Növénytermesztés
Növénytermesztés

Fókuszban a genotípus – fajta/hibridspecifikus agrotechnika alapelvei a búzánál és repcénél

Fókuszban a genotípus – fajta/hibridspecifikus agrotechnika alapelvei a búzánál és repcénél

Agrofórum Online

A nyári betakarítású növények közül a kalászos gabonák (elsősorban az őszi búza), valamint az olajnövények (repce) meghatározó jelentőséggel bírnak mind az adott üzem agronómiai, mind annak pénzügyi gazdálkodása szempontjából. A búza a világon legnagyobb területen (~220 millió ha) termesztett szántóföldi növényünk.

Búzatermesztésünk helyzetéről

A világ búzatermesztésének extenzív szakasza az 1960-as évekig tartott, majd az ezt felváltó intenzív növekedési szakaszt – a vetésterület relatív állandósága mellett – a termésátlagok jelentős növekedése jellemezte (1 t/ha-ról 3,5 t/ha-ra növekedett a búza termésátlaga a világon). Ennek a termésátlag-növekedésnek 50-55%-át az agrotechnika, 45-50%-át a genetikai alapok fejlesztése eredményezte. A magyar búza termésátlagok az 1980-as években gyakorlatilag megegyeztek (5,0-5,5 t/ha körüli eredmények) a legfejlettebb nyugat-európai országok termésátlagaival.

Ezt követően – a magyar növénytermesztés közismert nehézségei miatt – a hazai termésátlagok csökkentek (1990-es évek átlaga 4,1 t/ha, 2000-es évek átlaga 4,0 t/ha), valamint a termésingadozás mértéke (51%, ill. 61%) is jelentősen megnőtt. Ezekben az évtizedekben a nyugat-európai országok termésátlaga jelentősen megnőtt és elérte a 8,0 t/ha körüli szintet (bizonyos országokban a 9,0-10,0 t/ha-t). Pozitív fordulat kezdődött hazánk búzatermesztésében a 2010-es években (1. táblázat), azaz az országos termésátlag nőtt (4,5 t/ha az évek átlagában) és a termésingadozás is mérséklődött (37%).

Tartamkísérleteinkben közel 40 éve vizsgáljuk a különböző tényezők hatását az őszi búza termésére. A sok százezer vizsgálati adat alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a tényezők búza termésére gyakorolt hatását a technológiai intenzitási szint jelentősen módosítja (1. ábra).

1. ábra: A termesztési tényezők szerepe a búzatermesztésben
( Pepó Péter, 2017)

 

Kevés input felhasználású (extenzív) technológia esetében igen jelentős az ökológiai, külső környezeti tényezők termésre gyakorolt hatása (együttesen ~60%), míg az agrotechnika (35%) és különösen a genotípus (5%) hatása mérsékelt. Intenzív technológia esetében lényegesen mérsékelhető, de teljesen meg nem szüntethető az időjárási és talajtani tényezők hatása (együttesen ~25%), míg megnő az agrotechnikai elemek (45%) és főleg a genotípus (20%), azaz a fajta megválasztásának a jelentősége. Míg a korábbi évtizedekben (1960-1980-as évek) egy-egy fajta igen jelentős területi arányt foglalt el a búza vetésterületén belül, addig napjainkban két jellemző tendencia érvényesül: egyrészt egy-egy fajta vetésterületi aránya mérsékelt (már „nagy” területű fajtának számít a 2-9% részesedés), másrészt a fajtaváltás folyamata rendkívül felgyorsult (2. táblázat).

Egyre népszerűbb a repce

A hazai szántóföldi növénytermesztésben napjainkban megkerülhetetlenül fontos növénnyé vált az őszi káposztarepce, amely a 250 ezer ha körüli vetésterületével az 5. legnagyobb területen termesztett növényünk (2016 őszén 281 ezer ha-on vetették el). A repce területi növekedése a 2000-es évek elején kezdődött és a jelenlegi vetésterülettel lehet számolni a jövőben is. A repce hazai termésátlaga rendkívül mérsékelt volt az 1970-1980-as években (~1,5-2,0 t/ha), azonban – akárcsak a búzánál – a 2010-es évektől erőteljes növekedés figyelhető meg. A 2010-es évek átlagában 2,7 t/ha, 2016. évben pedig 3,2 t/ha volt az országos termésátlag. Ezzel párhuzamosan csökkent a repce korábbi évtizedekben tapasztalt jelentős (~60%) termésingadozása, de – az ökológiai és technológiai érzékenysége miatt – még mindig jelentős mértéket (~45%) mutat (3. táblázat).

A genotípus valamennyi szántóföldi növény esetében fontos termesztéstechnológiai elem. Az új genotípusok nemesítésénél meghatározó szempont a termőképesség, a termésbiztonság és a termésminőség növelése, javítása. Mind a nemesítés, mind a vetőmag-előállítás során rendkívül fontos az adott növény termékenyülési viszonyainak az ismerete. Új lehetőség a hibrid búza, amelynek előállításával kapcsolatos kutatások már az 1930-as években megkezdődtek, gyakorlatban azonban az első hibrid búza az 1980-as évek jelent meg Franciaországban. Terjedésük viszonylag lassú volt a 2010-es évek elejéig a vetőmag-előállítás bonyolultsága, valamint a relatíve mérsékelt heterózis hatás miatt.

A búzával ellentétben a repce fakultatív öntermékenyülő (azaz kb. 30%-ban idegentermékenyülés is megjelenik). A fajták mellett a 2000-es években jelentek meg a repcehibridek. A repce fakultatív idegentermékenyülése miatt az előállított F1 hibridek esetében lényegesen nagyobb heterózis hatást, nagyobb termésnövekedést lehetett elérni, mint a búzánál.

Hazánkban az államilag elismert búza és repce genotípusok száma rendkívül bőséges, éppen ez a jelentős választék nehezíti meg a megfelelő választást adott termőhelyhez és adott technológiai szinthez (4. táblázat).

A genotípus helyes vagy helytelen megválasztása egy adott növény esetében már „starthelyzetben” eldöntheti a növény termesztésének hatékonyságát, jövedelmezőségét. Ebből a szempontból mérlegelnünk kell egyrészt a termőhelyi feltételeket, másrészt az alkalmazni kívánt agrotechnika intenzitásának a szintjét. Más szóval a genotípust egyszerre kell adaptálnunk az ökológiai feltételekhez (időjárás, talaj), valamint az agrotechnikai elemekhez (előveteménytől a trágyázáson, növényvédelmen át a betakarításig). A genotípusnak ez a megfelelő, „kettős adaptációja” a sikeres búza- és repcetermesztés kiinduló pontja (2. ábra).

2. ábra: A genotípus szerepe a búza/repce termesztéstechnológiájában
(Pepó Péter, 2017)

A búza- és repcefajták/hibridek rendkívül nagy száma miatt a különböző genotípusok rendkívül eltérően reagálnak az egyes agrotechnikai elemekre, azaz eltérő az agrotechnikai optimumuk. Ahhoz, hogy a fajtában/hibridben rejlő genetikai terméspotenciált minél jobban megközelítsük fontos, hogy az adott fajta/hibrid igényét pontosan kielégítő fajta/hibridspecifikus agrotechnikát alkalmazzunk. Tartamkísérleteink eredményei azt bizonyították, hogy az egyes agrotechnikai elemek fajta/hibridspecifikus hatása, azaz a termésnövekedés mértéke jelentősen eltért mind a búzánál, mind a repcénél. Mindkét növénynél kiemelkedően fontos a tápanyagellátás, míg a búzánál a növényvédelem, a repcénél az elővetemény, a növényvédelem és a vízellátás specifikus jelentősége növekszik meg.

A búza és a repce termesztéstechnológiájának fajtákra adaptált agrotechnikáját tovább szükséges pontosítani a hibridek megjelenésével. Mind a búzánál, mind a repcénél vannak olyan agrotechnikai elemek, amelyeknél a fajták és hibridek között jelentős különbségek állapíthatók meg. Ezek közül kiemelést érdemel a trágyázás (a hibridek nagyobb műtrágyaigénye és a nitrogén többszöri megosztása), a vetéstechnológia (a hibridek eltérő vetésideje és csökkentett csíraszáma), a növényvédelem (a hibrideknél fokozott figyelem a gyomirtásra), de más agrotechnikai elemnél is eltéréseket találunk. Különösen fontos hangsúlyozni azt, hogy a hibrid búza és repce esetében még fontosabb a technológiai optimumok, a technológiai fegyelem szigorú betartása (3. ábra).

3. ábra: Agrotechnikai különbségek a búza/repce genotípusoknál
(Pepó Péter, 2017)

Összefoglalóan megállapítható, hogy mind a búza, mind a repce esetében a genotípus (akár fajta, akár hibrid) megválasztása rendkívül fontos (4. ábra).

4. ábra: Fajta/hibrid-specifikus technológiák a búza- és repcetermesztésben
(Pepó Péter, 2017)

A megválasztásnál figyelembe szükséges venni a termőhelyi feltételeket és az alkalmazni kívánt agrotechnikát. A búza és repce fajták és hibridek agrotechnikai igénye és reakciója jelentősen eltér egymástól, ezért kiemelkedően fontos a fajta/hibridspecifikus technológia alkalmazása. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy mind a búzánál, mind a repcénél nagy terméseket csak intenzív technológiával, optimalizált, fegyelmezetten végrehajtott agrotechnikával érhetünk el.

A SZÓJATERMESZTÉS a kiváló- és megfelelő fajtával kezdődik

A 2018-as évben is helyeztünk ki új szójafajtákat vetőmagtermelő partnereinknél, a már meglévőkkel egyetemben. Az állandóságot jelentő ES GLADIATOR és ES MENTOR mellett, az utóbbi időben három újnak mondható fajtát ismerhettek meg a gazdatársak itt a Szigetközben.

Termésmennyiség alakulása a különböző tőszámmal vetett hibridbúza-állományokban

A szélsőségesen változó időjárási és piaci körülmények következtében napjainkban már olyan búzafajtákra van igény, amelyek az eddigieknél nagyobb termőképességgel és jobb stressztűrő képességgel rendelkeznek.

Miért érdemesebb aprómagot – IS – termelni?

A Pannon-Mag-Agrár Kft. Magyarországon a zöldtrágya magkeverékek és immár jól bevált kaszáló, legelő- és prémium pázsit fűmagkeverékek gyártásával kapcsolatosan vált méltán ismertté. Mintegy 8000 hektáron állítunk elő vetőmagot, melyet saját, jelenleg a legkorszerűbb vetőmagüzemi gépekkel kísérünk el a fémzárolásig.

Ki csinálja jobban? – Búza termesztéstechnológia hazánkban és az Egyesült Államokban

Izgalmas szakmai tapasztalatokat oszt meg a szerző, aki az USA búzatermesztésének agrotechnikai elemeit ismerte meg egy kansasi, több mint 10 000 hektáros nagygazdaságban.

A repce-fénybogár elleni védekezés nehézségei és lehetősége

Az őszi káposztarepce, az olajretek, a mustár és a keresztes virágú zöldítés vetésterületének növekedése a repce-fénybogár (Meligethes aeneus) jelentőségének és az általa okozott terméskiesés mértékének növekedését, ugyanakkor az ellene való hatékony védekezés nehézkesebbé válását hozta magával.

2019. február 25. 04:30

Jön az eső - bajban lesznek, akik aratnak

A hétvége hűvös, de a legtöbb helyen száraz időjárása után a hét közepén csak kis mértékben melegszik az idő, és egy mediterrán ciklon hatására szerdán sokfelé kell esőre, majd csütörtökön és pénteken az eső mellett záporokra, zivatarokra is számítani.

2018. június 26. 06:42

Repcevetőmag-üzletággal bővült a BASF

A BASF az akvizíció révén a világ egyik legjelentősebb vetőmagvállalatává, a világ legnagyobb repcevetőmagos cégévé vált.

2018. szeptember 20. 13:02

RAPOOL-hibridrepcék terméstanúsítása a Magyar Kukorica Klub mérései alapján (FRISS EREDMÉNYEK)

A Magyar Kukorica Klub 2018 júliusában négy helyszínen végzett terméstanúsítást a RAPOOL Hungária Kft. megbízásából.

2018. július 20. 07:52