Minden lakásnak vannak napfényesebb és sötétebb helyei. Viszont szobanövényenként eltérően más és más igényű növényeket kell elhelyezni bennük azért, hogy hosszútávon tényleg örömünket leljük bennük. A sötét lakások szobanövényei között is vannak szép, érdekes fajták, így ne essünk kétségbe, ha pont ilyen a lakásunk.
Aglaonema (rákvirág)
A rákvirág tipikusan egy ilyen sötétkedvelő szobanövény. De a sötétet ne a teljes sötétség alatt értsük, hanem árnyékosnak vagy csak szórt fénnyel rendelkezőnek. A rákvirágok közül is a zöldlevelűekkel leszünk megelégedve, mert a rózsaszínes, fehéres vagy épp ezüstös fajták ugyanúgy visszazöldülnek, ha nincs elegendő természetes fényforrás számukra.
Trópusi növény lévén viszont a meleget igényli és lehetőség szerint a párásabb levegőt. Ezt úgy lehet lakásban megoldani, hogy a cserepe alá nagyobb tálat teszünk és abban agyaggolyókra kerül a cserép, mely alatt mindig áll valamennyire a víz. Nem a cserepet kell vízben állásra kényszeríteni, hanem a golyók között legyen elegendő víz a párolgásra.
A nyári kéthetente tápoldatozást meghálálja.
Aspidistra (kukoricalevél)
A kukoricalevéllel manapság ritkábban találkozunk cserepes növényként, viszont a virágkötészetben előszeretettel használják a csokrok köré zöld levelekként a virágkötőmesterek. Élénk, mélyzöld és fényes levelei igen dekoratívak, így cserepes növényként is megállja a helyét a legmodernebb lakásokban is. Elfeledtük már ezt a növényt, de mindenképpen érdemes újra megkedvelnünk, mert nagyon hálás, ha gondos kertészkezekbe kerül.
Könnyen nevelhető, de nem a legolcsóbb cserepesek közé tartozik, mert rendkívül lassan fejlődnek levelei. Érdekessége, hogy míg árnyékban nagy és hosszabb leveleket hoz, addig napos helyen rövidebb és szélesebbek lesznek levelei. Ezt a tulajdonságát használják ki a vágott aspidistra termelői is, amikor virágkötészeti célokra termelik a kukoricalevelet.
Sötét szobába itt is az alapfajt válasszuk, melynek mélyzöld levelei vannak.
Calathea (zebralevél)
Talán nekem az egyik kedvenc cserepeseim közé tartozik. Érdekessége, hogy míg levélszíne méylzöldtől a halvány pasztelzöldig terjed, addig fonáka élénk lila. Így az új levelek fejlődése is különleges látványú. Bár a Calathea fajok a legjobban félárnyékban érzik jól magukat, elviselik a sötétebb lakásokat is. Ilyenkor a levélmintázat visszaáll a sima zöldes árnyalatra, de amint naposabb helyre visszük (maximum félárnyékig), az új levelek visszanyerik eredeti, fajtájukra jellemző mintázatukat. A levél mintázata és színe fajonként és fajtánként eltérő, igazán szép mintázatokkal is kapható a kertészetekben.
Amikor sötétkedvelő vagy sötétet tűrő szobanövényekről beszélünk, akkor többnyire a Zamioculcas és a Sansaveria jön rögtön szóba, de a fent említett fajokat is érdemes bevenni a köztudatba, mert rendkívül dekoratívak, a modern lakberendezés mellett is megállják a helyüket és kaspóba téve még elegánsabb megjelenést kölcsönöznek az otthonoknak.