Egyszerre és tartósan változtak meg a mezőgazdaság gazdálkodási körülményei. Erre minden termelőnek reagálnia kell. Újra kell gondolni, mit, hogyan termel. Ez olyan léptékű változás, amelyet nyugodtan nevezhetünk korszakváltásnak.
„Az agráriumban persze sosem voltak unalmas idők. A mögöttünk hagyott 2024-es év is tele volt izgalmakkal, vagy még inkább problémákkal. Az, hogy az esélyek vagy a veszélyek kerülnek túlsúlyba, üzemi szinten dől el. A terménypiaci kilátásokkal kapcsolatban a legtöbben azt mondanák, hogy bizonytalanok, kiszámíthatatlanok. Én nem tartozom ezek közé” – erről Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője beszélt a BASF október 30-i celldömölki partnertalálkozóján.
Mi bizonytalan?
Előbbiek kivétel nélkül húsba vágó, valós kérdések. A zsebünket leginkább befolyásoló tényezők közül most a két legfontosabbat, az időjárást és a piac ármozgásokat emelem ki.
Az biztos, hogy a klíma megváltozott. A csapadékeloszlás része nehezebben kiszámítható, ezért is döntő tényező a talaj állapota, szervesanyag-tartalma, vízmegtartó képessége, és a többi, de ezen ugye már mindenki dolgozik.
Minden évben lesz aszály, javulnak a toxintermelők életfeltételei, fokozott kihívás lesz a minőségi áru előállítása. Pedig a piaci determinációk éppen ebbe az irányba nyomnak minket. Rövid úton eldől, ki ért a szakmájához, ki választ megfelelő stratégiai partnereket.
Sem a termést súlyosan veszélyeztető aszály, sem a potenciálisan csúcstermő évjárat nem jósolható előre, de a KWS TOP4 modern hibrid rendszere lehetőséget nyújt a magyarországi kukoricatermesztőknek, hogy felkészüljünk és megosszuk a kockázatot az eltérő érésidő, terméspotenciál-karakter, különböző virágzási idők és tőszámhasználat segítségével. A részletekért KATTINTSON a képre!
Jogos a felvetés, ha a globális felmelegedés valóban visszaveti a hozamokat, akkor miért alacsonyak az árak (már relatíve!). A válasz egy találós kérdés: Mit tesz a gazda – legyen a világ bármely pontján, ha magas a terményár? Növeli a termelését és készletezik. S mit tesz, ha alacsonyak az árak? Hát ugyanezt.
Elég a világ gabonatermelését mutató grafikonra tekinteni, hogy ez alátámasztást nyerjen. Ebbe tenyerel bele a globális felmelegedés: leginkább az emelkedő átlaghőmérséklet, a hőségnapok számának emelkedése, az egyenetlen csapadékeloszlás és az UV-sokk.
Ennek hatása a romló hozamokban és minőségben máris tetten érhető. Az alábbi termelési görbe emiatt lefordul majd. Lassan ugyan, de tartósan. A régóta stabil globális mérleg elkezd majd romlani. Középtávon pedig egyenesen az ellátás biztonsága kerül veszélybe. Minőségi oldalon mindenképp.
Ez áremelkedést jelent még akkor is, ha a pénzpiaci befektetők – ahogy történik az most is – másfelé keresik a pénzüket. DE MIKOR? Nem holnap. A felmelegedés északi irányban még a területbővülés potenciáljával kecsegtet, például a világ legnagyobb búzaexportőre, Oroszország számára.
Az őszi vetésűek felé való elmozdulás a vetésszerkezetben is tartogat még mozgásteret a termelési színvonal fenntartására. Ugyanakkor a keresleti oldal töretlenül bővül. A termelési görbe ellaposodik, majd néhány éven belül elkezd csökkenni. Hol vannak a képletben a technológiai, genetikai fejlesztések? A lassító tényezők sorában.
A felmelegedés időszaka ugyanis még csak most kezdődik. Immár több mint egy éve minden hónapban megdőlnek a melegrekordok. Ráadásul a Kárpát-medencében a leggyorsabb a folyamat. A tőlünk északabbra gazdálkodók számára számos előnyt hoz ez a korszak, miközben mi szerkezetváltásra kényszerülünk és csökkenő hozamokkal kell számolnunk.
Hatalmas problémát látok az időjárás változása és a rá adott reakciók sebességének különbségében. A magyar gazdatársadalom inkább Pató Pálosan reagál. Megadja a módját. Nos, erre nincs idő. Vannak, persze hogy vannak jogos kifogások: az engedélyek megszerzése, a szomszéd együttműködésre képtelensége, minden drága, de kifogyunk az időből.
És mivel a beavatkozás nem csak egy-két lépést, hanem egy teljes módszertanváltást igényel, a késésünk csak halmozódik. Már felsorolni sem érdemes a beavatkozási pontokat, hiszen gyakorlatilag a tevékenységünk minden eleme beletartozik. Nem csak a termés megvédése a feladat, hanem olyan termékek előállítása, amelyek gazdaságosan állíthatók elő, legalább középtávon.
Okulhatunk az EU déli tagállamainak terméseredményeiből. Kalászosokból a mienknél jelentősen és tartósan alacsonyabb, a kukoricánál viszont stabilan magasabb hozamokkal dolgoznak.
Kukoricát ugyanis csak oda vetnek, ahol minden igényét ki tudják elégíteni. Ez 50-150 ezer hektárokat jelent. Immár több mint két éve hangoztatott előrejelzésem szerint Magyarországon legfeljebb 600-650 ezer hektárra fog csökkenni a szemes kukorica vetésterülete.
A piaci ármozgások kiszámíthatatlanságával is vitatkoznék. Azt látjuk, hogy a globális mérlegek tartósan egyensúlyban vannak, magas készletszintekkel. A jelentős ármozgásokat a leggyakrabban olyan tényezők okozzák, amelyek a szektorban jelen lévő befektetési források érdekei szerint történnek.
Konkrétan kiemelek egy példát: amíg a pénzpiaci szereplők máshol keresik meg a hozamaikat, addig kevés befolyással vannak a gabonapiacokra. Nézzük meg, az S&P500 amerikai tőzsdeindex változása mennyire szoros összefüggést mutat a búza chicagói árára!
Mivel immár két éve szárnyalnak a részvényárak, a búzapiacon érvényesülnek a keresleti-kínálati viszonyok, ami lecsorgást jelent. Az ábra egy hónapos kiemelésében Trump megválasztásának részvénypiaci felpattanása és ezzel egyidőben a búzaárak csökkenés látható:
Üzeneteim:
- Aki nem lép, az kilép. A szükséges tennivalók egyértelműek, nincs mire várni. Fentieken túl kiemelném az együttműködések, integrációk kiszélesítését. Túl kell lépni az árnyékunkon.
- Ha rá akarunk érezni terményeink várható árváltozásaira, nem elég az agrárhíreket olvasni. Bár kétségtelenül azok is üzennek azzal, hogy éppen milyen irányba gerjesztik a hangulatot, pontosabb képünk lesz, ha a többi befektetési területet is figyelemmel kísérjük. Mit mond ez jelenleg? A részvények az új amerikai elnök beiktatásának örülni fognak, gazdaságvédelmi intézkedései is ezt fogják erősíteni. Már csak ezért sem számítok arra, hogy a gabonaárak jelentős emelkedési pályára tudnának állni az új év első felében.
- Mivel az országos átlagok egyre nagyobb szélsőségeket mosnak el, szólni sem érdemes róluk. A lényeg, hogy egyre határozottabban szakad részekre az ország és termelői kör. Az elmúlt évtizedek talaj-kizsákmányoló gazdálkodása most a klímaváltozással üt vissza. A piac rákontrázik, a támogatási rendszer reformja adja a tercet, és a fal adja a másikat. A növénytermesztő szakmában most válik el a szem és a pelyva.
