Határszemle
Határszemle

Ne csak az ormányosokat keressük a repcetáblán, hanem a nyomaikat is!

Ne csak az ormányosokat keressük a repcetáblán, hanem a nyomaikat is!

Agrofórum Online

Elérkeztünk a repce szárat károsító ormányosai elleni védekezéshez. Az első kezelés szinte biztosan megtörtént már minden egyes repcetáblán, azonban a hektikusan változó időjárási körülmények miatt annak hatékonysága sok repcetermesztőben ébreszt kétségeket. De, a várhatóan meginduló felmelegedés megváltoztatja a körülményeket!

Monitorozás, monitorozás!

A repceszárat károsító ormányosok – a repceszár-ormányos és a nagy repceormányos – elleni védekezés a növényvédelmi technológia legelső, alapvető tavaszi beavatkozása. A kezelés eredményessége azonban nagyban függ a permetezés időzítésétől, azzal a lehető legtöbb kártevőt kell elérnünk, így a repcetermesztőknek tisztában kell lenniük azzal, hogyan alakul azok tábláikra való betelepedése. Ehhez a leggyakrabban a sárga fogótál, valamint a sárga fogólap szolgál segítségül. Ezek valóban jól alkalmazható, hatékony eszközök, amelyek fontos információkat nyújtanak a kártevők aktivitásától. Azonban előfordulhat, hogy nem a valós képet mutatják! Ha a fogótálak hideg reggeleken befagynak, ha a vadak feldöntik azokat, a fogólap porral telítődik, vagy más módon elszennyeződik, vagy ha a fogólap és fogótál nem jó helyre került kihelyezésre stb., az általuk mutatott kép csalóka lehet. Ezért nem szabad lemondani a növények vizsgálatáról sem, mert az eszközök fogási adatai és az ezen keresztül szerzett információk együttesen adhatnak valós képet. Azonban, aki próbált már ormányosokat keresni egy repceállományban, az érzékelhette, egyáltalán nem könnyű feladat.

1. kép – Repceszár-ormányos kifejlett egyede (2023. március 10.).

Keressük a kártevőket, … vagy a nyomaikat

A növényvizsgálat során természetesen kereshetjük magukat a kártevőket is. Azonban a repceszár-ormányos (1. kép) és a nagy repceormányos kifejlett egyedei egyaránt kis méretűek, ezért, valamint a színük miatt is gyakran összetéveszthetők a növényekre felverődött kis földrögökkel, egyéb szennyeződésekkel. Ráadásul mindkettőnek megvan az a kellemetlen szokása, hogy mozgásunkat, vagy a növényzet bolygatását érzékelve levetik magukat a levélről, ami miatt kifejezetten nehéz őket megtalálni. Sokszor csak a szemünk sarkából érzékeljük, hogy mintha legurult volna valami a vizsgált, vagy csak még megközelített növényről. Ha így lenne, akkor nagy valószínűséggel egy ormányost láttunk. Ilyen esetekben nagyon gyakran a levelek tövéhez „gurulnak” be, ahol meg is találhatjuk őket, igaz a sokszor vizes és talajrögökkel szennyezett növények esetében ott sem könnyű a beazonosításuk.

2. kép – Ormányosok táplálkozásának nyomai a levélnyélen (2023. március 10.).

3. kép – Ormányosok táplálkozásának nyomai a levélnyélen (2023. március 10.).

Ilyenkor nem marad más lehetőségünk, mint a lombozaton keresni a kártevők táplálkozásának, tojásrakásának nyomait. Ezeket legkönnyebben az alsó levelek levélnyelén fogjuk megtalálni, de a keresésre ne azokat a leveleket válasszuk, amelyek elszíneződtek, netán máris száradnak, mert azokat a növény nagy valószínűséggel le fogja dobni, így az ormányosok elkerülik őket. A levélnyélen megtalálhatjuk az ormányosok kifejlett egyedeinek táplálkozása, valamint tojásrakása után visszamaradt kis kerek nyomokot (2.-3. kép), sebzéseket, felszakított bőrszövetet (4. kép), amely alatt gyakran maguk a tojások is láthatók (5. kép), időnként szinte kikandikálnak alóla. Az ilyen táplálkozási nyomok mindkét ormányoskártevőre jellemzőek, azonban a levélnyelekbe csoportosan lerakott tojások a repceszár-ormányos jelenlétét mutatják. A nagy repceormányos tojásai inkább a növény hajtásának tenyészőcsúcsa közelébe kerülnek (6. kép), ahová a nőstények egyesével helyezik el azokat.

4. kép – Felhasadt bőrszövet, a sebzésben a tojásokkal (2023. március 10.).
5. kép – Táplálkozásra és tojásrakásra utaló sebzésekkel borított levélnyél a lerakott tojásokkal (2022. március 28.).
6. kép – Nagy repceormányos egyesével elhelyezett tojásai a hajtás belsejében (2021. március 31.).

Amennyiben igazán gondosan szeretnénk eljárni és az elérhető legnagyobb hatékonysággal akarjuk megvédeni a repceállományunkat, akkor a kártevők betelepedésének megfigyelésére az előrejelzési eszközökön fogási adatain túl érdemes növényvizsgálat útján is tapasztalatokat szereznünk. Ennek során magukat a kártevőket, vagy azok növényen való tartózkodásának nyomait is kereshetjük. Minél többet találunk belőlük, a területen jelen lévő kártevők száma annál magasabb. Természetesen ezek csak a kártevők betelepedésének kezdetén nyújtanak érdemi információt, a későbbiekben, az idő múlásával egyre növekvő számuk miatt már nem alkalmasak következtetések levonására.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A hódok is gyéríthetők, de nem vadászhatók

2024. április 23. 13:40

A hódok a csemetékkel és több méter átmérőjű fákkal is megbirkóznak. Nem kerülik ki a védett fajokat sem, így az őshonos fűzfák és a nyárfák is a fogaik közé kerülnek.

Különleges áttelelő madárfajok jelentek meg a Dél-Alföldön

2024. március 9. 16:10

Hazánk melegedő éghajlata következtében egyre több olyan madárfaj telel át az ország déli részének vizes élőhelyein, amelyek eddig egyáltalán nem vagy a jelenlegi egyedszámban nem voltak jellemzőek a környéken.

Túl meleg az idő, ez odacsaphat a vetéseknek

2024. január 21. 08:10

Az optimálisnál enyhébb az idő, és a jövő héten még éjszaka sem várhatók fagyok. A kórokozók és kártevők egyelőre nem gyérültek számottevően, ami tavasztól visszaüthet a vetésekre.

A tél madarai – szántóföldi élőhelyek

2024. január 10. 10:10

A téli hónapok zordságát, a hideget a szántóföldeken és azok környezetében minden jelen levő élőlény megérzi. A kultúrnövények, valamint a rajtuk élő, táplálkozó kártevők és kórokozók is. Ez alól a madárvilág sem kivétel, így a tél átvészelése ezeknek az állandó testhőmérsékletű állatoknak meglehetősen komoly kihívást jelent.

Idén gyakori kártevő a szivarsodró eszelény a szőlőben

2023. június 17. 05:37

A szivarsodró eszelény egyedek május elejétől jelennek meg a szőlő, illetve sokszor más gyümölcsfajok levelein, és június elejéig intenzív érési táplálkozást folytatnak.

A kukoricatermesztés nehézipara, a hibrid- és csemegekukorica védelme

2021. május 31. 10:24

A hibridkukorica vízigényes kultúra, az öntözési lehetőségek szűkössége, az izolációs távolság betartása sok esetben nem teszik lehetővé a vetésváltást. A monokultúrás termesztés a rovarkártevők esetében az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera), a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) vagy a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) esetében sajátos növényvédelmi problémákat vett fel.

Tavaszi rózsa-növényvédelem

2021. április 28. 06:37

Akár biokertészkedés, akár vegyszeres: tavasszal a rózsákon mindig van tennivaló, amivel megalapozzuk a dús virágzást a nyári és késő őszig tartó virágzáshoz. Bevállt tippjeink, ahogyan évek óta neveljük díszkerti rózsáinkat fajtától függetlenül.

A szárazság nem kedvez a betegségek terjedésének - károsítanak a vetésfehérítő bogarak és a gabonapoloskák

2019. április 23. 07:18

A tartós szárazság miatt a szántóföldi növények gombabetegségei alig jelentkeznek, hiszen életfeltételeik nem segítik ezt elő. Kártevők közül a vetésfehérítő bogarak és lárváik mellett már feltűntek a vetésekben a gabonapoloskák. Létszámuk egyelőre alacsony, de folyamatos a kártevők betelepedése.