A nyár beköszöntével óhatatlanul eljön – végre – az ideje a szántóföldön megtermett termények betakarításának, raktározásának és valamikor bekövetkező értékesítésének.
Az őszi vetésű kultúrák legelső csoportja, az őszi árpa és a korai búzák már arathatóak lennének, egyedül a jelenlegi nagyon csapadékos időjárás és ezen ok miatt a termés magasabb víztartalma az akadálya a helyenként a termés minőségének megóvása miatt is már szükségessé váló aratásnak.
Ahhoz, hogy a szántóföldön megtermelt, értékesítésre szánt terményeket kellő időben és megfelelő minőségben értékesíteni lehessen, ahhoz azokat az esetek túlnyomó többségében valamennyi ideig raktároznunk kell. Ezt viszont úgy kell megoldani, hogy közben a termény minősége ne romoljon. A minőséghez ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy annak raktári károsítóktól mentesnek kell lennie!
Raktári higiénia
A raktárak hazánkban – sajnos – sok esetben nem igazán felelnek meg a terményraktározás legalapvetőbb követelményeinek sem. Ráadásul még a szerkezetileg, műszaki kialakításukat tekintve korszerű raktárak egy részénél is a gazdálkodók olyan hibákat követnek el, amelyek mellett szinte törvényszerű a raktári kártevők felbukkanása és elszaporodása.
Elméletileg alapvető szabály az, hogy a frissen learatott terményt egy tiszta és kártevőktől mentes raktárba tároljuk be. Ez nagyon sok gazdaságban hiányzik, illetve a tisztaság és mentesség elérésére tett termelői intézkedések sok esetben elégtelenek. Pedig a raktárak ténylegesen terményraktárként történő használata és a raktári higiénia kialakítása súlyos költségektől mentesítheti a gazdálkodókat.
A raktári higiénia első számú tétele, hogy a raktárban és annak közvetlen környezetében semmi olyan dolog ne legyen, amely fertőzési forrásként szolgálhat!
Ne legyen idegen, ismeretlen eredetű termény, ne legyenek benne olyan gépek, amelyekben régi „terményrelikviák” lehetnek (általában tele mindenféle kártevővel). Egy raktárban a terményen és a kezelésére szolgáló technikai eszközökön kívül az a legjobb, ha semmi más sincs! Ezzel minimálisra lehet redukálni a fertőzési források mennyiségét.
Ez a mentesség viszont ki kell, hogy terjedjen a raktár közvetlen külső környezetére is! Semmit sem ér a benti patikatisztaság, ha a falak túloldalán hegyekben áll a kihullott, kicsírázott, károsítók étlapjává vált termény. Ezt onnan el kell távolítani és a területet érdemes valamilyen rovarölő szerrel is lekezelni.
Nagyon fontos az, hogy a raktár belsejében a port és a korábbi tárolásokból itt-ott megmaradt terménymaradványokat maradéktalanul távolítsuk el a raktárból. A raktárak helyes kitakarítása nem azt jelenti, hogy pár dolgozót beküldünk sepregetni!
Igen sok raktárban a belső támrendszer oszlopaiban, de másutt is kialakulnak olyan helyek, ahol megülhet a betárolt termény. Ezeket legkönnyebben magas nyomású mosóval lehet maradéktalanul kitisztítani. A tökéletes kitakarítás az alapja a későbbi kártevőmentességnek.
A szemre tiszta raktár ugyanakkor még mindig fertőzött lehet különböző kártevőkkel. Egy részük, mint pl. a raktári atkák szabad szemmel nem is láthatóak, így jelenlétük is eléggé nehezen ismerhető fel. Más részük olyan helyeken, pl. a belső tartószerkezet magasan levő alkatrészein bújik el (molylepkék stb.), amely szintén nem könnyíti meg az észlelésüket.
Permetezés vagy gázosítás?
A szemre már tiszta és a fertőzési gócoktól megszabadított tárolóknak a károsítóktól való mentesítésére alapvetően két gyakorlat létezik hazánkban. Az első megoldás a raktár belső felületeinek, szerkezeteinek valamilyen hatékony, e célra engedélyezett inszekticiddel történő lepermetezése.
Itt kap jelentőséget a hatékony takarítás és portalanítás, hiszen a porrétegen a készítmények gyengébben hatnak, a permetlécseppek nem tudnak szétterülni, hanem nagy cseppekké állnak össze, ráadásul egyes kisebb károsítók a porréteg alatt el is bújhatnak a kezelések elől.
A raktárak kezelésére alkalmas készítmények alapvetően piretroid hatóanyagúak, így a raktárakban igen gyakran fellépő atkafajok (lisztatka, csiperkeatka, szecskaatka…) ellen gyakorlatilag hatástalanok.
Éppen ezért érdemes szakember segítségét is igénybe venni ahhoz, hogy ezen kártevők jelenlétéről a raktárban tudomásunk legyen. A raktári atkák jelenléte esetén ettől még alkalmazhatunk permetezést, pl. a tartószerkezeten akár magasan a tető alatt elbújó molyok vagy lisztbogarak ellen, de az atkák kiirtása csak gázosítás útján lehetséges.
A raktárak permetezés útján történő kezelésének nagy előnye, hogy olcsó és megfelelő eszközzel a magasban levő szerkezeti elemek is hatékonyan fertőtleníthetőek. Olyan helyeken is elpusztíthatják a károsítókat, ahová a gáz nem tudna eljutni.
Nincs maradandó hatás
Mivel a gázosítás során alkalmazott foszforhidrogén gáz nehezebb a levegőnél, így légtérgázosítás esetén a tetőszerkezet közelében levő károsítók megúszhatják a kezelést. Ezt egy jól kivitelezett inszekticides permetezés esetén nem tehetik meg. Ráadásul az inszekticidek hatása tartós!
A gázosítás ezzel szemben gyakorlatilag minden kártevőt elpusztít, de csak a gázosított téren belül. A szellőztetés után – ellentétben a tartós méregmezőt kialakító permetező szerekkel – semmiféle maradandó hatást nem várhatunk el tőle. A foszforhidrogénes gázosítás elpusztítja a raktárakban levő atkaféléket is. Ugyanakkor a gáztéren kívül gyakorlatilag minden károsítót életben hagy.
A raktár állapotának és a benne található károsítók ismeretének hiányában nem lehet felelős döntést hozni arról, hogy milyen módszert alkalmazzunk a kártevők ellen.
Ráadásul a gázosítás meglehetősen drága mulatság, és végrehajtását csak tevékenységi engedéllyel rendelkező egészségügyi gázmester hajthatja végre. Érdemes tehát gondosan átnézni a raktárakat még a termények betárolása előtt, és az aktuális kártevőfauna ismeretében dönteni a kezelés módjáról.
Gázosítás esetén, amíg a folyamat tart, az ott tevékenykedő egészségügyi gázmester felelős mindenért, ami a raktárban és környezetében történik. Ne csodálkozzunk, ha lezár egyes tereket, nyílászárókat, ajtókat és ezzel óhatatlanul megnehezíti az üzem mindennapi életét.
Tudomásul kell venni, hogy a mérgező gázok alkalmazása kiemelt humán toxikológiai veszélyforrás és a veszélyekkel, illetve azok elkerülésének módjaival egyedül az eljáró gázmester van tisztában!
A kockázat ilyenkor tényleg hatalmas, hiszen egy közepes méretű raktár gázosítása során annyi mérges gáz szabadul fel az alkalmazott készítményekből, amellyel egy kisebb falu lakosságát is könnyedén ki lehetne irtani!
Erősen ajánlott a gázosítás során mindenben együttműködni a munkálatokat vezető gázmesterrel. Mindenféle sunnyogás, „okosban” történő megoldás életveszélyes lehet. Nem kell félni a gáztól, de a használatában rejlő potenciális veszélyre minden esetben fokozottan figyelni kell!
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
