Tatura egy 3500 fős kisváros Ausztráliában, Melbourne-től északra 170 kilométerre, amely elsősorban a szarvasmarha-tartásról és a tejiparról híres. Ha a gyümölcstermesztők meghallják ezt a nevet, nekik valószínűleg nem ez, hanem egy különleges faalak jut eszükbe. Erről szól mostani cikkem.
Fő cél az intenzitás fokozása
Az 1970-es évek nagy fellendülést hoztak a művelési rendszerek fejlesztése terén a gyümölcstermesztésben. Világszerte sokfelé nagy intenzitással fogtak hozzá új falakok kidolgozásához. Hazánknak sem kell szégyenkezni, hiszen a termőkaros orsó, vagy a Hungária sövény a mi kutatóink nevéhez fűződik.
A különböző kutatóállomásokon egymástól nagyon eltérő megoldások születtek, de a kiindulási pont mindenütt ugyanaz volt. Mindenki előtt az lebegett célként, hogy a lehető leggyorsabban termőre forduló, leggazdaságosabban művelhető, legtöbb bevételt hozó ültetvényt hozzon létre.
Az ausztráliai Tatura Kutatóállomáson emellett a minél jobb gépesíthetőség is cél volt, amikor az ipari őszibarack ültetvények számára kifejlesztették új művelési rendszerüket, amelyet Tatura néven az 1970-es évek második felében ismertettek a nemzetközi szaklapokban. Később más gyümölcsfajok számára is adaptálták ezt a megoldást.
Hogyan is néz ki a Tatura művelési rendszer?
A Tatura művelési rendszer olyan Y alakú fákból áll, amelyek koronáját a sorra merőlegesen alakítják ki egy huzalos támrendszer mellett. A gyors termőre fordulást még inkább elősegíti, ha minden fához a két vázágat stabilan tartó farudakat helyeznek el (1. kép).
A Tatura fák alakító metszése során a telepítés után az oltványokon csak két oldalelágazást hagynak meg az 50-60 cm-es törzsmagasság felett, amelyeket növekedésük során folyamatosan a vízszinteshez képest 60 fokos szögben álló támaszhoz rögzítenek. A sorban a fák egymástól 1,5-2 méteres távolságban állnak, a sortávolság általában 4,5-5 méter. A két erős vázágon, amelyeket visszametszés nélkül nevelnek, gallérágakat nem alakítanak ki.
Az alakító metszés során évente többször is érdemes odamenni a fákhoz, és eltávolítani a vezérhajtások konkurenseit valamint a nem létező központi tengelyt pótolni igyekvő vízhajtásokat, de csak a tenyészidőszak során végezzük ezt a műveletet, télen ne nyúljunk a fákhoz.
A gyors koronanevelés következtében a fák hamar termőre fordulnak. A telepítés utáni harmadik évben már teljes termést adnak. A vázágakat hamar elkezdhetjük terhelni, mivel a támrendszer tartja őket.
Hogyan tartsuk fenn?
A fenntartó metszés gyümölcsfajonként eltérő módon történik. Őszibarackültetvényben a szálvesszős metszés javasolt, amely során csak a hosszú vesszőket hagyjuk meg visszametszés nélkül, a letermett gallyakat eltávolítjuk. Ha kajszi- vagy szilvaültetvényünk van, a vázágakon termővesszőket és 2-3 éves, nyársakkal berakódott gallyakat hagyunk meg kellő számban.
Alma- vagy körteültetvényben úgy kezeljük a Tatura mindkét vázágát, mint a karcsú orsó központi tengelyét, vagyis egyéves vesszőket, valamint 2-4 éves termőgallyakat hagyunk meg rajtuk, megfelelően kiritkítva.
Gépesíthető?
Az ausztrál gyümölcstermesztés fejlesztői abból a felismerésből indultak ki, hogy a fák méretének csökkentése, növekedési erélyük csillapítása és termőre fordulásuk gyorsítása szempontjából nagyon előnyös, ha egy függőleges tengely helyett a gyümölcsfáknak két, nem függőleges vezéráguk van. Minél laposabb szögben áll ugyanis egy gally, vagy ág a gyümölcsfán, annál kevésbé fog növekedni, viszont annál inkább hajlamos termést hozni.
Rendszeres metszéssel jó fényellátottság és produktivitás biztosítható az így kialakuló korona minden részén. Emellett, mint említettük, a technológiai elemek gépesítése is szempont volt. A metszést síkfalmetsző géppel képzelték el, ami csak részben valósítható meg, mivel a fenntartó metszés során nem a hajtásképletek visszavágása, sokkal inkább azok ritkítása vezet eredményre.
A szüret ágrázó szerkezetekkel megoldható, ha ipari célfajták termesztéséről van szó. A jóval később Németországban kifejlesztett Darwin típusú virágritkító szerkezet viszont jól használható a Tatura ültetvényekben. Összességében elmondható, hogy a gépesítést csak részben sikerült megvalósítani.
Stabil tárendszer kell!
A Tatura kidolgozói hangsúlyozzák, hogy stabil és jól lehorgonyzott támrendszer szükséges hozzá. A vázágakat rugalmas kötözőanyaggal kell a támaszhoz kötözni, ami nem akadályozza meg azok vastagodását. Mivel a fák fő szerkezeti elemei a támrendszerhez vannak rögzítve, ezt a művelési rendszert szeles, viharos termőhelyekre is javasolják.
Többször számoltak már be olyan esetről, amikor erős vihar tépázta meg a Tatura ültetvényt, az összes gyümölcsöt leverte a szél, a levelek is megsérültek, de a fák egytől-egyig a helyükön maradtak és nem törtek le ágak sem róluk.
Többféle változata van
A Tatura művelési rendszernek sokféle változata alakult ki az idők során. Maguk a rendszer kifejlesztői is változattak rajta. Először 6 méteres sortávolságot javasoltak, ma 4,5-5 métert. A vázágak is kicsit meredekebben állnak a mai ültetvényekben, mint 50 évvel ezelőtt. Van ahol támrendszer nélkül nevelik, és kisebb méretűek a fák. Ebben az esetben meg kell várni amíg a vázágak kellőképpen megerősödnek, és csak utána fordítható termőre a fa.
Olaszországban már az 1950-es évektől neveltek Y alakú őszibarackfákat, hol a sorra merőlegesen, hol azzal párhuzamosan kialakítva, többnyire támrendszer nélkül. A mediterrán térség többi országaiban és Kaliforniában is régóta találkozhatunk ilyenekkel. Ha az Y alakú korona vázágain gallérágak is vannak, az nem más, mint a hagyományos váza korona két vázágú változata, sűrűbben ültetett fákkal.
Olaszország és Spanyolország déli részén, ahol a legkorábbi a kajszi és az őszibarack érése Európában, a fóliasátor alatti hajtatáshoz Tatura művelési rendszert használnak, mégpedig úgy, hogy a fa egyik vázága az egyik, a másik vázága pedig a szomszédos nagy légterű fóliasátorban van. Virágzáskor felhúzzák a fóliát a sátrakra, és így egy héttel korábban tudnak szüretelni.
Nagyon hasonlít a Taturához az a megoldás, amikor minden második oltványt ellentétes irányban megdöntve ültetnek el, és huzalos támrendszer mellett nevelnek. Ezt általában V-system-nek szokás nevezni.
Nálunk nem terjedt el
Magyarországon nem terjedt el a Tatura művelési rendszer, bár egyes őszibarack ültetvényekben találkozhatunk vele. Ennek talán a nagy beruházási költség az oka, és az, hogy sok jól képzett munkaerőt igényel a kialakítása és a fenntartása.
A kép a szerző felvétele.
