A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Ágazat Fejlesztése program sokak számára jelentett, jelenthetett volna segítséget az öntözés fejlesztésében, mely mind regionálisan, mind nemzeti szinten is elősegíthetné a gazdaság fejlődését.
A program 2016 augusztusa óta nyitva áll, ezzel biztosítva lehetőséget azok számára, akik belátták az öntözés fontosságát, és eléggé elkötelezettek, hogy tegyenek is annak érdekében, hogy biztosabb, kiszámíthatóbb gazdálkodást folytassanak Magyarországon. Egy rövid összegzés keretében szeretnénk rávilágítani azokra a problémákra, melyek miatt az öntözés fejlesztés olyan nehézkes:
– Rendszerben kell gondolkodni:
Az öntözési beruházások során nem elegendő csak a gépre gondolni, mert két fontos tényező jelenléte is elengedhetetlen a működéshez. Ez a két tényező a víz és az energia.
A pályázati program során az egyik limitáló kritérium a víztest volt, melyből az öntözés megvalósul. Talán nem lehet elégszer elmondani, hogy a „mennyiségi szempontból jónak minősített” víztestek voltak szükségesek, mint alapfeltétel, az új telepek létesítésénél. A korábbi években felmért igényeket tizedelte, hogy az ország területén a minősítés folyamán az igény nem társult a megkívánt minősítéssel, és sokan már az első lépések megtételekor áthidalhatatlan akadályokban ütköztek. Ennek köszönhetően elindult az országos szintű Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) újragondolása, régiós szinten, de a pályázat szempontjából még mindig a VGT2 a mértékadó.
A pályázat szempontjából ugyan nem, de az üzemeltetés szempontjából mértékadó tényező az energia. Alapvetően két megoldás adódik, a drágább üzemeltetésű dízel és a költséghatékonyabb hálózati hozzáférés. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hálózati kiépítés sok esetben a vártnál hosszabb ideig tart, és a beruházás szempontjából el nem számolható primer oldali magas költségeket tartalmaz.
– Előfinanszírozás:
A pályázat beadásához a gazdálkodóknak jelentős költségeket kell viselni, mindenféle garancia nélkül, mely szintén elrettentő hatású. A legtöbb esetben a beruházás nem kigazdálkodható, és csak nyertes pályázat mellett biztosítható a megvalósulás. Mindezeket szem előtt tartva jelentős volt azok száma is, akik nem tudták a milliós nagyságrendet jelentő előkészítő költségeket felvállalni, hogy tudjanak élni a lehetőséggel. A pályázat során, nemcsak a pályázat elkészítésének költsége, hanem a tervkészítés, engedélyek és nyilatkozatok beszerzése is energiát és pénzt emészt fel.
– Tulajdonosi hozzájárulás:
Az egyik, ha nem a legnagyobb problémát a tulajdonosi hozzájárulások beszerzése, és az azokhoz kötődő bürokrácia jelenti. Mint arról már szó esett, rendszerben kell gondolkodni. Ez magában foglalja azt is, hogy szinte elenyésző azon projektek száma, ahol csak saját területen valósul meg a beruházás, és nincs benne külső szereplő érintettsége. Alapvető szempont, hogy az öntözővíz biztosítása lehetőség szerint felszíni vízkészletből valósuljon meg. A víz táblához juttatásához viszont az esetek többségében szükséges külső szereplő bevonása.
A beadott pályázatok első körös hiánypótlásánál szinte minden esetben szerepelt valamilyen igazolás pótlása, mely ebben a témakörben volt szükséges. Még mindig megoldatlan kérdés az, hogy a csaknem egy éves bírálat miatt, a pályázat beadásakor a fenntartási időszakon túlnyúló bérleti szerződések esetlegesen kifutnak az öt évből.
Ez esetben miért nem elfogadott az, hogy a beruházás végelszámolásakor igazolja a beruházó a szükséges jogviszonyt? Hiszen a kiírásban is szerepel.
Ha ezt a szisztémát követjük, akkor a pályázat beadásának időpontjában 5 (fenntartási időszak) + 2 (megvalósításra szánt 24 hónap) + 1 (megkésett elbírálás), azaz összesen 8 évet kellene igazolni, hogy a gazdálkodó biztonságban tudhassa magát, mely, ismerve a viszonyokat, szinte elképzelhetetlen.
A problémák ismeretében talán nem okoz nagy meglepetést, hogy a program keretében rendelkezésre álló 49 milliárd forintot meghaladó keretből mindösszesen 14 milliárdot kicsivel meghaladó forrásigény jelentkezett eddig.
Az eddig beadott pályázatokkal kapcsolatosan azonban jó hírek is érkeznek azok számára, akik még mindig „versenyben” vannak. A legutóbbi információk alapján az első körben beérkezett pályázatok elbírálása 2017 augusztusig, míg a második körösöké 2017 szeptemberig megtörténik, tehát még az idei évben pont kerülhet az éveken át tartó történet végére.
Természetesen a program még mindig nyitott, és a piaci résztvevők magatartása is azt mutatja, hogy vannak olyanok, akik új belépőként csatlakoznak a lehetőséghez. Persze az sem kizárt, hogy azért vártak eddig a pályázással, hogy a „gyerekbetegségek” felszínre kerüljenek, és biztosabb kézzel tudják egyengetni a rögöktől nem mentes utat.
Az eddig beadott és ezután beadásra kerülő pályázatok esetében is szembetűnő a mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány. Ennek köszönhetően egyre nagyobb mértékben jelenik meg a távvezérlés és a precíziós eszközök használata. A könnyen és nagymértékben automatizálható körforgó berendezések az esetek túlnyomó többségében GPS vezérléssel rendelkező saroköntözős egységgel vannak ellátva, mely segítséget nyújt a szabálytalan alakú táblák jobb kihasználásában.
Schober Gyula Márton
öntözési üzletágvezető
AGROTEC Magyarország Kft.
