Többször szóba került már a tél során, majd a későbbiekben, a tavasz első hónapjában is, hogy az idei évben nagyobb figyelmet érdemelnek a kalászos gabonák korai gombabetegségei. Ez a megállapítás azóta is érvényes, különösen most, hogy a jelek szerint egy kifejezetten veszélyes, nagy károkozásra képes kórokozó is megjelent a búzatáblákon.
Sárgarozsda
Kalászos gabonáinkat több rozsdabetegség is támadhatja, az őszi búzában három faj fellépésére is számíthatunk. Ezek egyike a sárgarozsda, amely hőmérséklettel szemben a legkevésbé igényes, számára a jelenleg uralkodó időjárási viszonyok közel ideálisak. A kórokozó évről évre jelen van a búzaállományokban, azonban járványszerű fellépésére viszonylag ritkán számíthatunk, komolyabb kártétele 2014-ben történt legutóbb.
A kórokozó egyre gyakrabban telel át sikeresen hazánk területén is, a teleink egyre melegebbek, az olyan, tartósan mínusz tíz fok alá hűlő hőmérsékletű időszak, amely már érdemben befolyásolná a kórokozó túlélését, kifejezetten ritka. Így a tavaszi időszakra elegendő fertőzőanyag állhat rendelkezésre a hazai gabonatáblákon, amelyből az adott évi fertőzés elindulhat. Ehhez a nyugati, északi légáramlatokkal további spóratömeg érkezhet, amely ugyancsak segítheti a fertőzési hullám elindulását. Ezt hazánkban a legtöbbször maguk a tavaszi időjárási viszonyok kontrollálják, a többnyire száraz és gyorsan melegedő időjárás hatékonyan akadályozza meg a kórokozó fertőzését. Vannak azonban évjáratok, amikor a lassú kitavaszodás, a hűvös és csapadékos időjárási körülmények segítik a sárgarozsdát. Ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy jelenleg is egy ilyen évjáratban vagyunk, ezért érdemes átnézni a búzatábláinkat, hogy megtalálhatók-e bennük a sárgarozsda tünetei. Felkutatásukat az alsó leveleken (1. kép) kezdjük, jelenleg azokon, ritkábban a levélvégeken (2. kép) találhatjuk meg őket, sajnos egyes leveleken akár már tömegesen is (3. kép).
A tünetek ebben a korai időszakban eltérhetnek a szakirodalom által említettektől, gyakran a spóratelepek nem „öltésszerűen” sorakoznak a levélen, hanem elszórtan jelentkeznek. Érdemes utánaolvasnunk annak is, hogy a vetett fajtánk leírásában szerepel-e bármiféle kitétel a kórokozóval kapcsolatban, rendelkezik-e az a sárgarozsdával szembeni ellenállóképességgel, mert az érzékeny és fokozottan érzékeny fajták nagyobb veszélyben vannak.
A védekezésről
A sárgarozsda elleni védekezés nem egyszerű, különösen abban az esetben nem, ha megkésünk a védekezéssel. Járványszerű fellépésekor a generációk már olyan gyorsan követik egymást, hogy a gombaölő készítmények hatása csupán mérsékelten érvényesülhet. Hatékonyan kizárólag abban az esetben védhetjük meg az állományunkat, ha az első védekezést a tömeges fertőzést megelőzve, prevencióként hajtjuk végre, majd a kezelést az esetleg kibontakozó járványtól függően több alkalommal is megismételjük.
A sárgarozsda járványos fellépésekor a védelem nélkül hagyott, súlyosan megbetegített állományokban jelentősen csökken a termés mennyisége, annak minősége is drasztikusan romlik, érdemes tehát óvatosnak lennünk, és az idei évben fokozott figyelmet fordítanunk e kórokozóra.
