Növénytermesztés
Növénytermesztés

Változásban a jövő

Változásban a jövő

Agrofórum Online

Beszélgetés Lajos Mihállyal, az Agrofil SZMI Kft. ügyvezetőjével

Mi változik most?

A paradoxon beszélgetésünk vezér gondolatában az, hogy a jövő mindig más, mint a jelen és múlt, de most van valami plusz a „levegőben”. Közép generációként bennünk van a folytonosság, mi kötjük össze a múltat a jövővel. Az idősebb generáció számára kevésbé érdekes már a jövő, a fiatalokat leginkább a ma, az innovatívabbakat a jövő érdekli. A közép generáció kezében van a lehetőség, az erő és a bölcsesség, hogy – generációkat összefogva – levezényelje azt az átalakulást, amelyet én most „tech forradalomként” nevesítenék. A világ újabb sebességfokozatba kapcsol, mely útnak végén az emberi intuíciót lecseréli a mesterséges intelligencia. Amennyiben ez realitás (a jövő mindig bizonytalan), akkor én – az életem során – várhatóan nagyobb változást élek meg, mint a nagyapám, akinek két világháború mellett a kommunizmus legvadabb 30 évére is alkalma nyílott „rácsodálkozni”.

A mezőgazdaság?

A „forradalom” az élet minden területén zajlik. A mezőgazdaság sem marad ki belőle, annak ellenére, hogy ezen gazdasági ágazat folyamatai többnyire nem mesterséges terekben bonyolódnak, így nehéz kizárni a környezeti faktorokat. Számtalan ember, rengeteg felhalmozott tapasztalata működteti ezt a hatalmas rendszert – jelenleg. A döntéssorozatban sok az intuitív elem (ez a szakmánk szépsége), ezáltal a kockázat. E területen is az a vízió, hogy az emberi megérzéseken alapuló döntéseket mindinkább a méréseken alapuló algoritmusok segítsék, majd esetleg átvegyék?? A tény az, hogy a rendszer elemeinek kifejlesztése elkezdődött és az eredményei megdöbbentőek.

Drónok „harca” az Agrofil kísérleti gazdaságban

Mi a helyzet Magyarországon?

Annak ellenére, hogy kevés a témában a magyar szabadalom és a gyakorlatban is használható hozzáadott tudás, és többnyire csak felhasználóként vagyunk jelen a rendszerben (ennek változni kellene), a kreatív és innovatív magyar elme az átlagosnál nyitottabb és érdeklődőbb az újdonságok iránt, mint a minket körülvevő nemzetek. Úgy gondolom, hogy a tradicionális szolgáltatásokkal, megújulás és innovatív hozzáállás nélkül nehéz lesz versenyben maradni. Ugyanakkor ennek létezik az ellentéte is, hogy tisztán tech alapokon elindulva „mellőzik” az agronómiai ismereteket és a tapasztalatokat. Ez természetesen legalább olyan veszélyes, mint tudomást nem venni a változásokról. Nyitott szemmel kell járni és meg kell találni azokat a szolgáltatókat, ahol technika mögé technológiát is fejlesztenek és valódi megoldásokat is kínálnak.

Változik-e az Agrofil?

Megalakulásunk óta folyamatos a változás, ami a mi életünkben mindig töretlen fejlődést jelentett. Akik régebb óta ismernek bennünket, azok biztosan meg tudják ezt erősíteni. Fejlesztő cégként mindig az innováció sodorvonalának közelében kellett hajóznunk. Sok mai sikertörténet indulásánál – eltérő mélységben – jelen voltunk. Az első húszezer hektár GPS alapú talajmintavételt, ellátottsági kartogramokat valamikor 2005 táján készítettük. Ebben már volt 1-2 ezer ha hozamtérképek alapján készített mintavétel is. Elkészültek az első kijuttatási térképek is (nem is kevés). A folyamatok azonban elakadtak. A hozamtérképező rendszerek korlátosak, bizonytalanok és nehezen kalibrálhatóak voltak. Ebből adódóan pontatlanok. Kevés volt a differenciált kijuttatásra alkalmas eszköz. A vezérlő rendszerek összeférhetetlenek és megbízhatatlanok voltak. A sok rossz tapasztalat elkedvetlenítette a leginnovatívabb gazdálkodókat is. A rendszer Magyarországon majdnem egy évtizedre „kihűlt”. Külföldön, leginkább a tengerentúlon, a precíziós gazdálkodás rendszerének fejlesztése és fejlődése töretlen volt. Ez a nem kis volumenű „törekvés” keres magának helyet a magyar piacon. Nem is érdemtelenül. Mára ugyanis a technika tökéletesen összeállt, stabil, pontos. Élvezet vele dolgozni. Sokkal több a sikerélmény. Felcsillan a valós profit reménye.

Kérdés-e az, hogy valós-e a profit?

Szerintem ez itt a kérdés. A technológiai fejlődés teljesen állva hagyta az agronómiai fejlesztést. Most hiányoznak azok az input agronómiai információk, amelyekkel ezeket a már tökéletesen működő és együttműködő rendszereket a valós haszon elérésének érdekében validálni lehetne. Ezen ismeretek nélkül csak a virtuális élmény (haszon), amiben részesülhetünk.

Hozamtérképek az Agrofil kísérleti gazdaságból

Mire épít az Agrofil?

Először is megalkottuk az AgroField programunkat, ami rögtön a kérdés elevenjébe igyekszik vágni. Pénzt szeretnénk keresni a gazdáknak, természetesen ez által magunknak is. Ezt nem is leplezzük, de nem rövidtávra építünk. Az AgroField program az „Agrofil jégtörő” éle. A teste az a közel negyven mérnök, aki a fejlesztésben dolgozik nálunk, a motorja pedig az a fejlesztő munka, ami 2007 óta jelentős volumenben folyik az Agrofil keretein belül. Ez egy átgondolt és megalapozott rendszer.

Milyen fejlesztési tapasztat áll rendelkezésre?

Az elmúlt tíz évben négy növénykultúrában (búza, kukorica, repce, napraforgó) öt talajtípuson folytatott tápanyag-gazdálkodási kísérlet, több mint negyvenezer parcellájának, több mint 400.000 adatát dolgoztuk fel. Ez jó alap, hogy ne legyünk bizonytalanok egy tápanyag-modell esetében.

Milyen képességek állnak rendelkezésre?

Jól felszerelt kísérleti gazdaságunkban lehetőségünk van tesztelni minden újdonságot. Igény szerint hozamtérképek, műholdról és drónról készült biomassza térképek, illetve talajszkennelés alapján, táblán belüli zóna lehatárolásokat, ezek alapján talajmintavételi és kijuttatási terveket (műtrágya, hígtrágya) vetéshez tőszámtérképeket tudunk készíteni. Ehhez az eszközök, a személyzet és a tapasztalat is rendelkezésre áll. A differenciált tőszám vonatkozásában az elmúlt évben mi is megtettük az első kísérleti lépéseket. Az eredmények biztatóak.

Milyen hiányosságok vannak?

Ezek fejlesztési irányok, amelyek meghatározzák ma a mi és más szolgáltatók innovációs elképzeléseit. A differenciált tőszám javaslathoz általában nem áll rendelkezésre megalapozott tőszámmodell. Miért? Mert nem, vagy alig történt ilyen fejlesztés. (Ez az elmulasztott évtized hozadéka országosan, de akár még Európában is.) Most a szakma megpróbálja eltömíteni a hajó oldalán ezt a „folytonossági hiányt”. Miután az első nyilvános elméletek gyorsan elvéreztek, remélhetőleg elkezdődik egy higgadtabb, megalapozottabb munka. Mi ennek a hívei vagyunk, és tartós, valós megoldásokat keresünk.

Agrofil kísérleti kultúra

Nagyon nehéz feladat lesz a tápanyag- és a tőszámmodellek egybeolvasztása változó talajviszonyok mellett. Ez mindenkinek komoly kihívás lesz, itt várok majd a sietségből előjövő vadhajtásokat. Ezen ponton még a jó kísérleti módszer megtalálása is döntő lesz, és a valóban használható eredmények majd csak utána érkezhetnek.

Mi lesz a Big Data-val?

Ha ezt a magyar és az európai jogrend képes lesz elfogadni (amennyiben ezt egyáltalán szabályozni akarja) és teljesen normálisnak fogja fel, hogy személyes és saját gazdálkodási adatainkat mások gyűjtsék, felhasználják és éljenek, esetleg visszaéljenek vele (erre is volt példa), akkor mind a gazdálkodóknak mind a szolgáltatóknak fel kell készülni erre és meg kell találni a hasznos és biztonságos, kölcsönös bizalmon alapuló megoldásokat.

Milyen zárszó lehetne?

Az AgroField program alkalmas és jó megoldásokat szolgáltat minden olyan gazda és gazdaság számára, akik a precíziós gazdálkodásból valós profitot kívánnak realizálni beruházásaikkal. A valódi jövedelem elérését célzó megoldások hosszútávon segíthetik partnereink szakmai döntéshozatalát. Tesszük mindezt úgy, hogy nekünk nincs termékértékesítési kényszerünk, szabadon választunk a lehetőségek közül, annyit amennyi szakmailag indokolt. Versenyelőnyünk a függetlenség, a rugalmasság és a páratlan kutatás-fejlesztési háttér.

Készülni kell a digitális világ térhódítására a mezőgazdaságban is!

A világ egyik legnagyobb vegyipari konszernje, a Bayer nem csak a társadalmi igények miatt fejleszt bio növényvédő szereket. Betartják a szigorú regulákat, még ha azokkal sokszor nem is értenek egyet. Bár talán ezen most nincs idejük rágódni, hiszen éppen a mezőgazdasági szektor legnagyobb vállalategyesítésén dolgoznak a napi operatív feladatok mellett. Hogy mikor találkozik a termelő Bayer kukoricahibriddel, vagy meddig létezik még a Monsanto cégnév, arról Tora Péterrel, a Bayer Hungária Kft. Crop Science Divízió üzletágvezetőjével beszélgettünk.

Mezőgazdasági területekre, különösen kukoricaállományokra jellemző nagygomba előfordulások

A lágyszárú kultúrákban a nagygombáknak jelen ismereteink szerint nincs gyakorlati jelentőségük, ugyanis nagyon kevés ismert nagygomba-kórokozó fordul elő lágyszárúakon, így kártételük is elenyésző. A gyümölcsösök esetében már más a helyzet, itt számos, igen veszélyes kórokozó előfordulhat. A gyümölcsösökben, réteken, kaszálókon, legelőkön és a szántóföldjeinken (különös tekintettel a kukoricatáblákra) felbukkanó nagygomba-fajokat mutatja be az írás.

A mákfajták múltja és jelene

Magyarországon hosszú múltra tekint vissza a máktermesztés és -fogyasztás. A máknemesítés történetéről, a múlt század népszerű mákfajtáiról és az EU-csatlakozás óta a Közösségi Fajtajegyzéken rendelkezésünkre álló étkezési fajtákról, őszi és tavaszi genotípusokról és az ipari mákfajtákról olvasható lapunk hasábjain.

Osztozunk a kockázatvállalásban - AgriClime időjárási garancia a Syngenta termékekre

Az AgriClime révén a Syngenta 2019-től már nem csupán az Artesian hibridekkel és a technológiai ajánlásokkal járul hozzá az eredményesebb kukorica termesztéshez, de pénz visszafizetési garanciával a termelésbe fektetett kockázatvállalásban is osztozik a termelőkkel.

Az Európai Parlament jóváhagyta a drónok biztonságos reptetését célzó szabálytervezetet

A drónt üzemeltetőknek ismerniük kell a rájuk vonatkozó szabályzást és ügyelniük kell arra, hogy eszközük repülés közben ne sodorjon veszélybe más személyt.

2018. június 12. 13:50

Távérzékelés az AgroFIELD programban

A táblákról származó adatsorok értelmezéséhez elengedhetetlen a térinformatika alkalmazása.

2018. március 13. 15:05

Nagy lehetőség előtt áll a hazai agrárium

Egy állattenyésztő telep dolgozója a jövőben sokkal inkább egy digitalizált táblát fog kezelni, a kétkezi munka aránya csökkenni fog.

2018. március 6. 10:21

Továbbra is sokszínű és sikeres az AXIÁL

Egyre nagyobb jelentőséget kapnak a gépekbe integrálható digitális megoldások, mint például a különböző automatikus és feladatoptimalizáló rendszerek vagy a precíziós lehetőségek.

2018. január 26. 08:51