Szakcikkek

Téli csócsárlókártétel nyomai a gabonatáblákon

Agrofórum Online

A „Határszemle” rovatban az ősz során már szóba került a gabonafutrinka lárvájának, a csócsárlónak az őszi kalászosokban jelentkező kártétele. E kártevő esetében megvan az elméleti lehetősége annak, hogy enyhe időjárás esetén a tél során is folyamatosan károsításon. Ahogyan ez az elmúlt télen is történt!

A téli kártétel nyomai

A kártevő táplálkozása során a zöld növényi részeket, a lombozatot károsítja. Ennek nyomán az érintett növények leveleket veszítenek, de erős kártétel esetén el is pusztulhatnak. Ezért az érintett területek növényállománya foltszerűen, vagy a szegélyről a tábla belseje felé haladva kiritkul (1. kép), amely az erős kártétel messzebbről is észlelhető jellegzetes tünete. A tábla belső részein kialakuló kártétel főként a kalászos után vetett kalászos esetén mutatkozhat, míg a táblaszegélyekben megjelenő kártétel inkább akkor fordul elő, ha a kártevő a szomszédos, előző évi gabonatermő területről települ be.

1. kép – Táblaszomszédból áthúzódó csócsárlókártétel (2023. március 2.).

A kártételi tünetek egyértelműek és látványosak. A növények leveleinek maradványai, a szállító edénynyalábok többnyire összegubancolva fekszenek a talajfelszínen (2. kép). Abban az esetben azonban, ha a kártevő a levelet behúzza a tő mellett kialakított függőleges aknájába, a talajfelszín alatt helyezkednek el. A károsított tövek körül helyezkednek el a függőleges, mélyre, gyakran húsz centiméternél is mélyebbre hatoló aknák, amelyekben nappali órákban a lárvák tartózkodnak. Az ezek elkészítéséből származó, felhalmozott talajszemcsék miatt a talaj bolygatottnak, „feltúrtnak” tűnik (3. kép). Ezek bejáratára tömörödöttebb talaj esetén könnyen rátalálhatunk (4. kép).

2. kép – Elpusztított, talajon fekvő növényi maradványok mutatják a csócsárlókártételt (2023. március 2.).
3. kép – A bolygatottnak tűnő talaj a lárvák aknakészítésére utal (2023. március 2.).
4. kép – A tömörödött talajfelszínen az aknák bejárata könnyen megtalálható (2023. március 2.).

Szükség lehet-e tavaszi védekezésre?

A feltett kérdésre a válasz az, hogy igen, nagy számú csócsárló jelenléte esetén szükség lehet tavaszi védekezésre. Ugyanis az állományt érő kár a lárvák számától függően jelentős is lehet, a növények komoly levélveszteséget szenvedhetnek el (5. kép), ami szerencsétlen esetben a pusztulásukhoz vezethet. Ezért a kora tavaszi időszakban, a szárbaindulást megelőzően is érdemes még egy rovarölő szerrel végzett állománykezeléssel mérsékelni a kártételt. Amennyiben viszont az állomány szárbaindul, az okozott kár mértéke lecsökken.

5. kép – Csócsárlók és súlyos kártételüket mutató árpatövek (2023. március 2.).

Amennyiben a határszemle alkalmával a táblánk belsejében, netán a szomszédos terület felől gyanús, egyre terjedő, ritkás állományú foltokat látunk, érdemes azokat közelebbről is szemügyre vennünk. Lehetséges, hogy ez utóbbinál az első gondolatunk a szomszéd „átpermetezése”, gyomirtó szer átsodródása lehet, de könnyen előfordulhat, hogy csócsárló okozta növénypusztulás áll a háttérben.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egy biztos, manapság megéri őszi árpát vetni

2025. július 25. 14:10

A hazai gazdaságok sikeres növénykultúrája az őszi árpa, amit az idei betakarításokat követően országosan regisztrált 5,75 t/ha-os termésátlag is bizonyít.

Lenyelte a dinnyemagot? Ezt jó, ha tudja!

2025. július 25. 13:10

Véletlenül lenyelte a dinnyemagot? Nem baj! De ha hasznosítani is szeretné, így érdemes fogyasztani.

Kártékony betolakodó: így védekezzünk a svábbogár ellen!

2025. július 25. 11:10

A svábbogár nemcsak kellemetlen látvány, hanem komoly higiéniai kockázatot is jelent. Mutatjuk, hogyan védekezhetünk ellene.

Nyári szárbontás: hatékony tápanyag-utánpótlás a szántóföldeken

2025. július 24. 16:10

Mikor célszerű nyáron szármaradványok bontását végezni, és mikor nem?

10 éve Magyarországon: az aukubaliszteske – Aleuroclava aucubae Kuwana, 1911 – II. rész

2024. szeptember 19. 13:10

A II. részben az aukubaliszteske megismerését megalapozó, helyszíni és „házi-laboratóriumi” megfigyeléseinkről számolunk be.

Érdemes megtartani és teleltetni a megrágott levelű muskátlit?

2023. december 5. 04:36

Muskátli levelein sok apró rágást találtam, mi okozza? Hogyan védjem meg a növényemet? Érdemes megtartanom, és ilyen állapotban teleltetnem?

A dión károsító gubacsatkák, II. rész

2023. október 27. 11:10

A dolgozat első részében a dió nemezes gubacsatka által okozott tünetek kialakulását és évközi változását mutattuk be. A gubacsok legfontosabb tulajdonsága a levélfonák érközeiben megjelenő nemezszerű szőrképlet fehéres foltja, amely felett a levéllemez zöldessárgán, ráncolódva kidomborodik.

A goji bogyó ellensége: ördögcérna gubacsatka (Aceria kuko)

2023. november 22. 12:40

Magyarországon a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó leggyakoribb fajokat 12 nembe sorolják. Vannak közöttük fontos élelmiszernövények (pl.: burgonya, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs/padlizsán), élvezeti növények (pl.: dohány), gyógyászati drogot szolgáltató fajok (beléndek, csattanó maszlag), dísznövények (pl.: petúnia) és az utak mentén, parlagokon, kertekben, mezsgyéken és szántóföldeken előforduló gyomnövények (pl.: fekete csucsor). A fajok jelentős része adventív (behurcolt vagy behozott).