Növénytermesztés
Növénytermesztés

Szakmai nap Martonvásáron – három felvonásban

Szakmai nap Martonvásáron – három felvonásban

Agrofórum Online

Nekikeseredett az idő. Azért ez a Medárd csak nem hagyja magát. Ha egyszer esik, akkor bizony esik. Szinte nem múlik el nap június 8-dika óta, hogy valahol az országban özönvízzel, jégesővel, szélviharokkal ne keserítené az egyre szélsőségesebb időjárás a lakosság, meg persze a gazdák életét.

Szokás szerint nagy volt a készülődés, mert évek óta teltházas a martonvásári országos kalászos szakmai nap és fajtabemutató.

Vigasztalanul esik az eső, így az a közel háromszáz főnyi résztvevő a Sziget árnyas fái helyett az előadóterembe kényszerült tömörülni.

Ebből az is következik, hogy a szabadföldi bemutató virtulálisan öltött testet; a falak között.

Első felvonás: Az előadások

 A bevezetőben Balázs Ervin akadémikus az MTA-ATK főigazgatója köszöntötte a résztvevőket.

Egy ilyen rendezvény – mondta – a nemesítők ünnepe, mert ilyenkor adnak számot a munkájukról és mutatják meg a fajtákban testet öltött eredményeiket. A gabonák számára nem volt kedvező az idei tavasz időjárása, amit a vetések egy része visszavonhatatlanul megsínylett. A mostani esős periódus még segíthet, és ronthat is, de a martonvásári fajták napjainkban – szó szerint „állják a sarat”.

Petőházi Tamás a GOSZ újonnan megválasztott elnöke beszámolt a szervezetben végbement tisztújításról, fiatalításról, majd előadásában a búza várható piaci pozíciójáról beszélt.

A búzatermesztés versenyképességének alakulása című előadásában áttekintést adott a búzatermesztés világpiaci helyzetéről, a készleltekről és terményárak várható alakulásáról.

Az elmúlt évben a gabonaárak a mélypontra zuhantak – mondta. Tudomásul kell vennünk, hogy a gabonaárak alaklására a hazai termelésnek minimális ráhatása van, azt számos világpiaci tendencia alakítja.

Az orosz és ukrán, alacsony árfekvésű búza kiszorította a nyugat-európai országokat a hagyományos exportpiacaikról, és Európában készletnövekedést eredményezett; amit viszont a kedvezőtlen terméskilátások mérsékelhetnek és hatással lehet az árak emelkedésére.

A világpiacon az energiahordozók árának növekedése felfelé húzza a gabonaárakat is. Arra számítunk – fejezte be előadását a GOSZ elnöke –, hogy a gabonaárak a helyükre kerülnek, mert ez alapvető feltétele a termesztés eredményességének.

Farkas Lászlót sokan ismerik, mert élharcosa a precíziós gazdálkodásnak. A zimányi Farkas Kft. tulajdonosa, Szántóföldi növénytermesztés egy kicsit másképp címmel tartott előadást.

A 2003-ban alakult családi gazdaság 630 ha szántót művel, ebből 440 ha a sajátjuk. Rendkívül heterogén területen gazdálkodnak, így szinte kényszerítő erővel hatott az a felismerés, hogy a körülményekhez alkalmazkodó technológiákkal lehet csak megfelelő eredményeket elérni.

Ekkor fogalmazódott meg Farkas Lászlóban a gondolat, hogy a problémák megoldása a precíziós gazdálkodás, amelynek lényege:

  • A hagyományos növénytermesztés keretén belül a heterogén táblákat következetesen úgy kezelik, hogy azok szolgáltató képessége homogén legyen.
  • Ennek érdekében a táblán belül kezelési egységeket kell létrehozni és azokat eltérő dózisokkal (műtrágya, vetőmag, növényvédő szer) szükséges kezelni.
  • Ehhez a kezelések pontosítása érdekében digitális térképeket kell létrehozni.

Minden a talajminta-vételezéssel kezdődik; érdemes a teljes – minden paraméterre kiterjedő – talajvizsgálatot elvégezni.

A tápanyag-utánpótlást a műtrágyák differenciált kijuttatásával kell végrehajtani a talajvizsgálati eredmények alapján.

A tőszám meghatározása a talaj típusa és kondíciója alapján differenciáltan történik. Ezzel a módszerrel hektáronként 0,6 t terméstöbbletet sikerült elérni.

A gyomirtás és általában a növényvédelmi munkák nagy odafigyelést igényelnek, mert a felvételezés megfelelő eszközrendszer hiányában még nem megoldott, ezért azt a tábla bejárásával vizuálisan kell elvégezni.

A precíziós gazdálkodás eredményei:

  • Javul a kijuttatás minősége, hatékonysága.
  • A rendelkezésre álló erőforrások kihasználása jobb lesz.
  • Nagyobb az esély a hozamok növelésére.
  • Költségmegtakarítást eredményez.
  • Csökkenti a környezeti terhelést.
  • Javul az élőmunka hatékonysága.
  • Javulnak a munkavégzés körülményei.

A precíziós gazdálkodós lényege nem az, hogy egyenesen megy a traktor és pontosan csatlakoznak a sorok – fejeztbe be az előadó – hanem az, hogy növelhető a termés, csökkenthetők a költségek és a környezetterhelés.

Vida Gyula tudományos osztályvezető A martonvásári kalászos gabonanemesítés legújabb eredményei című előadásával kötötte le a jelenlévők figyelmét.

Milyen fajtát válasszunk? – tette fel a kérdést. A biológiai-genetikai szempontok figyelembevételével volt a válasz – amelyek: termőképesség, technológiai minőség, alkalmazkodóképesség és betegség ellenállóság.

A nemesítés ezeknek a tulajdonságoknak a fajtákban való együttes megjelenésére törekszik. Bemutatta, hogy 2017-ben öt kísérleti hely átlagában, milyen eredménnyel szerepeltek a martonvásári fajták. A sor elején a 8,5-9,5 t/ha termést adó fajták szerepeltek; az Mv Ménrót, az Mv Nemere, az Mv Kokárda, az Mv Kondás, az Mv Ispán, és az Mv Nádor.A fehérjetartalom alapján kiemelkedő értéket mutatott az Mv Kalo (14,7%), az Mv Ménrót (13,8%), az Mv Karéj (13,7%) és az Mv Mente (13,6%).

A minőségtípusú fajták aránya az évek során jelentős változást mutatott. Az 1990-es évek végén a malmi minőségű búzák voltak többségben, majd a 2000-es években domináltak a nagy sikértartalmú fajták, jelenleg ismét a malmi minőségűek vannak többségben.

A betegség ellenállóság tekintetében a nemesítési program valamennyi fontos búzabetegséggel szembeni ellenállóságra való törekvésben nyilvánul meg.

Végül kitért arra is, hogy az agrokémiai, ökonómiai szempontok mennyiben befolyásolják a fajtaválasztást, így: a termőhelyi adottságok, a gazdasági adottságok, a felhasználási cél és az agronómiai színvonal.

Marton L. Csaba tudományos osztályvezető A martonvásári kukoricanemesítés új eredményei címmel tartott előadásában tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy mi újság van „kukoricafronton”.

E lapszám kereteit meghaladja, hogy a kalászosok mellett itt és most részletes tájékoztatást adjunk a kukorica fajtákról és azok eredményeiről, de azért néhány gondolatot visszaidézünk az elhangzottakból.

A hazai piacon a martonvásári hibridek a negyedik helyet foglalják el. A határainkon kívül keresettek: Olaszországban, Romániában, Szlovákiában, Oroszországban és Ukrajnában. A fajtaválaszték valamennyi termelői és ökológiai igényt kielégít.

Második felvonás: Virtuális bemutatók

Akárhányszor is kémlelték az eget a szervezők, a vége mindig az lett, hogy még mindig esik, sőt egyre jobban.

Nincs más hátra, mint előre, meg kellett elégednünk a „teremfocival” a szabadtéri helyett. Az előadások színvonala azonban kárpótolt bennünket.

Árendás Tamás tudományos főmunkatárs, A martonvásári búzák trágyareakciója címmel mutatta be az általa irányított agrotechnikai kísérletek eredményeit.

Bevezetőjében 1901-től napjainkig terjedő adatsorokat bemutatva elemezte a magyar búzatermesztés meghatározó korszakainak termésátlagai és a mindenkori hazai műtrágyázási gyakorlat közötti összefüggések szorosságát. Kiemelte, hogy a napjaink új búzafajtáira jellemző nagy termőképesség kihasználása, a termelés stabilitásának és az évenkénti termésnövekedés trendjének jelentős javítása elképzelhetetlen az okszerű, a környezeti feltételekhez, valamint a növény igényeihez igazított, a jelenleginél intenzívebb, de harmonikus tápanyag-pótlás nélkül. Több évtizede elindított, változatos évjáratok eredményeit összesítő ún. tartamkísérletek eredményei alapján mutatta be, hogy kenyérgabonánk mely tápelemekre igényes legfőképp, s ugyanazon műtrágya dózis hatását milyen jelentős mértékben módosíthatja a talaj egyéb tápanyagokkal való ellátottsága, valamint a tenyészidő csapadékának mennyisége. Végezetül a martonvásári búzák N-reakcióját vizsgáló trágyázási kísérlet legutóbbi 5-10 évének adatai alapján a hallgatóság képet kaphatott arról, hogy a szükséges és gazdaságos N-hatóanyag mennyiségét a tervezett hozam, valamint a megcélzott minőség együttesen határozza meg. A javasolható dózisok becslése a fajták kellő ismerete nélkül elképzelhetetlen.

Vida Gyula vetített képeken mutatta be a martonvásári búzafajtákat, kezdve a minőségi etalon Bánkúti 1201-es fajtával.

A sort, mint mindig, most is ez a fajta nyitotta. Ma is irigylésre méltó a minősége, mondta az előadó.

Külön kiemelte az Mv Nádor fajtát, mint bőtermő malmi búzát, amelyik a 2016-2017-2018-as években a legnagyobb területen szaporított búzafajta volt: 12,68%-os területi részesedésével. A piacvezető, intenzív „tíz tonnás” fajta, kiváló szárszilárdságú, jó malmi minőségű kategóriába sorolható.

A fajták részletes ismertetését a Marton-Genetics termékkatalógusában találják Olvasóink.

Oross Dénes ügyvezető igazgató, az Elitmag Kft. képviseletében arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az Mv búzafajták szinte mindegyike szálkás kalásztípusú, növénymagasságuk a 60 cm-től a 100 cm-ig változhat. Tenyészidejük szerint az extrakorai (Mv Ikva, Mv Toborzó), korai (Mv Nemere) és a középérésű (Mv Nádor, Mv Karéj, Mv Ménrót, Mv Krajcár, Mv Mente, Mv Kolo) csoport első felébe sorolhatók, melyben a legkésőbbi az Mv Kolompos. A beltartalmi minőség szempontjából nemesítőink kifejezetten a jó malmi (malmi I.) és a prémium búzaminőségi kategóriákba sorolható fajtákat a lehető legnagyobb termőképességgel kombinálva hozták létre.

A Marton Genetics által képviselt búzafajták kivétel nélkül alkalmasak a jó malmi minőség teljesítésére, egy szűk csoportjuk pedig a prémium minősítés határértékeit is meghaladja (Mv Kolo, Mv Mente, Mv Suba). Az újgenerációs, jó malmi minőséget adó fajtáink termőképessége az adott termőhely, az alkalmazott technológia és az évjárati hatás kockázataival egyetemben is 8-10 t/ha, a prémium minőséget adó fajtáink 7-8 t/ha termés elérésére képesek. Betegségekkel szembeni tolerancia szempontjából érdemes kiemelni a sárgarozsdának ellenálló szortimentet és a levélrozsdának ellenálló csoportot.

Harmadik felvonás: A sajtó képviselőinek két programot is szerveztek

Az első az építés alatt álló látogató központ volt, az ún. kiskastély rekonstrukciójával és kibővítésével megvalósuló Agroverzum tudományos élményközpont. A sajtó munkatársait Bajzáth Judit szakmai vezető kalauzolta az építési területen. Az átadás valamikor az év vége felé várható.

Kísérőnk elmondta, hogy az agrártudományok kulcsszerepet töltenek be a modern, környezetkímélő, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatban. A globális klímaváltozás okozta kihívásokra képes hasznosítható válaszokat adni tudományos eredményei révén.

Az Agroverzum létrehozásának és működésének fő célja az agrártudományok társadalmi ismertségének növelése széles körben; a tudomány és a tudományos eredmények népszerűsítése a tudománykommunikáció változatos eszközeivel. Egyszerre tudományos játszóház és ismeretterjesztő központ.

Az elsődleges célcsoportot az iskoláskorú (10-18 éves) gyerekek, valamint a családok jelentik.

A másodlagos célcsoportot a térségbe érkező turisták adják, elsősorban a fiatal felnőttek.

Utolsó program volt, a martonvásári búzafajtákat szaporító gazdaságoknak a díszoklevelek és emlékplakettek átadása a márkahűség elismeréseként.

Balázs Ervin, méltatta a partnerek ragaszkodását a martonvásári fajtákhoz, és kifejezte reményét a további eredményes együttműködésre vonatkozóan.

Ezt követően Oros Dénes ismertette a martonvásári búzafajták szaporításával kapcsolatos adatokat. Összesen 22,478 hektáron 11 fajta szerepel az 1%-ot meghaladó szaporító területtel. Első, ahogy ez korábban elhangzott, az Mv Nádor fajta, majd az Mv Ménrot következik a sorban és a 2-3%-os részarányt elfoglaló fajták.

Megköszönte a szaporítógazdaságok együttműködését.

A már említett elismerést tanúsító oklevelek és emlékplakettek átadásával zárult a gazdag martonvásári program.

Fotó: Vécsi Attila, Bódis László

A repce kelésbiztonsága - a megfelelő csávázással

Még szárazság esetén is bizonyítja hatékonyságát a Root Power. Ehhez három hibridet használtak fel egy üvegházi kísérletben, amelyben a vetés után 3 héttel körülbelül 22 °C-os szárazságstressznek tették ki a csíranövényeket.

A megfelelő vetésforgó RAPOOL-hibridekkel

Kiderült, hogy négyéves vetésforgóban körülbelül 100 kg/ha-ral több repce termett, mint a hároméves rendszerekben.

A raktározás állandó figyelmet igényel - Raktározási tapasztalatok Dunaújvárosban

Két jelentős probléma fordulhat elő: a melegedés és a kártevők. Ezek megelőzésére a raktárakat fel kell készíteni a termények fogadására.

Ősszel érkeznek a legújabb bőtermő búzák, és szójában is tovább erősít a Karintia Kft.

20 faj, 100 fajta, 300 parcella és 2500 vendég. Így harangozta be Közép-Európa legnagyobb fajtabemutatóját a magyar gazdáknak a Karintia Kft.

Növénytermesztés Képgaléria Videó

Változás a vetőmagtörvényben

A növényfajták állami elismeréséről szóló rendelet módosításának célja a növényfajták állami elismeréséhez szükséges fajtavizsgálatokat végző szervre vonatkozó eljárási szabályok kialakítása.

2018. június 28. 06:16

SAATEN-UNION – élenjáró teljesítmény

Napraforgó vetőmag – akár rovarölő szerrel csávázva is!

2018. március 3. 12:00

A legfontosabb tudnivalók a Bayer-Monsanto felvásárlásról

A tervek szerint június 7-én lezárul a Monsanto felvásárlása, a vállalat neve Bayer marad. Az összeolvadás révén kétszeresére nő a mezőgazdasági üzletág.

2018. június 7. 07:30

Az őszi káposztarepce gyökérgolyvás betegsége

2017 őszén a csapadékos időjárás miatt az ország nyugati felében, leginkább Vas és Zala megyék savanyú, mély fekvésű talajain megjelent a repce gyökérgolyvás betegsége.

2018. május 20. 05:37