Növénytermesztés
Növénytermesztés

Ki csinálja jobban? – Búza termesztéstechnológia hazánkban és az Egyesült Államokban

Ki csinálja jobban? – Búza termesztéstechnológia hazánkban és az Egyesült Államokban

Agrofórum Online

Már az elején szeretném leszögezni: saját tapasztalataimról és gazdálkodási gyakorlatunkról szeretnék beszámolni. Jelen írásban nem célom az őszi búza termesztéstechnológiai elemeinek hiánytalan, lexikonba illő bemutatása, csupán gyakorlati fogásokat, elveket, valamint ahhoz kapcsolódó gondolatokat szeretnék megosztani az olvasókkal. Nem célom állást foglalni sem, egészséges kritikával élek mindkét irányba, ahogy ez a kritikus gondolkodás segít jobbá formálni a termesztési gyakorlatot. Ezeket az elemeket minden gazdálkodó a lehetőségei és szándéka szerint építheti be a saját, alapul szolgáló őszi kalászos technológiájába.

2014-ben az egyetemi szakmai gyakorlatom alkalmával fél évet töltöttem el Észak-nyugat-Kansas-ben egy 10 400 hektáros nagygazdaságban, ahol lehetőségem nyílt a gyakorlatban is látni, hogyan működik az Egyesült Államok mezőgazdasága. Számos jó megoldást láthattam egy olyan területről, ahol hazánkhoz képest kb. 30%-kal kevesebb csapadék mellett gazdálkodnak. Az eltérő búzatermesztési gyakorlat mellett szembetűnő volt a gondolkodásmódban való különbség is. Érdemes és érdekes lehet mindenki számára ez az összehasonlítás.

Területkiválasztás kulturális alapon!

Hová rangsoroljuk mi, magyarok az őszi búzát, milyen megbecsülése van hazánkban ennek a növénynek? Szinte mindenhol kihagyhatatlan elem a vetésváltásban, őszi kalászosként jól hasznosítja a téli csapadékmennyiséget, tavasszal-nyáron pedig még az általános felmelegedés és időjárási szélsőségek ellenére is egészen megbízhatóan fejlődik. Stabil, megbízható növényünk, emellett a magyar kenyérgabona képe Európa szerte jogosan vált fogalommá. Büszkék vagyunk erre a szimbólumra. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a génmódosított kukorica-szója „szentkettősség” mellett nem igazán „rúg labdába”. Főképp ott termesztik a bikultúra megszakításaként, ahol a szója hüvelykötődése lehetetlenné válik a nyári egy számjegyű páratartalom miatt, vagy a kukorica monokultúra számára kevés a csapadék. Inkább víztakarékos pihentető növény szerepét tölti be, ennek okán kiszorul a kedvezőtlenebb klímájú területekre. Részben tehát ökológiai kényszerből történik a termesztése, ez a termesztéstechnológia bizonyos elemein is tükröződik.

A (nem is olyan) nagy mumus: talajművelés

Állandó kérdés volt és marad is a megfelelő talaj-előkészítés az őszi kalászos vetése előtt. Az okszerű alapművelés, elmunkálás, magágykészítés megválasztását számos környezeti körülmény, elvégzését pedig munkaszervezési körülmények nehezítik. Jól dönteni csakis az állandó talajtulajdonságok, valamint a talaj aktuális nedvességtartalmának, térfogattömegének, szerkezetének ismeretében lehet. Ha túl nedves, gyúrom, műveleti talpat képzek, ha száraz, lehetetlen elmunkálni, forgatás/nem forgatás, „de agyontaposom”, „de ha nem csinálom, kicsúszom az időből” – mi, gazdálkodók jól ismerjük ezeket az örök dilemmákat.

Nem könnyíti a dolgunkat az időjárási szélsőségek sűrűsödése sem, kéthetes aszály, vagy éppen egyik napról a másikra 60 mm csapadék. Az újabban tendenciává váló nyári 40 °C-os hőségnapok lassítják/gátolják a talaj biológiai érettségének beállását, ha pedig a környezeti feltételek nem adottak, a baktériumtrágyák sem tudnak csodát tenni. Ennek a rengeteg tényezőnek az állandó figyelését az amerikai farmer gazdatársak egy huszárvágással megoldották: no-till. Hazánkban is volt már rá példa az elmúlt években, hogy az elhúzódó kánikula idején a legjobb megoldás a szecskázott növényi maradványok tarlóhántás nélküli meghagyása volt.

Bár a kapillárisokat így nem törjük meg, a szalma hővisszaverése okán alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk a talajt, és így a kiszáradástól is jobban védhetjük azt. Nagy mennyiségű takaró mulcs kerül így a felszínre, ami segíti az intenzív csapadék beszivárgását, a gyökerek pedig a talaj szervesanyagát gazdagítják (1. kép).

1. kép: A szerves anyag a lassú lebomlás következtében felhalmozódik a gyökérzónában

A magyar szemnek elsőre idegen, de időben és munkában is sokat takaríthatunk meg, ha például a kukoricatarlóba direktvetéssel kerül bele az őszi búza (2. ábra).

2. kép: Búza direktvetés kukoricatarlóba, talajművelés nélkül

Az Államokban töltött nyár során vizsgáltam a no-till búzatarlók talajait, összehasonlítva más, talajművelés alatt álló területekkel. Az összehasonlításban a már legalább 5-6 éve nem bolygatott talajok nedvességtartalma még a nyári hőségnapok során is magasabb volt. A 10-15 éve így művelt területek felső 15-20 cm-e alatt nyirkos, jó szerkezetű talajt és földigilisztát is találtam, 40-41 °C-os nyári napokon (3. kép). Bár a hazai klimatikus viszonyok nem indokolják a no-till bevezetését, de az időjárás szélsőségesedésével, vagy kedvezőtlen adottságú területeken lehetséges alternatíva lehet.

3. kép: Földigiliszta a 20-25 cm-es rétegben egy hőségnapon, no-till művelés mellett

Növényvédelem: ki ül fordítva a lovon?

Az őszi búza növényvédelmében a területkiválasztás az első beavatkozási pont a gazdálkodó számára. Ahogy az előbbiekben említettem, a magyarországi gyakorlatnál számos korlátozó tényezőt figyelembe vesznek a vetésváltás összeállításakor, ezzel több növényvédelmi problémát is elkerülve. Gyomflóra, fekvés, elővetemény, talajtulajdonságok, talajvizsgálat, korábbi termesztési tapasztalatok a fontosabb döntési paraméterek a jövedelmezőség mellett. Ezek nélkül a szabályok nélkül jelentősen eltolódna a környezeti egyensúly, ezzel pedig nőne a szükséges növényvédelmi beavatkozások száma és így csökkenne a jövedelmezőség.

Az Egyesült Államokban ezt a folyamatot pont az ellenkező irányból közelítik meg. A vetésváltást igazítják az abszolút gazdasági érdekekhez és jövedelmezőséghez, a gazdasági érdekeknek kedvező biológiai állapotot pedig emberi beavatkozások útján igyekeznek kialakítani, a lehető legjobb lehetséges módon szabályozva. A rendszer fenntarthatósága erősen kérdéses, véleményem szerint a transzgén technológiák fejlődésével együtt is csak folyamatos a versenyfutás a károsítókkal.

A búza gyomszabályozása szintén a területválasztásból indul ki. A termőterület általános állapota, gyomflórája, gyomfertőzöttsége, gyommagkészlete határozza meg azt, hogy szükséges lesz-e tavaszi kémiai gyomszabályozást beiktatni. Folyamatos szemlézést, gondolkodást, döntéseket kíván, a természet szabályainak tiszteletben tartásával. Ezzel szemben az amerikai farmer olyan kész technológiát kap a kezébe, amivel nem igazán kell gondolkodnia, elég csak protokoll-szerűen végrehajtania annak elemeit. A rendszer igen hatékony, azonban számos probléma gyökere, amit viszont a kutatók, nemesítők, biotechnológusok oldanak meg a gazdák helyett.

Példaként említeném a Kochia scoparia gyomfajt, amely Kansas-ben jelentős problémákat okoz, ugyanis gyorsan alakít ki ellenállóságot a gyomirtószer-hatóanyagok ellen. A 4. képen látható gyomnövényeket magas dózisú glifozát, dikamba és 2,4-D hatóanyagok kombinációjából álló „koktéllal” kezeltük, eltérő hatékonysággal. Jól látható a tankönyvbe illő példa a fogékony, toleráns és rezisztens törzsek együttes jelenlétéről.

4. kép: Herbicid kombinációra rezisztens, toleráns és érzékeny Kochia scoparia egyedek

Fontos a növényvédelem és a korábban taglalt talajművelés kapcsán beszélni a mikotoxin kérdésről is. Ha megnézzük az 5-7. képeket, rögtön látjuk, hogy mi lenne hazánkban a fő probléma a no-till technológiával.

5. kép: A felhalmozódott szármaradvány több éves is lehet és jelentős fertőzési forrás

6. kép: Újabb fertőzési forrás a tavalyi kukoricacső

7. kép: A fuzáriózis tüneteit mutató növényi maradványok

A közös gazdanövény és az ilyen mennyiségű felszínen hagyott növényi maradvány a fuzáriózis „melegágya”. Az általam látott gazdaság a búzát takarmánynak termelte, de mikor az agronómust a mikotoxin határértékek betartásához szükséges kalászvédelemről kérdeztem, leginkább csak kérdőre vont szemöldökökkel találkoztam. Elmondása szerint annyira száraz a levegő nyáron, hogy nem jellemző a gombakórokozók fokozott fertőzése. Az általam olvasott szakirodalmak szerint a fitotoxint termelő Fusarium gombafajok eltérő környezeti feltételekhez alkalmazkodtak, így időjárástól függetlenül mindig számíthatunk a fertőzésükre. Bár a gyakorlat sokszor mutat mást a tankönyvekhez képest, véleményem szerint ez nem követendő példa. A kukoricát nagyrészt bioetanol-gyáraknak értékesítik, így a mikotoxinszintekkel szerencsésen nem kell törődniük.

A fent említettek miatt az Egyesült Államokban folytatott növényvédelem nehezen egyeztethető össze a fenntarthatósággal, főleg növényvédelmi szempontból. Jól működik a rendszer, mert a farmer egyszerűen végrehajtható technológiát kap a kezébe, amivel eredményes és magas szinten folyhat a termelés, azonban ez várhatóan meg fogja kérni az árát. Európában betiltott hatóanyagok további forgalmazása, a szabályozás lazasága és a betartatás, ellenőrzés hiányosságai is mind-mind kellenek a gördülékeny működéshez. A hazai és európai körülmények ezzel szemben jóval bonyolultabbak, a törvényi szabályozás pedig néhol már-már túlbonyolított a hétköznapok számára. Eredményül a gazdáknak több nehéz döntést kell hozniuk, azonban a fenntarthatóság mindenkinek közös érdeke.

Az agrotechnika egyéb elemeiben jelentős különbség csak a gépesítettség mértékében (8. kép), illetve a környezeti feltételekhez szabott input-anyagokban van. Mivel kevés a csapadék, ami mellé a talajadottságok sem kiemelkedőek (szervesanyag-tartalom: 1-2,5%), a vetőmag- és műtrágyamennyiség is a Magyarországon megszokottnak kb. 60%-a.

8. kép: Nagyüzemi betakarítás madártávlatból

GPS helyett füzet és toll

Nem mehetünk el szó nélkül azonban az amerikai gazdálkodók példaszerű technológiai precizitása mellett, amely a termesztés minden egyes elemére kiterjed. A pontos kijuttatástechnika, precíz munkavégzés és részletes dokumentáció bevett gyakorlat, és hazánkban is minden gazdálkodó ismérveinek kell válnia. Ez utóbbi, az adatgyűjtés az, amely területen a magyar gyakorlatban hiányosságokat látok. Nem kell rögtön a GPS-es hozam- és kijuttatási térképekre gondolni, ezek a léptékek egy bizonyos üzemméret felett jönnek be. Ennél sokkal fontosabb saját tapasztalataink feljegyzése, azok évenkénti összehasonlítása, az ismétlődő jelenségek tanulságainak felismerése és oda-vissza megosztása más gazdálkodókkal.

Az évenkénti GPS-alapú, precíziós talajvizsgálat, az az alapján összeírt fenntartó trágyázás és a kiválasztott terület talajadottságaihoz illeszkedő vetésnorma olyan technikák, amelyek több mint tízéves múltra tekintenek vissza az Államokban. Hazánkban egyelőre most zajlik ezeknek a technológiáknak a kisebb területtel rendelkező gazdák között való elterjedése. Véleményem az, hogy tényleges megtelepedésükhöz és általánossá válásukhoz a generációváltásnak is nagyrészben le kell zajlania. Hasznos és előremutató technológiák ezek, azonban számos helyen még sok más, fontosabb dolgot kell pótolni.

Összefoglalva, a folyamatos fejlődéshez elengedhetetlen, hogy nyitott szemmel és gondolkodással járjunk a minket körülvevő világban. Az újító szellem és a kísérletezés, az eredmények feljegyzése és értelmezése az élen járó és előremutató gazdaságok sajátja. Minden arra érdemes új ötletet kritikus gondolkodással kell megközelíteni, kicsit átgyúrni a saját viszonyainkra. Így alkalmazva azokat elkerülhetjük azokat a hibákat, amelyeket manapság egyre kevésbé engedhetünk meg magunknak a mezőgazdaságban.

Fotó: A szerző felvételei

Repce vetőmagpiaci áttekintés a 2019 őszi vetés előtt

2019. június 15. 16:58

A Kleffmann és Partner Kft. is szeretne tiszta vizet önteni abba a bizonyos pohárba.

Problémás évkezdet a mezőgazdaságban: reped a cseresznye, alig lesz meggy

2019. június 7. 09:28

A rendkívül hideg május és a hosszú szárazság után megérkező hektikus csapadék sajnos nem tett jót sem a szántóföldi, sem a kertészeti kultúráknak. Általános megfigyelés, hogy a tavalyihoz képest 2-3 héttel, az átlaghoz képest 1-2 héttel van lemaradva a természet.

Tarlórépa sárgaságvírusa (TuYV)

2019. június 6. 13:01

Az elmúlt években Európa számos országában a termelők számára komoly fejtörést okozott a repceállományokban megjelenő levéltetű kártétele. A levéltetvek mint vektorok az ősz folyamán más keresztesvirágú növényfajról is hozhatják a tarlórépa sárgaságvírusát, illetve segíthetik a vírus továbbterjedését az állományon belül.

A klíma hatása a hibridválasztásra

2019. május 31. 13:00

2017 őszén a kieli egyetemmel és a bólyi AgResearch kísérleti szolgáltatóval együttműködve összesen három helyszínen végeztünk kísérletsorozatot Németországban, valamint Magyarországon közkedvelt és nagy teljesítményű repcehibridekkel.

Terménypiac: útkeresés a meglepetések után

2018. augusztus 17. 10:37

Az európai piaci árak ezen okok miatt is erősödtek korábban és az elmúlt napokban úgy látszik, hogy a korábbi áremelkedések egy része eltűnt ugyan, de jelentős árcsökkenésre nem lehet számítani.

Megszólalt a vészcsengő – Európai együttműködés a szárrozsda ellen

2019. április 26. 04:36

A szárrozsda ismételt fellángolása mellett a búza egy másik rozsdabetegsége is fokozódó problémát jelent. A sárgarozsdának ugyanis egy új agresszív rassza tört be a Európába.

Terménypiac: folyamatosan csökkennek a jegyzések

2018. június 20. 09:19

Továbbra is meglehetősen csendes a kereskedés, és főként ennek tudható be, hogy a jegyzések folyamatosan csökkennek.

Tovább drágulhat a liszt

2018. február 6. 09:36

A tavaly januári 43 ezer forint helyett ebben az évben már minimum 48 ezer forint a búza tonnánkénti ára, de van olyan termelő is, aki 52 ezer forintot is elkér érte.