Határszemle

Gombafertőzés veszélye a kalászosokban!

Agrofórum Online

Már a tél során aggódva figyelhettük, hogy egyes gombabetegségek az enyhe téli időjárás miatt hogyan maradnak sértetlenek, vagy éppen hogyan jelennek meg egyre újabb és újabb tüneteik a búza és árpaállományokban. Már akkor lehetett arra számítani, hogy ha a kitavaszodás időjárása megfelelő lesz a kórokozók számára, a fertőzésük olyan mértékben felerősödik, amely már beavatkozást igényel. Ez a korai lomvédelmi kezelés sok területen máris megtörtént, azonban, ahol eddig elmaradt volna, a felmelegedés megindulásakor ott is érdemes lesz elvégezni. Mely kórokozók találhatók meg most?

Gabonalisztharmat

A lisztharmat tipikus, minden évben megjelenő gombabetegség, mind az árpa- mind a búzaállományokban rendszeresen megtalálható. Amiben más most a helyzet, mint általában, az az, hogy már az őszi időszakban rendkívül erős fertőzése alakult ki. Túlzás nélkül állítható, hogy

hosszú évek óta nem okozott olyan tömeges mértékű megbetegedést, mint amilyet az ősz során láthattunk egyes árpatáblákon.

A téli időjárás kegyes volt a kórokozóhoz, nem süllyedt olyan mélyre és olyan tartósan a hőmérséklet, amely érdemben befolyásolta volna áttelelését. Ezért is találkozhatunk máris nagyon beteg, sárguló lombozatú állományokkal. Azt nem állíthatjuk, hogy minden egyes esetben elérné a megbetegedés mértéke a védekezéshez szükséges szintet, de az árpatáblák nagy részén legalább közepes szintű fertőzést láthatunk. Az alsó levelek tömegesen mutatják a tüneteket (1. kép), amelyek a kórokozó fertőzése következtében sárgulnak, pusztulnak (2. kép), amelyre rövidesen a barnulásuk és száradásuk is utalni fog. Az időjárási körülmények kedvezhetnek a továbbiakban is a betegségnek, a következő időszakban várható erős harmatképződés, a sűrű, nehezen kiszáradó gabonaállományok párás mikroklímája fertőzésének további erősödését eredményezheti.

1. kép – Gabonalisztharmat tömegesen megjelenő tünetei (2023. március 20.).

2. kép A sárguló levelek az állomány mélyén lisztharmatfertőzésre is utalhatnak (2023. március 20.).

Szeptóriás levélfoltosság

Az őszi búzát betegítő szeptóriás levélfoltosság ugyan ritkábban jelent komolyabb veszélyt az állományra nézve, azonban a jelenlegi helyzetet látva nem lehet kizárni idei évi járványszerű fellépését. A kórokozó első tüneteit már január közepén megtalálhattuk a leveleken. Az időjárási körülmények alakulása miatt a betegség probléma nélkül fertőzhetett, sőt a sokszor nedves lombozat kifejezetten segítette terjedését. A szeptóriás levélfoltosság környezeti igényei között ugyanis előkelő helyet foglal el a levél hosszú ideig fennálló vízzel való borítása, a fertőzés ilyen körülmények között történik meg. Ezért gyakran úgy kezeljük e kórokozót, mint ami csupán esős évjáratokban képes problémát okozni. Azonban a kisebb esők mellett az erősebb éjszakai és hajnali harmatképződés is elegendő lehet számára járványszerű fellépéséhez.

Miért nem zárható ki a szeptóriás levélfoltosság idei évi erős fertőzése? A kórokozó viszonylag melegigényes, számára a 15-20 °C közötti hőmérsékleti értékek a kedvezőek. Az időjárási előrejelzések szerint a következő hetekben várhatóan ilyen tartományban alakulnak majd a napi maximumértékek, miközben jelentősebb lehűlés nem látható. Ez a lassú kitavaszodás, együttesen a korábbiakban említett nedves környezettel, mindenképpen kedvező a fertőzéséhez és terjedéséhez, amit más években a gyors felmelegedés és száraz körülmények már önmagukban megakadályoznak.

3. kép Szeptóriás levélfoltosság fertőzése miatt elhalt levelek a búzaállományban (2023. március 10.).

A szeptóriás levélfoltosság erős fertőzésének következménye a tömeges levélszáradás, az alsó levelek nagy számban való elvesztése, amely kihat állományunk fejlődésére, így a majdani hozam nagyságára is. Ezért érdemes ellenőrizni a búzatáblákat és szükség esetén beavatkozni. Tüneteit jelenleg az alsó, különösen a sárga elszíneződést mutató, vagy már száradó leveleken (3. kép) kell keresnünk. Jellegzetes tünet a megbetegített részen megjelenő apró, fekete pontok tömege (4. kép), amelyek a kórokozó szaporítóképletei.

4. kép A megbetegített leveleken megjelenő apró, fekete pontok a szeptóriás levélfoltosság
fertőzésének egyértelmű bizonyítékai (2023. március 10.).

A kalászos gabonákban jelenleg erős a gombabetegségek fertőzési nyomása, így a lombozat megóvása érdekében egy korai lombvédelmi kezelésnek mindenképpen helye kell legyen a technológiánkban! Ha eddig nem történt volna meg, végzetesen még nem késtünk el, a javuló időjárási körülmények között remélhetőleg rövidesen elvégezhető lesz a beavatkozás.

Érdemes követni az Agrofórum Online növényvédelmi előrejelzés rovatát, ahol folyamatosan tájékoztatjuk Olvasóinkat az aktuális növényvédelmi teendőkről!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A hódok is gyéríthetők, de nem vadászhatók

2024. április 23. 13:40

A hódok a csemetékkel és több méter átmérőjű fákkal is megbirkóznak. Nem kerülik ki a védett fajokat sem, így az őshonos fűzfák és a nyárfák is a fogaik közé kerülnek.

Különleges áttelelő madárfajok jelentek meg a Dél-Alföldön

2024. március 9. 16:10

Hazánk melegedő éghajlata következtében egyre több olyan madárfaj telel át az ország déli részének vizes élőhelyein, amelyek eddig egyáltalán nem vagy a jelenlegi egyedszámban nem voltak jellemzőek a környéken.

Túl meleg az idő, ez odacsaphat a vetéseknek

2024. január 21. 08:10

Az optimálisnál enyhébb az idő, és a jövő héten még éjszaka sem várhatók fagyok. A kórokozók és kártevők egyelőre nem gyérültek számottevően, ami tavasztól visszaüthet a vetésekre.

A tél madarai – szántóföldi élőhelyek

2024. január 10. 10:10

A téli hónapok zordságát, a hideget a szántóföldeken és azok környezetében minden jelen levő élőlény megérzi. A kultúrnövények, valamint a rajtuk élő, táplálkozó kártevők és kórokozók is. Ez alól a madárvilág sem kivétel, így a tél átvészelése ezeknek az állandó testhőmérsékletű állatoknak meglehetősen komoly kihívást jelent.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: továbbra is tart az almamoly rajzása

2023. július 28. 17:40

A lehullott gyümölcsök egy része almamollyal is fertőzött, melynek a rajzása továbbra is tart, bár a lepkék repülése most enyhén csökkenő tendenciát mutat. A levélaknázó molyok repülése szintén tart, de ez is csökkenő tendenciájú.

Folyamatos a vértetű megtelepedése az almafákon

2020. május 20. 15:59

A levéltetű fertőzés üteme most lelassult, de a rejtettebb életmódot folytató vértetű telepek folyamatosan alakulnak ki a friss hajtások környezetében.

Alig maradt egy-két ép levél a barackfámon - megmenthetem még?

2024. május 8. 04:36

Tafrinával megfertőzött barackfáimon alig maradt egy-két ép levél. Egyenként leszedtem a megbetegedett leveleket. Gyümölcskezdemények maradtak a fákon. Ezekre érdemes-e, szabad-e még permetezni, és ha igen mivel? Meg tudom-e még menteni a termés egy részét? És mit tudok tenni még idén a jövő évi termés megmentéséért?

Miért kezdtek el sárgulni a platánfa levelei ültetést követően?

2023. június 3. 04:39

Egy olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy nem régiben vásároltam egy platánfacsemetét, amelyet egy szép napos helyre, a kert közepére ültettem, de az ültetést követően (3-4 nap múlva) nagyon elkezdtek sárgulni a levelei, majd barnulva lehullani. Mi lehet ennek az oka? Túl sok vagy túl kevés víz esetleg? Naponta locsoltam a fát 10-15 liter vízzel körülbelül. Előre is köszönöm a választ.