Határszemle

A tavaszi repceszezonról

Agrofórum Online

Utoljára március elején foglalkoztunk ezzel a növénykultúrával itt a „Határszemle” rovatban, sok minden történt azóta kint a repcetáblákon. Mivel az általam látogatott repceterületek az Alföldön találhatók, így a leírtak az ott kialakult viszonyokat mutatják, az ország más területein ettől eltérő tapasztalatok is születhettek.

Ha általánosságban nézzük, alighanem egyetértenek velem abban a repcetermesztők, hogy egyáltalán nem volt egyszerű ez a tavaszi szezon. Ami nehézzé tette, az a rovarkártevők elleni, a szokásosnál is problémásabb védekezés.

Szárat károsító ormányosok

A repceszárat károsító ormányosok esetében két fajról kell megemlékeznünk, a repceszár-ormányosról, és a nagy repceormányosról. Ezek hőmérsékleti igénye más, ezért tavasszal eltérő körülmények között válnak aktívvá. Azonban ez az idei évben nem mutatkozott meg markánsan, körülbelül azonos időszakban „érkeztek” meg a repcetáblákra, nagyon korán, már február közepe táján. Az akkor tapasztalható felmelegedés miatt korán aktívakká váltak, ennek volt köszönhető szokatlanul korai megjelenésük, amire mondhatjuk, hogy betelepedésüknek ez volt az első hulláma. A márciusi lehűlés miatt ez megtorpant ugyan, azonban a hónap utolsó dekádjában, a megkezdődő felmelegedés hatására egy újabb hullámnak lehettünk tanúi. Mindennek a következménye korán megkezdődő, hosszan elhúzódó tojásrakás lett. Az első lerakott tojásokat már március első napjaiban megtalálhattuk az állományokban, de március végére ennek mértéke már tömegessé vált (1. kép).

1. kép: Ormányosok tojásrakásának nyomai, és tojások a felszakadt bőrszövet alatt (03. 28.).

A kártevők elleni védekezés a fentiek miatt a szokásosnál is nagyobb kihívásokat tartogatott. Sok repcetermesztő nem védekezett az első, februári betelepedési hullám időszakában, mivel a fő betelepedési időszak általában későbbre esik, így kivárt. Márciusban viszont a körülmények kedvezőtlenül alakultak mind a növényvédelmi munkák, mind a kártevők aktivitása szempontjából, így sok helyen az első kezelések a hónap végére tolódtak. Akkorra azonban ezek már megkéstek, ezért később nagyon magas lárvaszámra bukkanhattunk a felvágott repceszárakban (2. kép), az oldalhajtásokban, de még az alsó levelek levélnyelében is.

2. kép: Erős lárvakártétel a repceszárban (05.03.).

Azonban a februári kezelés sem jelentett biztos sikert. Konkrét példával szemléltetve, olyan gazdálkodónál is jelentős kártétel alakult ki, aki már februárban védekezett egy piretroid, majd március végén egy szerves-foszforsav hatóanyagú készítménnyel, amelyet április legelején egy neonikotinoid+piretroid kombináció követett. Talán ez a jól felépített, de csak részleges hatást elérő technológia jól szemlélteti, hogy mennyire nehéz volt az idei évben eredményesen védekezni a szárat károsító ormányosok ellen.

A bimbókat és a virágzatot károsító kártevők

A fentiekhez hasonló nehézségeket hozott a bimbókat és a virágzatot károsító repcefénybogarak, valamint a virágzatot és a becőket károsító repcebecő-ormányos és repcebecő-szúnyog elleni védekezés.

A repcefénybogarak nagyobb tömegben való megjelenése már március végén megfigyelhető volt (3. kép), de ezeket a kártevőket nagyon gyorsan követték a repcebecő-ormányosok (4. kép) is.

3. kép: Repcefénybogarak és kezdődő kártételük (03.30.).
4. kép Repcebecő-ormányos egy erősen károsodott virágzatban (04.07.).

Együttes kártételük nyomán már április elején tömegesen találhattunk károsított, a megtermékenyülés esélyét kizáró mértékben sérült bimbókat. Ezek a kártevők a teljes virágzási időszakban jelen voltak az állományokban, a táblaszegélyeken hozzájuk már április végén csatlakoztak a bundásbogarak (5. kép) is. Ennek következménye a virágok tömeges sérülése volt, amely biztosan hatással volt a megtermékenyülésre.

5. kép: Kártevők, ha találkoznak, repcefénybogarak, bundásbogarak és repcebecő-ormányos a virágzaton (04.20.).

Mivel a repcebecő-ormányosok hosszan tartó, helyenként tömeges betelepedése mellett a repcefénybogarak is állandóan jelen voltak az állományokban, többszöri védekezésre volt szükség a virágzás időszakában. Nem volt ritka a két-, sőt háromszori beavatkozás sem. Azokon a területeken, ahol ezt elmulasztották, máris jól látható a fejlődő becők torzulása (6. kép), sőt, kezdődő felnyílása (7. kép), ami a bennük fejlődő lárváknak köszönhető.

6. kép: Torzuló becő, amely a benne fejlődő lárvák kártételének tüneteit mutatja (05.11.).
7. kép: Kártétel miatt felnyíló becő (05.11.).

Bár én magam egyetlen alkalommal sem találtam a növényeken repcebecő-szúnyogot, most mégis tömegesen találni a becők felnyitása után a lárváiból. E kártevő ellen nehéz célzottan védekezni, mert bár elérhető a fogására szolgáló csapda, problémás az egyedszámuk megállapítása, azonban a repcebecő-ormányosok elleni védekezések általában kellően hatékonyan védenek a kártételével szemben. Jelenleg a becők torzulását én egyértelműen e kártevőnek tudom be, az általam vizsgált tünetes becők mindegyikében tömegesen vannak jelen a lárvák, egyben akár több tucatnyi is (8. kép).

8. kép: Repcebecő-szúnyog lárvái a becőben (05.10.).

Oldalágképzés, virágzás, terméskötődés

Az alföldi régió csapadékellátottsága az őszi időszak óta igen rossz volt, ami nyomott hagyott a repceállományok fejlődésén, többnyire gyengén fejlett állományokat láthattunk a tél végén. A becőt hozó oldalhajtások képzése a megszokottól elmaradt, ez helyenként – az állományokat messziről szemlélve – jól látható, nem alakult ki a tömött növényállománynak köszönhető homogén kép (9. kép). Ez mindenképpen kedvezőtlen előjel a hozam szempontjából. Ami viszont kedvező, hogy az időjárási viszonyoknak köszönhetően a repce virágzása hosszan tartó volt, ami viszont ad okot némi a bizakodásra. A terméskötődés mindennek ellenére egyes területeken hagy kívánnivalót maga után. A főhajtásokat nézve sok az üres, be nem kötött virágnyél (10. kép). Ennek okai biztosan összetettek, rovarkártétel ugyanúgy állhat a hátterében, mint az optimálistól messze elmaradó csapadékellátottság, az ennek következtében kialakuló tápanyagfelvételi zavarok, de akár a stresszhatások által kiváltott élettani okok is.

9. kép: Ritka állomány, az oldalhajtások gyenge fejlődése miatt nem alakult ki homogén kép, szinte még a sor is látszik (05.03.).
10. kép: Terméskötődési probléma tünetei, üres virágnyelek a főhajtáson (05.03.).

Az eltérően alakuló csapadékviszonyok miatt fejlettségben, állapotukat tekintve biztosan nagy különbségek alakultak ki a repceállományok között országos viszonylatban. Nagyon vegyes a kép, ezért nehéz most termésre vonatkozó becsléseket tenni, azonban az sejthető, hogy hozam tekintetében nem lesz ez egy jó, „repcés” évjárat.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A hódok is gyéríthetők, de nem vadászhatók

2024. április 23. 13:40

A hódok a csemetékkel és több méter átmérőjű fákkal is megbirkóznak. Nem kerülik ki a védett fajokat sem, így az őshonos fűzfák és a nyárfák is a fogaik közé kerülnek.

Különleges áttelelő madárfajok jelentek meg a Dél-Alföldön

2024. március 9. 16:10

Hazánk melegedő éghajlata következtében egyre több olyan madárfaj telel át az ország déli részének vizes élőhelyein, amelyek eddig egyáltalán nem vagy a jelenlegi egyedszámban nem voltak jellemzőek a környéken.

Túl meleg az idő, ez odacsaphat a vetéseknek

2024. január 21. 08:10

Az optimálisnál enyhébb az idő, és a jövő héten még éjszaka sem várhatók fagyok. A kórokozók és kártevők egyelőre nem gyérültek számottevően, ami tavasztól visszaüthet a vetésekre.

A tél madarai – szántóföldi élőhelyek

2024. január 10. 10:10

A téli hónapok zordságát, a hideget a szántóföldeken és azok környezetében minden jelen levő élőlény megérzi. A kultúrnövények, valamint a rajtuk élő, táplálkozó kártevők és kórokozók is. Ez alól a madárvilág sem kivétel, így a tél átvészelése ezeknek az állandó testhőmérsékletű állatoknak meglehetősen komoly kihívást jelent.

Inváziós kártevők: a nyugati virágtripsz

2019. március 28. 09:03

A nyugati virágtripsz egy ma már világszerte elterjedt, rettegett inváziós kártevő, mely hazánkban a hajtatott zöldség- és dísznövénytermesztés meghatározó károsítója. Európában megközelítőleg 30 éve van jelen, és az ellene való védekezés több kultúra védelmét alapjaiban határozhatja meg.

Növénykórtani helyzetkép az őszi vetésű szántóföldi kultúrák állapotáról január végén

2023. január 28. 05:36

Az átlagnál csapadékosabb ősz után gyakorlatilag november eleje óta a szántóföldek és a rajtuk növekvő őszi vetésű kultúrák folyamatos csapadék- és víznyomás alatt álltak, aminek hatása már erőteljesen látható ezen kultúrák növénykórtani állapotán is.

Mi lesz veled növényvédelem?

2023. december 12. 14:10

A mezőgazdasági növényeink egészségvédelme, vagyis a növényorvoslás helyzete meglehetősen változékony. A Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara hagyományos, és idén 18. alkalommal megrendezett Növényorvos napot a ,,Mi lesz veled növényvédelem” kérdéskör határozta meg.

Vetésforgó a kertben (I. rész)

2018. április 16. 10:59

Melyek azok a növények, amik egy adott évben egymás mellett termeszthetők úgy, hogy valamilyen módon segítik a mellé ültetett növény fejlődését?