A klímaváltozás gyakran jelentős hatással van a növényekre, beleértve az extrém időjárási eseményeket, az átlaghőmérséklet változását, a csapadék mennyiségét és az ökológiai zónák eltolódását. Az adaptív kerttervezés célja az, hogy olyan növényeket válasszunk ki és helyezzünk el a kertben, amelyek jobban ellenállnak ezeknek a változásoknak és ellenállóbbak az időjárási változásokkal szemben.

A tervezés során fontos figyelembe venni az adott terület éghajlati viszonyait, hiszen ez befolyásolja elsősorban a növények megfelelő választását és elhelyezését.

A talajminőség és -típus szintén kritikus tényező, hiszen ez határozza meg, hogy milyen növények alkalmazkodhatnak a legjobban az adott környezethez.

A terület topográfiája, expozíciója és vízelvezetése is meghatározó, mivel ezek befolyásolják a növények növekedését és a kert vízgazdálkodását.

Helyi növények előnyben részesítése: 

A tájegységre jellemző növények már hosszú ideje alkalmazkodtak a környezetükhöz, és szerves részét képezik a helyi ökoszisztémának. Az ilyen növényeknek már kiépült egyfajta egyensúly az adott éghajlati viszonyokkal és a talajtípusokkal, ami hozzájárul a kert hosszú távú fenntarthatóságához és ellenállóságához.

Emellett gyakran kevesebb gondozást igényelnek, mivel jobban igazodhatnak az adott környezeti feltételekhez, így csökkentve a kertész beavatkozásának szükségességét, valamint választásuk hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a helyi ökoszisztéma támogatásához.

Szélsőséges időjárásra való felkészülés: 

Érdemes különös figyelmet kell fordítani a szélsőséges időjárási feltételekre. Ezért olyan növények alkalmazása javasolt, amelyek jól tűrik az extrém hőmérsékleti ingadozásokat és képesek ellenállni a szélsőséges hidegnek vagy hőnek.

Ehhez mérten olyan növényeket válasszuk, melyek alkalmasak a nagy mennyiségű csapadékra vagy éppen aszályos időszakokra, ezzel biztosítva a kert ellenállóságát és fenntarthatóságát.

Vízgazdálkodás és öntözés optimalizálása:

Döntsünk olyan növények mellett, amelyek kevesebb öntözést igényelnek, és használjunk vízgyűjtő rendszereket vagy csepegtető öntözőrendszereket a víz hatékony felhasználására.

Alkalmazkodás az új növényövezetekhez: 

Az éghajlatváltozás következtében az ökológiai zónák eltolódhatnak. Fontos, hogy figyelemmel kísérjük ezeket az eltolódásokat, és akár folyamatosan hangolódjunk az új növényövezetekhez.

Annak érdekében, hogy megfelelően felkészülhessünk, ajánlott az átlaghőmérsékletet és a csapadék mennyiségét folyamatosan követnünk. Ezzel az eljárással akár felkészülhetünk az új növényövezetekre, amelyek megfelelnek az adott terület új éghajlati viszonyainak. 

Többfunkciós kertek:  

Segít a kertnek ellenállóbbá válni az éghajlatváltozás hatásaival szemben, ha olyan kerttervezési módszerekhez igazodunk, amelyek többféle célt szolgálnak, például az élelmiszertermelést, a biodiverzitást, az ökológiai élőhelyeket és a vízelvezetést. Ez segít a kertnek ellenállóbbá válni az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

„Szélvédő” növények:

A szélsőséges széllökések vagy viharok hatásainak csökkentése érdekében ültessünk szélvédő növényeket, például sövényeket vagy faöveket.

Kerttípusok változtatása:

Ha az adott növények már nem képesek megfelelően alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, fontoljuk meg a kerttípusok vagy a kert funkcióinak módosítását.