A polietilén fóliáknál kevésbé, a PVC fóliáknál valamivel nagyobb mértékben érvényesül az úgynevezett „üvegház hatás”. A fólia, mint az üveg, átengedi a rövid hullámhosszú napsugarakat, a sugárzást a talaj részben elnyeli, részben hosszabb hullámhosszú sugarak formájában visszaveri. Az üveg ezeket a sugarakat visszatartja, ez által az üvegházban meleg lesz (üvegház hatás), ugyanakkor a fóliák a visszaverődő sugarakat is jelentős mértékbe átengedik – a polietilén jobban, a PVC fólia valamennyit visszatart, de kevesebbet, mint az üveg. Így a fóliák alól a kisugárzás meglehetősen intenzív! Polietilén fóliák esetében előfordulhat, hogy a fólia alatt hidegebb van, mint a szabadban, ugyanis míg kívül szél hatására keveredik a levegő, addig a fólia egy mesterséges fagyzugot képez a növények felett. Ezért fordulhat elő, hogy gyakran ősszel a fólia alatt megfagy, esetleg előbb megfagy a krizantém, mint a szabadban.

Amennyiben a fólia alatt a kritikus, fagyveszélyes este öntözünk, úgy kétféle módon is védekezünk a fagy ellen. Öntözés hatására a fólia belső falán páraréteg alakul ki, intenzívöntözés hatására valamivel vastagabb, ami ugyanúgy viselkedik, mint az üveg, azaz a hosszabb hullámhosszú sugarakat visszatartja, ezáltal a fólia alatti is kialakul az üvegházi effektus.

De az öntözés kedvező hatása más módon is jelentkezik! A vízzel feltöltött talaj, különösen, ha ez nem este – még a déli órákban megtörténik – több meleget képes tárolni, azaz nagyobb a fajhője, ami a hajnali órákban a légtér melegítése formájában érvényesül.

Vagyis fagyveszély esetén a fűtetlen fóliák alatt a talaj erőteljes beöntözésével sikeresen védekezhetünk a nem kívánt lehűlés ellen. Talaj kötöttségétől, a fóliaréteg(ek) vastagságától, a légtér méretétől és az öntözés mértékétől függően 1-5 fok pozitív különbség is elérhető a külső légtérhez képest.