Zöldítő

Kiemelt feladat a klímaváltozás elleni harcban a vizes élőhelyek megőrzése

Pilisi Parkerdő Zrt. – Sajtóközlemény

Az erdők a Föld vízgazdálkodásának kiemelkedő szereplői; elég csak arra gondolni, hogy az erdősült vízgyűjtő területek a világon hozzáférhető víz 75 százalékát adják.

Beszédes példa az is, hogy a világ nagyvárosai egyharmadának ivóvízkészlete jelentős részben erdőterületekről származik. A 2022-es aszály szemmel látható nyomokat hagyott a Pilisi Parkerdő területén is. A sajnálatos tendencia egyértelmű: a szélsőséges eloszlás hatalmas, a talaj számára „feldolgozhatatlan” mennyiségű csapadékot és hosszú, száraz és forró időszakokat okoz. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából a Pilisi Parkerdő a csapadékvízzel történő innovatív gazdálkodás jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet.

Az, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az erdők természetes vízháztartására, a Pilisi Parkerdő területén is érzékelhető. A csapadékeloszlás szélsőségessé vált: rövid idő alatt olyan nagy mennyiségű csapadék hullik, amit a talaj nem képes azonnal befogadni így a lezúduló víz amellett, hogy eróziót okoz, kárt tesz az ilyen extrém időjárási körülményeknek ellenállni képtelen erdei infrastruktúrában. A csapadékban gazdag, intenzív és rövid időszakokat pedig hosszú aszályok és kánikula váltja fel, ami egyre növekvő kihívást jelent az erdei ökoszisztéma élővilága számára.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Éppen ezért a Pilisi Parkerdő stratégiai célkitűzése a területén lévő vizes élőhelyek megőrzése, megújítása, újak létrehozása. E hegyvidéki vizes élőhelyek helyreállítását 2008-ban kezdte el a Pilisi Parkerdő, a „Parkerdő természetesen” program keretében. A programban természetes, „természetszerű” vizeket és mesterséges tározókat egyaránt felújítottak. Ez utóbbiak jellegzetessége, hogy alapvetően az erdőgazdálkodás és vadállomány támogatására (pl. csemetetermelés, vaditató, dagonyázóhely) hozták létre ezeket, de mára már természetes elemeivé váltak a helyi ökoszisztémának. E program keretében újult meg a Miklós-deák-völgyi tó Pilismarót határában, az Apát-kúti-völgy tórendszere Visegrádnál és Hajagvölgyi-forrás, amely egy kis erdei tavacskával gazdagítja a környezetét. Mindezek mellett a Parkerdő a Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal közös fajmegőrzési programot indított az ilyen élőhelyek egyik fontos lakója, a gyepi béka pilisi állományainak megmentésére.

Az erdők vízvisszatartási képessége azért is fontos a klímavédelem szempontjából, mert a fák a talajban összegyűlő víz, csapadék egy részét elpárologtatják, és visszajuttatják a levegőbe. Ennek számos, a klímánkra nézve pozitív hatása van: javul a levegő minősége, csökken a hőmérséklete, fenntarthatóvá válik a víz körforgásának folyamata, ráadásul az erdők szűrik és tisztítják is a vizet. Az erdők ezen túlmenően a víz visszatartásával növények és állatok számára hasznosíthatóvá teszik a csapadékot.

Vizes élőhelyek napja

1971. február 2-án írták alá az iráni Ramsarban a ramsari egyezmény néven ismertté vált nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek védelméről. A dokumentum vizes élőhelyként határoz meg többek között minden olyan állandó vagy időszakos, sós vagy édesvízzel borított területet, amely őshonos vagy veszélyeztetett fajoknak ad otthont. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, hazánkban jelenleg közel 30 ramsari terület található. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartják a vizes élőhelyek világnapját.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mikor és miért színesednek szépen a levelek ősszel?

2024. október 14. 14:40

A lombhullató növények levelei ősszel a legszínesebbek. Az őszi színei azonban évről évre, illetve fajon belül egyedről egyedre is változhat.

Hihetetlen: a hangyák saját gazdasággal rendelkeznek

2024. október 9. 14:40

A hangyák 66 millió évvel ezelőtt kezdtek el gombát termeszteni, a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida nyomán.

Az őszi zöldtrágyázás: mit, miért és hogyan?

2024. szeptember 7. 16:10

Az őszi zöldtrágyázás azért kiemelkedően fontos, mert számos hosszú távú előnyt biztosít a talajnak és a terméshozamnak.

Mit csinálhatunk az eddig nem hasznosított zöldtakarmánnyal?

2024. augusztus 26. 15:10

Technológiai és üzleti megoldásokat dolgoztak ki fenntartható, alulhasznosított gyepterületeken alapuló termékek, például papír, állati alom, szerves fehérje, biogáz és bioszén előállítására.

Víztakarékossági ötletek a kertben

2023. május 19. 12:18

Enyhe telek, hosszan tartó aszályos időszakok nyáron – egyre gyakoribbak az időjárási szélsőségek, köztük a heves viharok és esőzések.

Változik a bor íze a klímaváltozás miatt

2019. október 13. 09:57

A 2018-as év az aszály ellenére kiváló évjárat volt a német bor számára. Az éghajlat melegedésével azonban a rizling, a Németország leghíresebb borának íze kezd megváltozni.

A borászoknak szembe kell nézni a klímaváltozással

2021. március 30. 09:22

Exkluzív szakértői beszélgetést tartott a Mathias Corvinus Collegium és a Klímapolitikai Intézet az éghajlatváltozás magyar mezőgazdaságra, szőlőtermesztésre és borkultúrára gyakorolt hatásáról. A Klímapolitikai Intézet igazgatója, Litkei Máté által vezetett fórumon a meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, és ennek jelei az agráriumban, illetve a borászati ágazatban is egyértelműen láthatók, a szakma azonban készül a kihívásokra.

Veszélyes kártevők: Kukoricamoly

2019. június 18. 10:56

A kukoricamoly elsődleges tápnövényei az egyszikűek osztályába tartoznak. Több mint 240 növényfaj ismert, amelyen képes a kártevő lárvája kifejlődni, melyek közül kiemelkedik a kukorica.