A legfontosabb üzenetek:

• A szója termesztése nem könnyű, de versenyképes
• Fémzárolt vetőmaggal máris 65 ezer forintot nyerünk
• A szója jövedelmezőbb lehet, mint a napraforgó és a repce
• Szemenkénti vetés során a legfontosabb a pontos mélységtartás
• Gyomirtásra szűk a szerválaszték, ezért jól meg kell tervezni a kezeléseket
• Nem a mennyiség a lényeg: egy-egy szójafajtának legalább 33%-os fehérjetartalmat kell elérnie

„Szóját nem a támogatások miatt kellene termelni, hanem azért, mert alapvetően is versenyképes tud lenni más növényekkel szemben, legyen szó például a repcéről vagy a napraforgóról. Ha azt a termelési színvonalat meg tudjuk tartani, amit 2017-ben és 2018-ban a gazdatársadalom szójatermesztésben elért, akkor szerintem nem lehet kérdés, hogy érdemes-e ezzel a növénnyel foglalkozni, mert az eredményessége magas” – mondta el Vadász Attila, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnöke az Agrofórum kérdésére.

Fémzárolt szója vetőmag? 65 ezer forint!

Bár a szója kifejezetten tudásigényes növény, a termesztésétől senkinek sem kell megijednie, hiszen megfelelő háttérrel komoly bevételre lehet szert tenni, amiben a Karintia Kft. is segíteni tudja partnereit.

„A szója nehezebben és nagyobb odafigyeléssel termeszthető mint egy kukorica vagy egy kalászos, ha azonban megtanuljuk a termesztését, akkor nagyon sikeresek lehetünk” – hangsúlyozta a Bene Zoltán. A vasvári Karintia Kft. ügyvezetője számolást is végzett, ami bebizonyította, hogy érdemes szóját termeszteni. „Az elmúlt három év eredményeit hasonlítottam össze az olajosok tekintetében. Megvizsgáltam a repce, a napraforgó és a szója jövedelmezőképességét, és azt láttam, hogy a szója kimagaslik. Míg a repce és a napraforgó nagyjából 60 és 80 ezer forintot hozott hektáronként, addig a szójában megközelítettük a 110 ezer forintot. Ne feledjük, hogy 65 ezer forintot kapunk csak azért, mert fémzárolt vetőmaggal vetjük be a területeket” – hangsúlyozta a szakember, akinek cége a Pannon régióra nemesített fajtákkal az ország minden pontján jelen van.

Profi talajelőkészítés nélkül nincsen vetés

A megfelelő fajta kiválasztása után a szója termesztéstechnológiájában az egyik első mozzanat a magágy előkészítése, ami a Horsch Joker rövidtárcsával kiváló minőségben elvégezhető. „Ha a vetés során szemenkénti vetőgéppel dolgozunk, akkor ki kell emelni a pontos mélységtartás jelentőségét. A HORSCH Maestro szemenkénti vetőgép esetében az AutoForce rendszerrel heterogén területen szabályozhatjuk a csoroszlyanyomást, aminek segítségével egy állandó mélységtartást biztosíthatunk. Ez pedig meghatározza a kelésünket” – tudtuk meg Barabás Zsolttól.

A HORSCH Maschinen GmbH kelet-magyarországi értékesítési vezetője nemcsak a talajművelést és a vetést emelte ki a gépesítés kapcsán, hanem a növényvédelmet is. A Leeb permetezőgépek segítségével ugyanis 25 centiméteres állománypermetezéssel széleskörűen meg lehet oldani ezeket a feladatokat.

Kevés lehetőség a hatékony gyomirtásra

Növényvédelmi szempontból a gyomirtás a szójatermesztés egyik legfontosabb pontja, hiszen a fehérjenövény rossz gyomelnyomó-képességéről ismert, miközben az egyszikűek, kétszikűek, az évelők és a magról kelő gyomok is egyaránt veszélyeztetik.

„Sajnos, a szerválasztékot tekintve kevés választási lehetősége van a termelőknek. Éppen ezért nagyon megfontoltan, egymásra építve, több hatóanyagot kombinálva, és a kellő időben permetezve kell elvégezni a preemergens és a posztemergens gyomirtást, hogy az állomány valóban tiszta lehessen. A BASF a preemergens gyomirtásban két készítménnyel van jelen, ez a Spectrum^® és a Wing^®-P. De a posztemergens gyomirtásban is van egy átütő erejű termékünk, a Corum^®, ami a magról kelő kétszikű és egyszikű gyomok ellen kiváló választás. Emellett van egy speciális egyszikű irtó készítményünk, a Focus^® Ultra, ami akár az évelő fenyércirok ellen is hatékony megoldást nyújt” – hangsúlyozta a BASF Hungária Kft. regionális sales vezetője, Újvári Botond.

Nem a mennyiség a lényeg – hanem a minőség

A 1950 és 2018 között megháromszorozódott a Föld lakossága, 2050-re pedig 10 milliárd főt is jósolnak, aminek következtében a fehérjehordozó növények, különösen a szójabab jelentősége várhatóan nőni fog. Ezért is fontos, hogy hazánkban is jelentősen fejlődjön a termesztéstechnológia.

„Szinte mindenki a tonna bűvöltében él, hogy hektáronként mekkora mennyiséget lehet a szójából előállítani. Szerencsére azonban már tapasztalható a gyakorlatban, és ez talán a mi munkánknak is köszönhető, hogy a minőség is egyre fontosabb kérdéssé vált. A köztudatba például beivódott, hogy legalább 33% fehérjetartalmat tudnia kell egy-egy fajtának” – húzta alá Polgár Zoltán, a Galldorf Zrt. kereskedelmi igazgatója. Hozzátett, hogy cégük Euralis szójabab vetőmagot is forgalmaz, és egyre gyakoribb, hogy a gazdák második kérdése arra irányul, milyen a fajta beltartalma. „Fontos lenne, hogy Magyarországon is előállítsunk olyan minőségű szóját, ami humán fogyasztásra is alkalmas” – mondta el a szakember.

Az Agrofórum interaktív szója fórumának egyik legfontosabb tanulsága egyértelműen az volt, hogy a szójatermesztésnek a világon és így Magyarországon is nagy jelentősége lesz, amihez minden tekintetben fejlődésre van szükség.