32℃ 20℃
július 23. Lenke, Brigitta, Apollinár
Növénytermesztés

Mit tegyünk, hogy precízek legyünk?

Agrofórum Online

Beszélgetés Lajos Mihállyal, az Agrofil SZMI Kft. ügyvezetőjével.

Talajszkennelés

Honnan induljunk el?
Legalapvetőbb, hogy milyen alapadatokat használunk és, hogy mi alapján választjuk szét a termőzónákat.

Milyen lehetőségek vannak?
Leginkább magától értetődőnek a hozamtérképek tűnnek. Viszonylag elterjedtek, a rendszerek anyagilag is elérhetőek.  Sajnos azonban sok nem megfelelő minőségű hozamtérkép készül. Legtöbb gond a kalibrálás körül adódik, de a gomba módra szaporodó különböző rendszerekből származó térképek rendszerezése, rendezése is problémás. Sokszor amiatt nem olvashatók össze az  évjáratok, mert a térképek elnevezése, elrendezése nem egységes struktúrában készül. A hozamtérképező rendszer pillanatnyi termésmennyiséget mér, és nem érzékeli a nem talajfüggő eltéréseket (gyomfoltok, vadkár).  Az is előfordult a gyakorlatunkban, hogy teljesen inverz (fordított) térképeket kaptunk (fagyhatás). Több növény nem hozam-térképezhető, vagy ha igen, nem minden faj értékei relevánsak. (Mustár terméséből nehéz a kukoricára tanácsot adni.)

A biomassza térképekből szintén ki lehet indulni, de ezek a hozamtérképekhez képest még kevesebb információt adnak. Nem a valós termést, hanem pillanatnyi „fitneszt” mutatnak, így kevésbé megalapozott infót szolgáltatnak, mint a hozamtérképek. Ebben az esetben is bezavarnak az egyéb, korábban említett nem specifikus hatások. Ha műholdas felvételeket használunk, azok előnye, hogy historikusan több évjárat elérhető,  összehasonlítható és pontosítható (az említett hibák mellett). Az alapvető probléma az, hogy a műholdfelvételek eredeti célja éppen nem a kisterületre összpontosító precíz pontosság, hanem a nagy területre kiterjedő különböző globális becslések megalapozása stratégia alkotására. Természetesen, mint „hulladék információ” jó alapokat ad arra, hogy a meglévő rendszerünkkel  gyakorlatozzunk, de operatív beavatkozásra,  „pénzkereséshez” korlátos információt adnak.

Drónok mennyiben segíthetnek ebben?
Nem a beszélgetés e szakaszában tettem volna fel a kérdést, de innen is „rájuk lehet közelíteni”.  Alapvetően – ha most használható – a biomassza felméréseket nézzük, akkor használhatóságuk hasonló a műholdas felvételekhez, jobb azonban a felbontásuk. Ellenben jelenleg – újdonság lévén – kevés, több évre kiterjedő idősoros felvétel áll rendelkezésre. A drónok igazi jövője most van fejlesztés alatt. A multi- és hiperspektrális felvételek és a gammasugárzás kutatási célú elemzése még tartogat innovációs tartalékokat, de most még semmi konkrétum, ami a gyakorlat számára áttörést hozna. Jól lehetne alkalmazni N fejtrágyázás megalapozására, de szerintem itt ugyanazokat az elméleti vitákat kellene lefolytatni, mint a N-szenzor esetében. Alapvető nézetbeli különbség, hogy atlanti klímahatás alatt fejlődött talajon fejlesztett algoritmusok korlátos eredményeket hoznak kontinentális (egyes évjáratokban szubszaharai) adottságok mellett. Ezen nem változtat az sem, hogy egy teljesen eltérő klimatikus és talajtani adottságú területen historikusan ki, hány millió hektárra készít javaslatot. (Hazai kísérletekből, hazai adat kell, a hazai tanácsadáshoz).
Hogy a kérdésre konkrétan válaszoljak, a drónokban vannak még tartalékok a jövőre nézve, jelenleg elsősorban kiválóan alkalmasak felvételezésekre, az alkalmazott technológiák visszaellenőrzésére és azok későbbi pontosítására.


Differenciált tőszám kísérletek vetése

Mi áll(hat) most a rendelkezésünkre?
Most – nemzetközi szinten – legkiforrottabb a talaj vezetőképességén alapuló termőzóna lehatárolás. Erre a tengerentúlon egy-másfél évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre. Már megjelentek a második generációs talajszkennerek is, amelyek könnyebbek, nem érintkeznek közvetlenül a talajjal, és a talaj nedvességi állapotára kevésbé érzékenyek.  A különböző eszközök, különböző mélységeket képesek „áttekinteni” (minél mélyebb, annál jobb).  Előnyük, hogy ezt a felmérést csak egyszer kell elvégezni és az adatokat utána hosszú éveken át használhatjuk. (Fontos, hogy – egyes téves feltevésekkel ellentétben – nem alkalmasak közvetlenül a talaj felvehető tápanyag-tartalmának meghatározására.) Fel kell hívnom a figyelmet, hogy ezeket az eszközöket nem alkalmazhatjuk sablonszerűen. Minden talajt a felmérés után, a felmért mélységig meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a talajtani tulajdonságok, amelyek az eltéréseket okozzák. Ez a folyamat a validálás, amely egyben a sikeres alkalmazás kulcsa. Enélkül szisztematikus (rendszer szintű) hibát követhetünk el, a mi a legmagasabb szintű hiba a tanácsadási procedúrában (ennél még az is hasznosabb, ha nem csinálunk semmit).
A jó minőségben, tapasztalt szakemberek által elvégzett „talajszkennelés” lehet jelenleg a szántóföldi precíziós törekvések meghatározó alapja, amelyet a korábban említett lehetőségek jól kiegészíthetnek, de nem helyettesíthetnek.

 

Hogyan kapcsolódnak ezek most az Agrofield programhoz?
A fent említett eszközök mindegyike rendelkezésünkre áll. Most tavasszal – a kapacitásunk erejéig – díjtalanul végeztünk felméréseket (talajszkennelés) készítettünk differenciált vetéshez térképeket és szükség esetén országosan több esetben partnereinkhez el is szállítottuk a saját erő-vetőgép kapcsolatunkat és elvégeztük a bemutató vetést, amelyben üzemi kísérleteket is beállítottunk a tőszámreakciókra, illetve az üzemi és differenciált tőszámú vetés összehasonlítására. Az elkezdett munkát folytatjuk, a kísérleteket értékeljük és a keletkező eredményeket kiértékeljük. Úgy gondoljuk, hogy ezt a technológiát mindenkinek meg kell ismerni, aki a jövőben nyitni akar a valós profitot is ígérő precíziós gazdálkodási elemek irányába. Velünk jó irányba halad!

Köszönöm a beszélgetést!

(Agrofil SZMI Kft.)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hogy áll hazánk vízgazdálkodása + videó

2025. július 22. 16:10

Hazánk a ,,vizek országa"...de sajnos egyre kevesebb használható víz jut a mezőgazdaságnak is. Hogy látja a szakértő?

Az új kalászos fajták hozzáadnak a termesztéshez

2025. július 16. 14:10

Megéri az újdonságokat is kipróbálni, hiszen ezek értékes tulajdonságokkal gazdagítják a vetésszerkezetet.

Drónos vetés aratás előtt: időt spórol, de nem kockázatmentes

2025. július 13. 16:10

A drónnal végzett vetés forradalmi megoldásnak tűnik, de csak a megfelelő körülmények között válhat igazán hatékonnyá.

Repcéink egy lépéssel a klímaváltozás előtt járnak

2025. július 11. 14:10

A nemesítésnek több genetikai tulajdonságot egyszerre kell megcéloznia, hiszen ezek együttese biztosítja, hogy a hibridek a stresszhatások széles körének ellenálljanak.

Miért invesztál a világ legnagyobb sörgyártója a mezőgazdasági technikába?

2020. június 30. 09:11

Az AB InBev a világ legnagyobb sörgyártója komolyan veszi a minőségi alapanyag-felhasználást, ezért 13 ország sörárpa termesztőivel tart szoros kapcsolatot, a fenntartható termesztéstechnológia segítése érdekében.

Mennyibe kerül mezőgazdasági drónos vállalkozást indítani? Hihetetlen összegek röpködnek

2023. december 13. 07:10

Az agráriumban használt drónok egyre többféle munkafolyamat kiváltására alkalmasak. Nő tehát az igény a szakképzett drónpilóták iránt – ám a szakmába való beletanulás és az eszközök beszerzése nem fillérekbe kerül. Pontosan mennyibe is?

Hogyan változtatják meg a mesterséges intelligenciával működő drónok az agrár-technológiai helyzetet Indiában?

2023. április 28. 11:16

A mesterséges intelligencia és a számítógépes oktatási technológiák alkalmazása a mezőgazdaságban az elkövetkező évtizedekben megváltoztathatja az éhezés elleni küzdelmet és javíthatja a mezőgazdasági protokollokat.

Repülési engedélyt kapott egy permetező drón Dél-Afrikában

2019. október 14. 11:17

A dróntól igen sokat várnak a farmerek, hiszen 1,5 óra alatt körülbelül 6 hektár területet permetezését végzi el.