A fenyőfák lassan, de biztosan magról is nevelhetők. Ha van egy hímivarú és egy nőivarú fenyőfánk, akkor azok virágzáskor (jellemzően nyár közepén) tobozokat fognak hozni, amelyek magjaiból – kellő türelemmel és odafigyeléssel – új fákat nevelhetünk.
Fenyőtoboz-ültetés lépésről lépésre
- Nincs más teendőnk, mint begyűjteni a magokat, hogy később kicsíráztassuk és kiültessük őket a szabadba. A fenyőtobozok begyűjtésére a kora reggeli vagy késő esti (amikor hűvös van) órák a legalkalmasabbak, mivel a délutáni meleg kiszárítja a toboz pikkelyein található nedvességet. A lehető legtöbb ép és nyitott tobozra van szükségünk. Kerüljük azokat, amelyek látványosan roncsolt állapotúak vagy már rothadásnak indultak.
- A tobozokat otthon tegyük egy papírzacskóba vagy borítékba, és tartsuk őket hűvös helyen (4˚C alatt), amíg téli elraktározásra készen nem állnak.
- Ültessük homokba (pl. egy vödör aljába) vagy fedjük be szalmával a pincében, garázsban vagy olyan helyen, ahol az évnek ebben az időszakában tartósan fagypont alatt van a hőmérséklet. Ebben az évszakban a talaj még túl hideg ahhoz, hogy a fenyőfák magról nőjenek, hacsak nem élünk olyan helyen, ahol nagyon meleg van, de még akkor is meg kell védeni a magokat az olyan állatoktól, amelyek kiássák őket, mielőtt esélyük lenne kicsírázni – ezért tartsunk minden zsákot/vödröt biztonságosan lezárva.
- Nem szabad, hogy más magok is legyenek a papírzacskóban a fenyőmagokkal együtt, nehogy versengés induljon be a magok közt a nedvességért és az értékes tápanyagokért – a fenyőmagok kárára.
- Amikor már biztonságosan kiültethetők a magok (ez általában március környékére tevődik), jó vízelvezetésű talajra lesz szükségünk a kert egyik napsütötte szegletében. Ellenőrizzük a talaj pH-értékét: ne legyen túl savas vagy lúgos, mielőtt trágyázni vagy komposztálni kezdenénk.
- Ássunk le a talajba körülbelül 45 cm mélyre, majd töltsük fel ezt a lyukat komposzttal kevert trágya/műtrágya keverékével, ami segít beindítani a nitrogén-körforgást azáltal, hogy magához vonzza a talaj mélyén lévő, lebomló anyagokkal táplálkozó földigilisztákat.
- Töltsünk meg egy zsákot tápanyagokban gazdag, tőzeggel kevert termőfölddel és ebbe ágyazzuk bele a tobozokat. Óvatosan halmozzuk a földet a fenyőtobozok köré. Ügyeljünk rá, hogy a tobozok a talajjal egy szintben legyenek, de a csúcsuk maradjon fedetlen (legalább egy 2,5 cm-es réteg). A zsák aljára szúrjunk lyukakat a víz elvezetése érdekében, a föld tetejére pedig szórjunk mulcsot egy vékony rétegben.
- Amint kicsíráztak a tobozok és a belőlük kinövő hajtások elég magasra nőttek (valószínűleg körülbelül egy hónap alatt lesznek ekkorák), átültethetjük őket cserepekbe. A legtöbb fa nem nő ki magról, ha közvetlenül a szabadba ültetjük el, és nem védjük meg az időjárás viszontagságai, valamint az állatok ellen. A cserépbe ültetéssel elkerülhetjük azt is, hogy a közelben élő növények elszívják a palántánk elől a vizet és az értékes tápanyagokat. Ezért jó ötlet, ha olyan területet választunk, ahol minden más növénytől védettek – például a kert egy teljesen kihasználatlan sarkában.
- Az optimális ültetési időszak a kora reggeli vagy késő esti órákra tehető (amikor a talaj már lehűlt).
- A magokat ebben az időszakban naponta öntözni kell egészen addig, amíg a zöld hajtások ki nem bukkannak a föld felszínén. Ezt követően néhány naponta öntözzük tovább a hajtásokat addig, amíg legalább 30 cm magasak nem lesznek, eztán azonban csak akkor öntözzük őket, ha nagy szárazság van, vagy ha a gyökerek barnulni kezdenek a túl sok nedvesség/elégtelen vízelvezetés miatt.
Jó tudni: A legtöbb fenyőnek nedves, jó vízáteresztő-képességű talajra van szüksége. Amennyiben megvédjük a kis csemetéinket a rágcsálóktól és az erős napsütéstől, néhány éven belül egészséges fáink lesznek ezekből a hajtásokból. - A kiültetést követő két évben nem lesz szükségük műtrágyára – kivéve akkor, ha az esőzés ritkává válik, vagy a növények valami oknál fogva nem növekednek megfelelően.
Mennyi időbe telik, amíg magról fenyőfát nevelünk?
A legtöbb fenyőfának – fajtától függően – három-öt évbe telik, amíg kifejlett fává fejlődik.
Fenyőmag-csíráztatás lépésről lépésre
- Tegyük a magokat egy nedves virágfölddel teli műanyag zacskóba. A zacskót szorosan lezárva helyezzük egy újságpapírra vagy papírtörlőre.
- A csíráztatás és a korai növekedési fázisok ideje alatt a talaj felszínét párásan tarthatjuk egy párásító berendezéssel / párásító palackkal. Az a lényeg, hogy a föld mindig nedves legyen, de sosem eláztatott (mintha hagyományosan locsolnánk). Az a cél, hogy amikor feltörjük ezt a kis pakkot, ne legyen benne pangó víz, csak az átlátszó celofánfólián keresztül látható nedves föld. Mindig figyeljünk arra, hogy mennyi víz kerül a porlasztóból a virágföldbe: a túl sok víz miatt a magok ugyanis elrohadnak, mielőtt kicsíráznának. Ha több nedvességre van szükségünk, inkább egy kiskanál segítségével csepegtessünk vizet a talaj felszínére (de soha ne öntsük egyenesen rá).
- A magok két ciklus közötti tárolására használjunk légmentesen záródó edényeket, ezek segítenek abban, hogy minél tovább frissek és életképesek maradjanak. Ügyeljünk arra, hogy minden egyes tárolóedényt felcímkézzünk, hogy tudjuk, milyen fajta magok vannak bennük.
- A magokat mindig úgy tegyük a virágföldbe, hogy az a tetejüket éppen hogy csak ellepje. Ne ássuk mélyre a magokat és ne fedjük be földdel, a csírázásra így van a legjobb esélyünk. Az a cél, hogy a magjaink a lehető legtöbb fényt kapják, amíg a gyökerek eléggé kifejlődnek ahhoz, hogy a talajszint alatt elinduljanak lefelé.
- Ha a magok már kicsíráztak, a hajtásokat óvatosan helyezzük át palántanevelő cserepekbe, és tegyünk föléjük (30 cm magasra) növénynevelő lámpákat – ezt a távolságot a növekedési időszak alatt érdemes megtartani.
- Használjunk minden nap párásító palackokat, hogy a talaj nedves maradjon, de sose áztassuk el a földet.
- Amikor az új növényeink néhány hetesek már, a földjükkel együtt óvatosan nagyobb edényekbe ültethetjük őket. Az optimális növekedés érdekében a palánták között legalább 30 cm távolságot kell hagynunk.
- A kiültetés után rendszeresen öntözzük a növényt: legjobb, ha csepegtetős öntözőrendszert használunk. Sose spóroljunk a vízzel a fiatal fenyők esetében.
Mennyi idő alatt hajt ki egy fenyőtoboz?
Ez a fenyő fajtájától függ. Például a Lodgepole fenyő és az Amerikai sárgafenyő (ponderosa) tobozai esetében akár 18 hónap is eltelhet, mire azok kihajtanak. A Fehértörzsű fenyő tobozai ezzel szemben akár 6 hét alatt is képesek hajtásokat hozni.
A fenyőfáknak napfényes helyre van szükségük?
Igen, a fenyőfák napfényes helyen érzik magukat a legjobban. Nem kedvelik az árnyékot, és bár megélnek árnyékban és félárnyékos helyeken is, ezek nem optimálisak számukra.
Hogyan öntözzük a fenyőfákat?
- A fenyők természetes körülmények között általában olyan régiókban nőnek, ahol száraz a nyár és csapadékos a tél. Hogy ezeket a körülményeket utánozzuk, a növekedési időszakban, amikor nem esik az eső vagy a hó, csak mérsékelten öntözzük a fenyőfát.
- Havonta egyszer mélyen öntözzük meg őket, kivéve, ha ezekben a hónapokban jelentős mennyiségű csapadék esett.
- Tartsuk a talajt nedvesen, de ügyeljünk rá, hogy soha ne legyen túlöntözött. Ez azt jelenti, hogy hetente öntözzük, ha a fenyőfákat magról neveljük és nem a szabadban, ahol az eső magától is elegendő nedvességet biztosít a számukra. A fennmaradó időben évente körülbelül három időszakban kell öntözni: tél előtt, a tavaszi első növekedési hullám után és közvetlenül az őszi fagyok beállta előtt (általában szeptember vége körül).
- A fenyők nagyon érzékenyek arra, ha a gyökereik hosszú ideig pangó vízben állnak, ezért kiemelten figyelnünk kell erre.
- Ha mindvégig elegendő nedvességet adunk nekik, és mégsem nőnek, akkor az lehet, hogy azért van, mert túl rövidek vagy hidegek a nappalok, vagy mert a talaj agyagos és túl tömör. Ebben az esetben próbáljuk meg átültetni a növényeket egy-egy jó átnedvesedő földdel ellátott cserépbe, lehetőleg egy kellemesen napos helyre – a legtöbb fenyőfának az optimális növekedéshez legalább napi hat óra közvetlen napsütésre van szüksége.
Hogyan trágyázzuk a fenyőfákat?
Ha először trágyázzuk a fenyőfát, az a legjobb, ha szerves trágyát használunk. A legtöbb műtrágyán feltüntetik az arányokat, hogy tudja, miből, mennyit kell hozzáadni az egyes tápanyagokból. Olyan szerves trágyaféléket, mint a komposzt vagy az istállótrágya, a kertészeti áruházakban találunk. Amennyiben nitrogénforrásként komposztot használunk, győződjünk meg róla, hogy nincs benne gyomirtó, mert az megölheti a fáinkat.
A helyes arányt úgy állapíthatjuk meg, ha megnézzük, hogy az egyik oszlopban szereplő szám hány százaléka egyezik meg egy másik oszlopban szereplő számmal. Azok, akik szeretnék elkerülni a mérés és számolás fáradalmait, használhatnak egy általános szabályt: 11 kg/94 m2. Például, ha az ön trágyázni kívánt földterülete 185 m2, akkor a 22 kg műtrágyára van szüksége.
A cikket fordította: Ordódy Eszter