A rendkívül hideg május és a hosszú szárazság után megérkező hektikus csapadék sajnos nem tett jót sem a szántóföldi, sem a kertészeti kultúráknak. Általános megfigyelés, hogy a tavalyihoz képest 2-3 héttel, az átlaghoz képest 1-2 héttel van lemaradva a természet.
Szántóföldi kultúrák:
Gabonafélék és a gombák

A száraz évkezdet után a május elején lehulló csapadék országosan is jót tett a rosszul kelő és telelő gabonáknak. Szépen kizöldültek a búza-, árpatáblák. A növekvő csapadékmennyiség viszont hozta a problémákat. Ahol elmaradt a kora tavaszi megelőző jellegű gombaölőszeres védekezés, ott viszonylag korán felütötte a fejét a gombabetegségek sokasága, a csapadék csökkenése után erősen lisztharmatos gabonatáblákat is megfigyelhettünk. (lásd 1. fotó: készült: 2019,05,24 Szob) A kalászvédelemmel sokan nem várták meg a virágzás végét, ha további csapadék várható, így a mikotoxin fertőzés elkerülése miatt ajánlott lesz azt még egyszer ismételni.
Napraforgó, kukorica és a hideg talaj esete
Április közepére a csapadék megérkezése előtt a legtöbb helyen befejezték a napraforgó és kukorica vetését, viszont több helyütt nagyon késői, nagyon vontatott kelés volt megfigyelhető, köszönhetően a hideg talajnak. A vontatott kelés miatt előfordult nagy mértékű madár (galamb!) kártétel a napraforgó táblákon, akár a táblák beforgatása, újravetése is szükségessé válhatott emiatt. Jelenleg a napraforgótáblák nagyon szórt fejlődési fázisokban vannak, a BBCH 10-16-ig skála között tartanak. A posztemergens gyomirtások megkezdődtek, a gyomok kelése egyenletesnek mondható, így ahol járható a tábla sikeres kezelések várhatóak mind express/pulsar technológiával, mind pedig hagyományosan kezelt napraforgók esetén.
A tavalyi évhez képest (ilyenkor már méteres kukoricák voltak) jóval elmaradt a kukoricák fejlettségi állapota.
A kukorica esetén, főleg a 2-3 éves visszakerüléses táblákon több helyen rendkívül erős drótféreg fertőzöttség mutatkozott, a kukorica esetén ez lehetett beforgatási, majd visszavetési ok. Ilyen táblákon mindenképpen végezzünk talajfertőtlenítést a vetés előtt, vagy azzal egy menetben és lehetőleg 4-5 évig kerüljük a kukorica termesztését.
A posztemergens gyomirtások után érdemes figyelni a kukoricamoly első nemzedékére, nagymértékű felszaporodás esetén érdemes ez ellen is védekezni, a későbbi szártörés elkerülése miatt.
Ültetvények:
Cseresznye csattant

A cseresznyefélék érése 1-2 hetet csúszik. Virágzáskor a 3x permetezés lehetősége még megvolt, így egy jól megalapozott gombaölőszeres kémiai védelemmel kezdődhetett a május, azonban a sok eső és a hideg idő miatt általános kép, hogy nem kötött jól a cseresznye, valamint a repedezettség gyakorlatilag 90-100%-os az ültetvények korai fajtáinál (lsd: 2 fotó, készült: 2019,05,30 Erdőkertes), és a késői fajták repedése is megkezdődött. A folyamatos eső miatt maradtak ki gombaölőszeres kezelések, emiatt a repedt, be nem hegesedett gyümölcsökön monília, szürkepenész, antraknózis is megjelent. Jelenleg úgy tűnik sok termelőnél, hogy a termés a fán marad!
Ilyen esetekben a veszteség ellenére is gondoljunk a jövő évre! A teljes érés után célszerű a földre lerázni a gyümölcsöt és beforgatni azt! Ne maradjanak múmiák a fákon! A „szüret után” is végezzünk legalább 2x gombaölőszeres kezelést és őszi lemosó permetezést, akadályozzuk meg a blumeriella miatti korai lombvesztést, mert az nem tesz jót a fáknak!
Meggy, de kevés
A meggyfajták közül sajnos csak az érdi kötött jól, az érdi virágzása alatt viszonylag jobban bírta a hideg időt, viszont több helyről jelezték, hogy nagymértékű tisztításba kezdett ez a meggyfajta is, jelenleg úgy néz ki, nagyon kevés termés lesz ebből a gyümölcsből is. A szakmai szervezetek mintegy 30 százalékkal kevesebb meggytermést prognosztizálnak, saját véleményem szerint még ez is túlbecsült termésmennyiség.
Alma még lehet, de milyen?

Almák esetén május elején még nagymértékű lisztharmat fertőzés volt jellemző (lsd: 3. fotó, készült: 2019,05,03, Perőcsény), most a csapadákos idő „átbillentette” a gombaölőszeres kezelések jelentőségét a varasodás elleni védelemre. Az almák jól kötöttek, a csapadék segíti a nagyobb méret kialakulását. Az összenövéseknél azonban figyeljünk, ritkítsunk, előzzük meg a későbbi gombásodást, illetve molykártátelt.
A kalcium utánpótlását is el kell kezdeni, a raktározott fajták esetén szüretig 4-5x is kaphat kálcium alapú lombtrágyát.
Ültetvények esetén általános jelenség volt a május elején betelepülő levéltetű kolóniák és korai cserebogár rágás kártétel. A továbbiakban az idő melegedésével számolni kell a levéltetvek és molyok felszaporodására, valamint a gyomirtószeres kezelések csúszása/elmaradása miatt az atkák megjelenésével!