Izsó Lajos agrármérnök 2003 óta irányítja a rizságazatot Csárdaszálláson, ahol bio és konvencionális termesztéssel egyaránt foglalkoznak.
Amíg az öko a Biocsárda Kft., addig a konvencionális termesztés a Csárdaszállási Agrár Zrt. keretein belül történik.
Mióta foglalkoznak Csárdaszálláson a rizs termesztésével?
Az 1950-es években kezdték el itt a termesztést. Én, 2003 óta vagyok a rizságazat irányítója.
Ezt megelőzően milyen növénykultúra/kultúrák voltak ezen a területen?
Tanyavilág volt erre, a szokásos kapásnövényeket, lucernát termesztettek, a területek jelentős részén pedig gyep volt.
Milyen okok miatt döntöttek a rizs termesztése mellett?
Abban a politikai és gazdasági helyzetben a rizs egy nagyon jövedelmező ágazat volt, nyilván ez a lehetőség kihasználása miatt választották az akkori vezetők ezt a művelési ágat. De én ezt csak hallomásból tudom….
Napjainkban mekkora területen termelik? Ebből menyit tesz ki az, amelyet ökogazdálkodással művelnek?
Ma Magyarországon kb. 2700 hektár fehér rizst termesztenek, ebből a vetésterületből Csárdaszálláson van évente összesen 600-700 ha. Az összes csárdaszállási vetésterületnek mintegy 1/3 része a bioterület, azaz azokon ökológiai gazdálkodást folytatunk. Több termelő is foglalkozik ökogazdálkodással ezen a területen. Egy kivételével mindnek én vagyok a szakmai tanácsadója, így az irányításom alatt – megközelítőleg – 200-250 ha ökoterület van rizs kultúrában.
Milyen fajtákkal dolgoznak? Miért ezekre esett a választásuk?
Mi hagyományosan magyar rizsfajtákat termesztünk, mint az M-488 és az M-225. Az M-488 egy közepes szemtípusú, nagyon jó beltartalmi és főzési tulajdonságokkal rendelkező rizs. Az öko-felvásárlók kifejezetten ezt a fajtát keresik, mivel van egy speciális tulajdonsága – nagyon jó a vízmegkötő képessége. Joghurtokhoz, bébiételekhez használják állományjavítóként, mert így nem, vagy sokkal kevesebb víz jelenik meg a tárolás során a joghurt tetején. Az M-225 egy kerek szemtípusú rizsfajta. Jól jellemezi a régi szlogen: ’Csárdaszállási rizst a hurkába’. Jól dagad, kissé ragacsos, ezért nagyon jó tejberizsnek, kásának, rizskochnak. Ma egy másik tulajdonsága miatt termesztjük előszeretettel, a madáreleség-kereskedők ezt preferálják leginkább. Tehát nagyon jó piaca van. Próbálkoztunk olasz fajtákkal is, különösen a termőképesség kihasználása miatt. Ilyen volt a Nembo, Baldo, Maratelli. Nálunk nem váltak be üzemi szinten, mivel elég hosszú a tenyészidejük és a késői betakarítás nem illik a termelési szerkezetünkbe. Nemrég találtunk egy LUNA CL nevűt, amely ígéretesnek tűnik, jelenleg kísérletezünk vele.
Kifizetődő a rizs termesztése, ha igen, milyen feltételek megléte mellett?
Hosszú évek óta először a múlt évben mondhattuk el azt, hogy megéri rizst termeszteni, a felvásárlási ár robbanásszerű emelkedése miatt. Mindezek ellenére nagyon összetett kérdés a rizstermesztés helyzete. Ugyanis ezek a területek rendszerint a legrosszabb kategóriába tartoznak. Általában vizesek, kötöttek és nehéz a művelésük, tipikus perctalajok. Más növényt termeszteni szinte lehetetlen, nem terem meg jó termésszinten semmi. A növényvédelem megállt a 15-20 évvel ezelőtti szinten. Nincsenek új szerek, a gyomokon kialakult a rezisztencia, szinte lehetetlen gyommentesen gazdálkodni. A vízdíj idén 2023-ban 450%-kal emelkedett, és még örüljünk, hogy jut elég víz. Az értékesítés szerencsére megoldott, szinte korlátlan a kereslet, épp csak nem fizetnek annyit, hogy követni tudja az inputok áremelkedését. A feldolgozók sem tudják érvényesíteni a költségeiket az értékesítési árban, habár a boltokban már 700 Ft/kg körül van a rizs ára. Úgy tudjuk kikerülni ezt a problémát, hogy külföldre értékesítünk madáreleségként, sokkal magasabb áron, mintha idehaza feldolgozásra adnánk el.
Ennek ellenére nem engedték el ezt az ágazatot.
A rizstermesztés egy olyan szakma, amit ha elkezd az ember, akkor nem száll ki belőle, mert nagy a ráfordítás igénye. Gondoljunk csak a rizsföld építésére, csatornák kialakítására, karbantartására, célgépek beszerzésére. Szóval, újrakezdeni nagyon nehéz volna. Ezért van jelentős termeléshez kötött állami támogatás, ami a jövedelmezőséget hívatott biztosítani. Támogatás nélkül nem éri meg rizst termeszteni.
Klimatikus változások miképp érintették ezt az ágazatot?
A klímaváltozás egyaránt hozott, hoz jó és rossz dolgokat is az ágazat számára. A rizs melegkedvelő növény ezért jól érzi magát a melegebb klímán. A nagyobb hőösszeg miatt általában hamarabb tudjuk megkezdeni a betakarítást, ami szintén növeli a biztonságot. Azonban a változékony időjárás növeli a termesztés kockázatát, pl. az utóbbi években a május rendszerint hűvös és csapadékos, ami rossz hatással van a rizs kezdeti fejlődésére. Szintén nagyon kedvezőtlenek a „hőségnapok”, a nem ritkán 40 C fok fölé menő hőmérsékletben károsodik a pollen és romlik a megtermékenyülés. Tehát a termelő ezen a területen is egyre nagyobb kihívások előtt áll, amit fokozódó költségek árán próbál megoldani, pl. több vizet, növénystimulátorokat használ, mint korábban, így romlik a jövedelmezőség.
Foglalkoznak-e az árasztott területeken halneveléssel?
A rizsföldi halnevelés kifejezetten hasznos a rizs számára. Nagyobb vizet lehet tartani, az olyan kártevőket, mint a pajzsosrák, szúnyoglárva vagy alga jól gyérítik a halak. Hal mindig is lesz a rizsföldi árasztóvízben, mivel a halivadék bejön azzal, és kifejezetten jól érzi ott magát. Ennek ellenére, jelenleg nem foglalkozunk üzemi szinten halneveléssel. Korábban rendszeresen neveltünk halat horgászegyesületek, civil társulások részére, 2006-2009 között szántóföldi kísérleti partnerként vettünk részt egy nagy, halas projektben, ami számos tapasztalattal gyarapította tudásunkat a halnevelésről. Megállapítottuk, hogy sikeres halnevelést csak olyan területeken lehet végezni, ahol már a tervezés során is figyelembe vették ezt a szándékot. Nagyon fontos ugyanis a csatornaszintek megfelelő kialakítása ahhoz, hogy meg is lehessen fogni az egynyaras növendékeket. Továbbá a táblán belül ki kell alakítani egy „halágyat” a veszteségek csökkentése érdekében.
Pontyon túl esetleg jászkeszeggel, lesőharcsával is foglalkoztak a kísérlet során?
Igen, a fentebb említett kísérletben mind a három halfajt kipróbáltuk, mono- és poli-kultúrában is. Legjobbnak a hármas poli-kultúra bizonyult. Voltak különféle népesítési kísérletek is, a legjobb az 1500-1500-500 db/ha összetétel volt, mégpedig ponty-jászkeszeg-harcsa összeállításban.
Kapcsolódó cikk:
Ökogazdálkodás 500 hektáron
