23℃ 14℃
július 11. Nóra, Lili, Nelli, Benedek
Növényvédelem

Egy új Fusarium faj megjelenése a kukoricában Magyarországon

Agrofórum Online

A fuzáriumos megbetegedések napjainkban is a legnagyobb problémát okozzák a kukoricát termesztő gazdáknak. A mag talajba kerülésétől egészen a felhasználásig számíthatunk a kórokozók kedvezőtlen hatásaival: kezdetben csíranövény-pusztulással, később terméscsökkenéssel, majd a betakarított termésben a kórokozók által termelt mikotoxinok okozta jelentős minőségromlással.

A fuzárium a betegséget okozó kórokozó gombafajok gyűjtőszava, melyek mindegyike talaj- és magfertőzést kiváltó kórokozók. Hazánkban a kukoricát több Fusarium faj is károsítja, ezek közül a F. graminearum és a Gibberella fujikuroi fajkomplexbe tartozó F. verticillioides fajok számítottak eddig a legjelentősebbeknek.

2. kép: A normál érzékenységű (Exp3) kukorica hibrid hajtásnövekedése az S70-es F. temperatum izolátum (bal) és a kontroll kezelés (jobb) hatására (2014)

Az elmúlt években (2013-2015) több, a kukoricatermesztés szempontjából fontos régióból (Közép- és Dél-Dunántúl, Észak- és Dél-Alföld) gyűjtöttünk be természetes úton fertőzött cső- és szármintákat. Ezeket a mintákat a megfelelő protokoll szerint fertőtlenítettük, majd különböző táptalajokon egyrészt morfológiai jellemzőik alapján, másrészt DNS-szinten is meghatároztuk a Fusarium fajokat.

Vizsgálataink során – más, hazánkban eddig is megtalálható Fusarium fajokkal együtt – az észak-alföldi (1 izolátum), a dél-dunántúli (4 izolátum) és a közép-dunántúli (3 izolátum) régiókból begyűjtött 2014-es mintáinkban először találtuk meg a F. temperatum fajt Magyarországon. Ezt a gombát új, kukoricát károsító Fusarium fajként egy belga kutatócsoport írta le először 2011-ben. A F. temperatum a Gibberella fujikuroi fajkomplex egyik faja, amely morfológiailag nagyfokú hasonlóságot mutat a F. subglutinans-szal. A F. temperatumnak ivaros alakja is ismert, ami alapján feltételezhető, hogy a természetben ily módon is szaporodik. A F. temperatum törzsek döntő többségéről elmondható, hogy nagy mennyiségben termelnek beauvericin, kis mennyiségben moniliformin mikotoxinokat, ill. a szakirodalmi adatok szerint egyes F. temperatum törzsek fumonizineket (FB1, FB2) is termelnek. Köztudott, hogy az FB1 és FB2 mikotoxinok emberekre és állatokra is nagyon veszélyes, rákkeltő mikotoxinok.

Meghatároztuk a nyolc F. temperatum izolátum fumonizintermelő képességét is. A nyolc vizsgált magyarországi törzs egyikében sem tudtunk az alkalmazott eljárással (folyadékkromatográfia-tömegspektrometria, HPLC-MS) fumonizin FB1 és FB2 toxint kimutatni.


1. kép: F. temperatum fajjal végrehajtott mesterséges (S70 izolátum) fertőzés hatására kialakult tünet a normál érzékenységű (Exp3) kukorica bélszövetén (2017)

A F. temperatum fajjal azonosított szármintáink tünetei a következőek voltak: eldőlt, fekvő kukoricanövények; a növények szárának felületén a Fusarium fajokra jellemző penészkiverődés; a szárat kettévágva tipikus Fusarium tünetek a bélszövetben (1. kép). Ezekből az információkból – illetve a szakirodalmi adatokból – arra következtettünk, hogy ezzel a Fusarium fajjal Magyarországon is, mint kukoricát károsító gombával kell számolnunk, ezért egy talajfertőzéses patogenitási teszttel vizsgáltuk meg feltételezésünket. 10 cm átmérőjű cserepeket tőzeg és homok (50-50%) keverékével töltöttük meg, amelyhez cserepenként 10 g-ot kevertünk a kukoricatörmeléken felszaporított gombatenyészetekből. Minden cserépbe 10 szem kukoricát vetettünk 2 cm mélyen. Háromféle kukorica hibridet használtunk: fuzáriummal szemben érzékeny (Exp1), toleráns (Exp2), ill. normál (Exp3) érzékenységűt. A kísérletet hibridenként három ismétlésben végeztük. Négy F. temperatum törzset (S70, S74, S76, FM27) választottunk a fertőzéshez, míg a kontrollkezelésnél nem végeztünk fertőzést.


1. ábra: A vizsgált genotípusok csírázási aránya a fertőzött kezelésekben a kontrollhoz (100%) viszonyítva (2014)

A tesztben használt minden törzs fertőzte a növényeket. Az érzékeny (Exp1) genotípus csírázását gátolta leginkább a talajfertőzés, a normál ellenállóságú hibridnél kisebb volt a gátló hatás, míg a toleráns kukoricánál nem tapasztaltunk jelentős változást (1. ábra). A gomba izolátumok kukoricára gyakorolt kedvezőtlen hatása magasságcsökkenésben is megnyilvánult (2. kép). Mind a négy F. temperatum izolátum bizonyíthatóan csökkentette a kontrollhoz képest a növénymagasságot (2. ábra), továbbá a vizsgált izolátumok között is voltak statisztikailag igazolható különbségek. Legnagyobb mértékű növénymagasság-csökkenést az FM27 és az S76 izolátumok okoztak (2. ábra).

Eredményeink alapján elmondható, hogy a F. temperatum Magyarország főbb kukoricatermő területein megtalálható, így valószínűsíthető, hogy az egész országban elterjedt. Bár a F. temperatum egyes törzsei bizonyítottan termelik az emberre és állatra egyaránt toxikus és rákkeltő fumonizin mikotoxint, az általunk azonosított izolátumok egyike sem termelte kimutatható mennyiségben ezt a veszélyes anyagot. Minden F. temperatum törzset kivétel nélkül kukoricaszárból mutattuk ki. Mesterséges fertőzéssel igazoltuk, hogy a F. temperatum izolátumok csökkentették a vizsgált hibridek életképességét: csökkent a csírázóképesség és a növénymagasság, melynek közvetett következménye lehet a termésátlag csökkenése is.


2. ábra: A vizsgált hibridek hajtásnövekedése a különböző izolátumokkal végzett fertőzések (KO – fertőzetlen) hatására (2014)

Köszönetnyilvánítás
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválósági Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Dr. Szőke Csaba, Dr. Spitkó Tamás, Dr. Pintér János, Dr. Árendás Tamás, Tóthné Dr. Zsubori Zsuzsanna, Dr. Móricz M. Ágnes, Dr. Marton L. Csaba
MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár

Dr. Záborszky Sándor
PE Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, Keszthely

Dr. Molnár Orsolya
MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet, Budapest

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A cseresznye-levéltetű ellen elkéstünk + videó

2025. július 11. 16:10

Hogy mikor és hogyan lehet a levéltetvek elszaporodását és kártételét elkerülni, valamint kell-e félni, hogy a trehány, védekezni lusta szomszéd fáiról átjöhetnek a levéltetvek a mi gyümölcsösünkbe, ezekre a kérdésekre adja meg a választ Hertelendy Péter növényorvos ebben a videóban.

Ezt nem bírja a napraforgó sem – így viseli az idei nyarat a kultúra

2025. július 11. 11:10

A szélsőséges nyári időjárás és a szívós kártevők idén sem kímélték a napraforgót – az állományokban már most láthatóak a jövőbeni terméscsökkenés jelei.

Mi rágja a kukoricát? – Kártevők nyomában a hőségben

2025. július 9. 11:10

A szárazság és a hőség már önmagában is próbára teszi a kukoricát, de a különféle kártevők tovább súlyosbítják a helyzetet.

Támadnak a címeres poloskák – bűzös roham a kiskertek ellen

2025. július 8. 11:10

Szívogatnak, bűzlenek és csúfítják a termést – a címeres poloskák kánikulában is támadnak, és idén sem hagyják békén a kerteket.

Kényes, de meghálálja a törődést a burgonya

2019. április 27. 05:36

A sikeres növénytermesztés minden esetben a jól megfontolt fajtaválasztással indul. Nincs ez másképp a burgonyánál sem.

A repcefénybogár piretroid rezisztenciája

2019. november 19. 06:47

A repce-fénybogár Európában széles körben elterjedt kártevő. Az ellene engedélyezett készítmények nagy része ugyanabból a kémiai csoportból – piretroidok – származik, vagyis azonos hatásmóddal rendelkeznek. Folyamatos használatuk Európa több országában súlyos rezisztencia kialakulásához vezetett. Az utóbbi tíz évben hazánkban is megjelent és gyorsan terjed a piretroid rezisztens fénybogár.

Sivatagi baktériummal az aszály ellen

2022. szeptember 28. 13:01

A BIOVÉD által fejlesztett és gyártott titaN mikrobiológiai készítmény 2022-ben debütált az IKR Agrár portfóliójában, és már az első évben sokezer hektáron a magyar növénytermesztési piacon.

Megjelent és ingyenesen letölthető a Nufarmer Magazin őszi száma (pdf)

2019. szeptember 10. 16:34

A tarlókezeléstől a csávázáson, majd a vetésen át egészen a téli nyugalmi állapotig lépésről lépésre foglalkozunk az aktuális teendőkkel, kollégáinkon kívül gyakorló szakemberek is megosztják tapasztalataikat, javaslataikat.