Növényvédelem
Fizetett tartalom

A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan

Bayer Crop Science

Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.


A csávázószerek és alkalmazási eljárások kutatásában és fejlesztésében a Bayer Crop Science, a jogelőd vállalatain keresztül, több mint 100 éves tapasztalattal rendelkezik. Az első Bayer csávázószer a XX. század legelején 1914-ben került piacra. A Bayer a csávázószerek gyártását és forgalmazását tekintve napjainkban is előkelő helyen szerepel, és fejlesztéseivel a mai és a jövőbeni kihívásoknak is folyamatosan meg kíván felelni. Cégünk filozófiája, hogy ne csak pusztán egy terméket adjunk a felhasználó kezébe, hanem gondnokságot vállaljunk azok alkalmazási körülményeit tekintve is, a csávázást végző üzemtől kezdve egészen a csávázott vetőmag elvetéséig.

Ez azt jelenti, hogy támogatni kívánjuk a partnereinket minden olyan információval, amely a termékeink felelős és biztonságos alkalmazását segíti – hozzá kívánunk járulni a vetés körüli munkafolyamatok egyszerűsítéséhez és hatékonyságához, ezáltal minimális mértékűre csökkentve a csávázószereink és a kezelt vetőmag szakszerűtlen alkalmazásából eredő esetleges negatív hatásokat.

A jó minőségű csávázott vetőmag előállítása érdekében az alábbi alapelvek betartását tartjuk szükségesnek:

A vetőmagok kezeléséhez minden esetben csak megfelelő formulációjú, csávázószerként engedélyezett terméket szabad használni. Csak a csávázószer formulációktól várható el, hogy megfelelő hatékonysággal védjék a vetőmagot, és alkalmazásukkal ne tegyünk kárt a felhasználók egészségében vagy a környezetben. A megfelelő minőségi paraméterekkel rendelkező csávázószerekkel biztosítható a pontos adagolás, a jó tapadás a vetőmagok felületén, továbbá a boltozódás kiküszöbölése a vetőgépek magtartályában.

Csak a kellően megtisztított vetőmagtételeket szabad csávázni, hogy minimális mértékűre korlátozzuk a por kialakulását. A minden vetőmagtételben meglévő szerves eredetű por egy bizonyos határon túl képes negatív irányba befolyásolni a csávázás minőségét, ugyanis a nagy fajlagos felület miatt nem a vetőmagra jut az adagolt csávázó szer, hanem a porszemcsékre. Ez a csávázó szerrel szennyezett por megnöveli a kockázatát annak, hogy – kijutva a vetőmagüzem légterébe vagy a zsákok bontásánál/ürítésénél a környezetbe – káros hatást gyakoroljon a csávázást végzőkre vagy a vetést kivitelező dolgozókra. Ezen túl csökkenhet az alkalmazott termék kártevőkre/kórokozókra gyakorolt hatékonysága is.

Csak olyan csávázási eljárásokat szabad alkalmazni, amelyek biztosítják a vetőmag értékmérő tulajdonságainak (csírázási erély, vigor, tisztaság) a megőrzését, és az alkalmazott csávázószerek biztos megtapadását a vetőmagok felületén. Ennek érdekében a Bayer támogatja a termékeit alkalmazó vetőmagüzemeket a megfelelő csávázási irányelvek és módszerek (csávázási receptúra, lémennyiség, gépbeállítások stb.) kidolgozásában és fejlesztésében.

Minden vetőmag kezelési folyamatot rendszeresen ellenőrizni kell a megfelelő mintavételi és vizsgálati módszertan szerint. A csávázást végző személy biztos tudással kell, hogy rendelkezzen a megfelelő csávázószer-receptúra elkészítéséhez és a gépek, valamint a berendezések üzemeltetéséhez.

Irányelvek a csávázószerek biztonságos alkalmazásához

• Csávázószereket csak az erre a célra kialakított, jól zárható, megfelelő világítással és szellőztetéssel ellátott épületben szabad raktározni, amelyben a tárolt készítmények védettek a szélsőségesen alacsony, vagy magas hőmérsékletektől.
• Felhasználás előtt olvassuk el a használati utasítást és győződjünk meg róla, hogy az abban foglaltakat teljes mértékben megértettük.
• A címkén felsorolt egyéni védőfelszerelések megléte és alkalmazása nélkül ne kezdjük el a csávázást.
• A csávázólé elkészítéséhez tartsuk be a címkén felsorolt utasításokat.
• Minden csávázószeres göngyöleget legalább háromszor öblítsünk ki vízzel, és a mosólevet öntsük a csávázóléhez. A kiürült és kimosott göngyölegeket a CSEBER Kht. begyűjtőpontokon kell leadni.
• A jogszabályban leírtak szerint a csávázott vetőmagos zsákokon fel kell tüntetni az alkalmazott készítmények nevét és dózisát.
• A csávázott vetőmagot elkülönítve és feltűnő módon megjelölve (kitáblázva) kell tárolni. A csávázott vetőmag kizárólag vetésre használható fel.
• A csávázott vetőmagos zsákokat mozgatás közben ne tegyük ki túlzott mechanikai hatásoknak – ezzel elkerülhető a csávázószer-leporlás a magok felületéről.

Csorba Csaba
Bayer Crop Science

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Rejtett védelmi rendszer: a növények nem hagyják magukat

2025. december 9. 07:10

Egyre több bizonyíték mutatja, hogy a növények saját „gyógyszereket” termelnek. De mire elég ez a természetes védekezés?

Téli károsítók: így pusztítják a termést

2025. december 6. 07:10

A szabadban maradt állományok most a legsebezhetőbbek. A pocok, a vad és a fuzárium együtt akár teljes terméskiesést is okozhat.

A gubacsokról, 13. rész - A gubacsok belső szerkezete - levélgubacsok: a zacskógubacsok

2025. december 3. 08:10

Karomszerű, bunkós, csőszerű vagy gömbölyű zacskók: a levélgubacsok alakja sokat elárul a gubacsokozó fajról.

Figyeljünk a raktározott terményeinkre, mielőtt késő!

2025. december 1. 07:10

A raktározott termény télen sincs biztonságban. A hideg ugyan lassítja a kártevőket, de a hibás ellenőrzés akár teljes tételt tehet tönkre.

Csipkéspoloska: Inváziós kártevők

2019. február 1. 09:50

Városi fákon, de erdőkben is már július elejére/közepére látványos lombelszíneződést idézhet elő az inváziós tölgy csipkéspoloska, ami jól elkülöníthető az aszály miatti, illetve az őszi levélsárgulástól. A rovarfaj földrajzi elterjedéséről, tápnövényeiről, életmódjáról, a tölgyekre kifejtett hatásáról és az ellene való védekezés lehetőségeiről szól az Inváziós kártevők sorozatunk ezen írása.

A kaukázusi borostyán antraknózis betegsége

2020. május 30. 10:27

A kaukázusi borostyánnal Magyarországon főként botanikus kertekben, arborétumban és egy-két kiskertben találkozhatunk. A kaukázusi borostyán antraknózis betegségét okozó Colletotrichum trichellum kórokozó gombafajt 2016-ban azonosították hazánkban. Jelen publikáció célja, hogy ismertesse a kaukázusi borostyán antraknózis betegségének tüneti megjelenését, a betegséget okozó kórokozó gombát és felhívja figyelmet a természeti értékeinket adó növényfajok napjainkra jellemző rendkívüli növényvédelmi kitettségére.

Csemegeszőlők növényvédelme

2019. március 20. 06:55

A csemegeszőlő betegségei és károsítói megegyeznek a borszőlőével, mivel mindketten egy családba (Vitaceae) tartoznak, így növényvédelmük is hasonló.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: helyezzük ki a fogólapokat, ügyeljünk a mezei pockokra!

2022. augusztus 23. 10:26

Az Alföldön és a Mezőföldön a kukorica jelentős területeit lesilózták, illetve van, amit learattak. Az előbbi területeken megkezdődött a napraforgó betakarítása is, deszikkálás nélkül is arathatók a területek.