíteni tudták a közeli léfeldolgozó üzemnek, amelynek évek óta beszállítói.

Szedd magad eper

Miután a tavalyi év alma helyzetét megbeszéltük, visszatérünk a kiindulási ponthoz, vagyis ahhoz, hogy miképpen sikerült azt elérni, hogy a Dancsi kertészet körül június hónapban parkoló helyet is nehéz találni, hiszen akkora az érdeklődés a szedéssel egybekötött vásárlás iránt: „Feleségem jó pár évvel ezelőtt sikerrel pályázott, és erre a forrásra alapozva kezdtük meg a szamóca telepítésünket. A megfelelő elhelyezkedésű terület lehetővé tette, hogy kezdettől „Szedd magad”-ban gondolkozzunk, bár be kell vallanom, hogy féltem attól, hogy ebben az esetben, ez kevéssé sikeresen fog működni, hiszen a szamóca szedése jóval nagyobb körültekintést igényel, mint az almáé. Az első szedési év után megnyugodtam, az ideérkezők többsége maximálisan betartotta az előírásokat. Azt például, hogy nem lehet össze-vissza, sorokon keresztül, a termést letaposva szedni, illetve azt, hogy az előre megadott sorokban szabad nekilátni a gyűjtésnek, és azon haladva kell az érett gyümölcsöt leszedni.”

A szamócaföld igazolja a József által elmondottakat, tökéletesen rendezett képet mutat, még így, szüret után is. A bakhát közé szalmát tettek, így nincs sár, és akár eső után is könnyen lehet közlekedni az eperföldön. Ezentúl pedig ez lehetővé teszi azt is, hogy a gyümölcsöt egyszerre akár ketten is szedhetik mindkét oldalról, ami nagyban növeli a hatékonyságot.

Mindennek ellenére, bőven kellett tanulópénzt fizetni, mire odáig eljutottak, hogy nyereséges legyen a vállalkozás. József rezignáltan jegyzi meg, hogy ha a telepítés előtt felkerestek volna más kertészetet is, ami nagy tapasztalattal rendelkezik a szamóca termesztésével kapcsolatosan, akkor jóval előbbre járnának. Hiba volt nem ezt tenni: négy éve volt az első telepítés, három szedési szezonon túl az idei volt az első, ami teljességgel rentábilis lett. Hogy mi okozott elsősorban gondot? Tulajdonképpen minden: a növényvédő szerek alkalmazásnak és az agrotechnikai munkák időzítése, az, hogy mikor kell levelezni, szalmázni, lefátyolfóliázni. Mára azonban elsajátították mindezt, ez évben a termésidőben érkező folyamatos, hatalmas mennyiségű csapadék sem okozott nagyobb gondot sem a gyümölcs mennyiségében, sem minőségében. Mindez a sikeres fajta választás eredménye is volt. Mint azt házigazdám elmondja, elsősorban a kiváló ízértékre törekedtek, ezt követte a nagy méret, illetve az ezzel együtt járó könnyű szedhetőség. Emiatt esett az olasz fajtákra a választás, így jelenleg a 0,5 hektár Clery, Dely, Joly fajták vannak telepítve. „Kísérletet tettünk egyéb fajtákkal is, de ez nem ízlett a vásárlóknak, így a következő évi telepítéseknél megmaradunk a már beváltaknál”

Szedési protokoll

Apropó vásárlók ízlése: a vásárlók szedés közben, természetüktől és vérmérsékletüktől függő mértékben, a kosaruk feltöltése mellett szívesen ízlelgetik is a gyümölcsöt.” Hogyan kezelheti ezt az egyébként természetes magatartást helyesen a tulajdonos? -kérdezem Józsefet. Ő válaszul elmondja, hogy az ár pozicionálásában tekintettel vannak erre is. Ezentúl, amikor meghatározzák a szedési árat, akkor felmérik egyrészről azt, hogy az adott időszakban, mekkora összegért elérhető a pultokon a szamóca, mekkora az, amiért megéri a fogyasztónak kocsiba ülni és a tűző napon hajladozni. Másrészről van egy szedési minimum is, ez 2 kg, ami egyfajta védelmet jelent a szedés közbeni túlzott fogyasztással szemben is.

Az árképzés azt is elősegíti, hogy ne maradjon gyakorlatilag egy szem sem a töveken. „Az utolsó alkalmakat már kimondottan úgy hirdetjük, hogy befőzésre, majd később cefrébe valót lehet szedni, az árak is ennek megfelelően alakulnak. Ezzel tudjuk azt kiküszöbölni, hogy bérszedőket alkalmazzunk, az ugyanis komoly gondot jelentene, hiszen a megfelelő, gondos munkaerő sajnos nem áll rendelkezésre.”

Felmerül az a kérdés is, hogy honnan tudnak tájékozódni az érdeklődők arról, hogy mikor és mekkora összegért lesz elérhető a szamóca. Információs csatornaként József az internetet jelöli meg, véleménye szerint az ideérkezők többsége követi az oldalukat, így tájékozódik időpontok és árak tekintetében. Akik pedig már jártak a kertészetben azok „szájhagyomány” útján is hírét viszik ennek a lehetőségnek. Természetesen ezentúl vannak olyanok is, akik csak mintegy „belebotlanak” az út mentén kihelyezett táblákba, de azért ők vannak kevesebben.

A Szedd Magad Mozgalom gyökerei a 80-as évekig nyúlnak vissza, ekkor kezdett népszerűvé válni Magyarországon. Az akkori hatályban lévő szabályok lehetőséget biztosítottak a termelőknek arra, a terményeik egy bizonyos részét vagy akár az egészet is ezen a módon értékesítsék, a vásárlók közvetlenül a gazdától vegyék meg a terményeket. Mára már a Szedd Magad Mozgalom nem csak egyre több helyen bukkan fel országszerte, de a választék is folyamatosan bővül. Már nem csak néhány fajta gyümölcsöt szüretelhetünk saját magunk (eper, meggy, cseresznye, alma, őszibarack, sárgabarack), hanem olyanhoz is hozzájuthatunk, amelyekről pár éve elképzelhetetlen lett volna, hogy magunk szüretelhetjük: málna, egres, dió, áfonya, ribizli, szőlő, vagy akar a dinnye.
A lelőhelyek bőséges tárházát találhatjuk meg az interneten, több oldal is tájékoztatást ad az éppen aktuális szedési lehetőségekről. Legegyszerűbb, ha a keresőbe beírjuk a ’Szedd magad’ szavakat és már nézegethetjük is, melyik az, amelyik a legközelebb esik lakóhelyünkhöz…

Spanyolország gyümölcstermesztése – Mérséklet égövi fajok (2/2.)

2019. június 17. 07:19

Spanyolországban nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. A változatos környezeti körülmények között sokféle gyümölcs található meg az országban a mérsékelt övi fajoktól kezdve a szubtrópusi klímát kedvelőkig.

Spanyolország gyümölcstermesztése – Régiónkénti választék / Szubtrópusi fajok (2/1.)

2019. június 10. 07:36

Spanyolországban nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. A változatos környezeti körülmények között sokféle gyümölcs található meg az országban a mérsékelt övi fajoktól kezdve a szubtrópusi klímát kedvelőkig.

Az oldalrügyön termő Pedro diófajta növényvédelmi tapasztalatai

2019. május 26. 10:24

Somogy megyében, Nágocs község külterületén, egy 11 ha-os Pedro fajtájú, 7 x 7 m térállású dióültetvényben végeztünk növényvédelmi vizsgálatokat.

A hazai köszmétetermesztés helyzete és kilátásai

2019. május 25. 08:12

A bogyós gyümölcsök között talán a legkisebb szegmens Magyarországon a köszméte. Már alig találunk ültetvényeket az országban, szinte csak a Hajdúságra korlátozódik a termesztése, gyakorlatilag szervezett felvásárlás sem működik sehol. Hajdúhadház térségében még jónéhány termelő érez kedvet, elhivatottságot és kitartást ezen gyümölcs termesztéséhez.

Nagy az eltérés a zöldség- és a gyümölcstermékpályák között

2018. november 6. 11:47

Az EU-csatlakozást megelőző időszak átlagában Magyarország zöldségtermő területe meghaladta a 100 ezer hektárt, de a vetésterület az elmúlt években a 74 ezer hektárt sem érte el.

Módosult a kertészeti gépbeszerzési pályázat

2019. január 16. 12:33

Több ponton változott a „Kertészet korszerűsítése- Kertészeti gépbeszerzés támogatása” című felhívás.

Jéggel a fagy ellen: fagyriasztás és fagyvédelmi öntözési rendszer

2019. április 9. 16:37

A precíziós gazdálkodás elengedhetetlen elemei a saját területre vonatkozó agrometeorológiai adatok. A szántóföldi kultúrákban történő hasznosításon túl újabb felhasználási területe a tavaszi fagyriasztás és fagyvédelmi öntözésirendszer-vezérlés a gyümölcsösökben.