Az elmúlt héten már foglalkoztunk a gyümölcstermesztést érintő tavaszi fagyok veszélyével, és az ellenük eddig kifejlesztett módszerekkel. Ebben a cikkben folytatjuk a védekezési lehetőségek ismertetését, bemutatva ezek előnyeit és hátrányait. Továbbá kiderül, mik azok a kisugárzási és a szállított fagyok, és lehet-e védekezni a fagy ellen fagyasztással.
A tavaszi fagyok jelentősen tudják csökkenteni az adott év termésmennyiségét, a csökkent termés hatására eltolódik a növény vegetatív/generatív egyensúlya. Nagyobb lesz az egyéves hajtások száma, növekszik az árnyéhatás a lombozatban, a fény hiánya csökkenti a következő évi rügykészlet differenciálódását.
A fagyok után is szükséges költenünk a gyümölcsfákra, hiszen a növénykondíció fenntartása elsődleges kérdés évjárattól függetlenül. Ezért is fontos a fagykárosult ültetvények öntözése a száraz nyári hónapokban, vagy például a hajtásválogatás elvégzése.
Kisugárzási fagyok
Hazánkban a két leggyakoribb tavaszi fagytípus a kisugárzási és a szállított fagyok. Az első eset akkor alakul ki, ha a légköri páratartalom csökken, az éjszakai órákban a légmozgás megáll.
Ilyenkor a talajfelszín több hőt sugároz ki, mint amennyit elnyelt a nappali sugárzások során, és a felszínhez közeli légrétegek hőmérséklete hamar nulla fok alá csökken. Szerencsére a felsőbb 3-4 m-es magasságban lévő légréteg már melegebb.
Ezt használják ki a gazdák kisugárzási fagyok idején, és ez ellen lehet megoldás a légkeveréses fagyvédelmi rendszer. Ez úgy működik, hogy valamilyen eszközzel (ez lehet helikopter, mobil, vagy beton alappal rendelkező szélgép) megkeverik a 0, illetve 4 méteren lévő légtömeget, és ezzel nulla fok fölé emelik a hőmérsékletet, mivel a felszálló meleg levegő keveredik, illetve lekerül a lombkorona szintjére.
A módszer előnye, hogy üzembiztos, nem igényel sok szakembert a működtetése, illetve nagy terület lefedhető vele. Egy átlagos szélgéppel 2-3 ha ültetvényt is megvédhetünk, persze ez függ a szélgép teljesítményétől is. Hátránya, hogy a beruházása költséges, illetve nem kellően hatékony minden fagytípussal szemben.
Szállított fagyok
A másik esetben szállított fagyokról beszélhetünk, amely ritkább eset. Ekkor egy hideg sarkvidéki légtömeg érkezik a Kárpát-medencébe, és a szél megélénkülésével kitolja a melegebb légtömegeket, lehűtve ezzel az ültetvények léghőmérsékletét. A talajszinttől felfelé haladva a hőmérséklet folyamatosan csökken.
Ebben az esetben jelenthet megoldást a fagyvédelmi öntözés, mely során a korona feletti öntözőrendszerrel nagy mennyiségű vizet juttatunk ki az éjszaka folyamán az ültetvényre. A hőmérséklet csökkenésével idővel megfagy az öntözővíz a virágokon, jégpáncél alakul ki rajtuk, amely szigeteli a virágokat a fagyok ellen.
A víz fagyása során hő szabadul fel, és ez a hőmennyiség képes fagypont felett tartani a rügyek hőmérsékletét. A módszer hatékonyságát növelhetjük a tavaszi kálium tartalmú lombtrágyák kijuttatásával, ezzel növeljük a növényi szövetekben az ásványi sók és egyéb szerves anyagok mennyiségét, ami ellenállóbbá teszi a növényt.
Nyilván ezeknek a módszereknek a hatékonysága nagyban függ a fagy mértékétől is. A módszer előnye, hogy többfunkciós a rendszer a kiépítése után, a korona feletti öntözőrendszer a víz pótlásán kívül módosítja az ültetvény mikroklímáját, amely hatékonyabbá teszi a termésképzést és a fotoszintézist.
Hátrányai közé tartozik, hogy költséges a beruházása, nagy mennyiségű vizet igényel, és nagy teljesítményű szivattyút is. Illetve az ehhez hasonló védekezések után mindenképpen érdemes egy alacsony dózisú permetezést beütemezni valamilyen kontakt fungiciddel. Hiszen a megnövekedett csapadék és a páratartalom magában hordozza azt a kockázatot, hogy a felszaporodnak a gyümölcsfákon a különböző gombás károsító képletek.
Összegezve: egy jól átgondolt beruházással képesek vagyunk évtizedekig megvédeni gyümölcsöseinket, akár többfunkciós rendszerek alkalmazásával, így biztosítva vállalkozásunk jövedelmezőségét és versenyképességét.
