A növényfajták és hibridek mindig is az emberiség egyik legfontosabb erőforrását képezték. Nemcsak az élelem és a takarmányok, hanem egy sor egyéb fontos anyag, úgymint az olajok, a növényi rostok, a belőlük származó energia, valamint a ház- és hajóépítésre használt faanyag is növényi eredetű.
A növénytermesztés, majd azzal egyetemben a növénynemesítés csaknem tízezer évvel ezelőtti kezdete a modern civilizáció születésével esik egybe. Az ősi mezőgazdasági termelők felismerték a legfontosabb tulajdonságokat a szántóföldjükön lévő növények között, a legjobb tulajdonságokat mutató növényeket kiválogatták és azok magvait használták fel vetéshez.
A korai növénynemesítési eljárások eredményei voltak a legszembetűnőbbek. A termesztett formák annyira feltűnően különböznek a meglévő, vadon élő rokonoktól, hogy még az őseiket is nehéz azonosítani.
Ezeket a figyelemre méltó átalakulásokat a korai növénynemesítők nagyon rövid idő alatt végrehajtották evolúciós szempontból, és a változás sebessége valószínűleg nagyobb volt, mint bármely más evolúciós esemény esetében.
Napjainkban az európai és globális szintű kihívások árnyékában a növénynemesítés, annak módszerei is mindinkább felértékelődnek. A világ gyarapodó népességének élelemre van szüksége. Az egyre növekvő élelmiszer- és takarmányigényt úgy kell jó minőségben, biztonságosan kielégíteni, hogy a fosszilis energiahordozókat megújuló energiaforrásokkal váltsuk ki. Tehát az ezeken alapuló, fenntartható mezőgazdaságba való átmenet éppoly elkerülhetetlen, mint amilyen kívánatos.
A tudományos és technikai haladásnak különösen a precíziós nemesítés révén szerepet kell játszania a fenti átmenet megvalósításában, olyan kényszerítő körülmények mellett, mint a megművelhető területek korlátozott nagysága, a klímaváltozás, az újabb és újabb idegenhonos és inváziós kórokozók, valamint kártevők megjelenése.
A precíziós nemesítéssel kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a nemesítők.
Ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető, pontosítható, miközben növelhető a mezőgazdaság termelékenysége. Emellett csökkenthető a műtrágya-, a növényvédőszer-, valamint a vízfelhasználás is.
Évi 800 milliárd euró
Európa tudományos és technikai fejlettsége is nagymértékben meghatározza majd legfontosabb iparágainak versenyképességét. Vonatkozik ez az agrár-élelmiszeriparra is, amely évi 800 milliárd eurós értékével az EU meghatározó iparága, de természetesen igaz ez a vegyipar és az energiaszektor esetében is.
Európai Uniós tagságával, de egyébiránt is, Magyarország számára a mezőgazdasági helyzetéből kifolyólag (5 millió hektáros mezőgazdasági művelt terület, 200 ezer gazdaság) kikerülhetetlen, hogy definiálja helyzetét és szerepét egy versenyképes, független és fenntartható növényi biotechnológia alapú európai gazdaságban.
Minden késlekedés a lehetőségek felmérésében, a célok megfogalmazásában, vagy akár a tevékenységi területek közötti prioritások kijelölésében súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhat.
GMO-mentes stratégia
2006-ban az akkori öt parlamenti párt egymással egyetértve fogalmazta meg Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és az annak megvalósításához és fenntartásához kapcsolódó feladatok sorát. Azóta ez a stratégia nem változott, és 2012. január 1-jétől a hatályos új Alaptörvény is célként tűzi ki Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságának biztosítását.
Az EU precíziós növények és azokból származtatott termékek rendelettervezetét 2004. februárjában az Európai Parlament elfogadta, s a szavazást áprilisban megerősítette. Hosszútávon a magyar gazdák versenyképességét sokban meghatározza az, hogy Magyarország milyen állásfoglalást fog képviselni az egyes növénytermesztési rendszerek alkalmazásával, elsősorban a precíziós növénynemesítés tárgyiasult kutatási termékeinek használatával kapcsolatban az Európai Tanácsban.
A következőkben ismertetett felmérés a termelői igények feltárását tűzte ki célul, a precíziós növénynemesítéssel létrehozott fajták, hibridek megítélést illetően. Piackutatás alapján mértük fel a termelők informálódási, szabályozás-ismereti, a technológia előnyeinek és hátrányainak megítélését, valamint a precíziós növénynemesített fajták, hibridek használati hajlandóságát, s állapítottuk meg, hogy az igények milyen tulajdonságú biológiai alapokra irányulnak.
Ábrahám Zsófia okl. agrármérnök, vetőmaggazdálkodási szakmérnök
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. februári számában olvasható.
