A különféle őszi vetésű kalászos kultúrákban a tavaszi időszakban meglehetősen gyakori, hogy a növények sárgulnak, mindenféle levélfoltosságokat mutatnak, amelyről minden termelő helyesen gondolja azt, hogy ez nem normális jelenség.
A növények ilyenkor szenvednek, részben éheznek is és ez a probléma akár nagyobb mértékben is befolyásolhatja a termést is.
Káros oxidációs folyamatok
A gabonák tavasszal szinte ezernyi ok miatt sárgulhatnak. Okozhatja ezt nitrogén hiány, betegségek fellépése, de meglehetősen gyakori az is, hogy a növények a sokszor igen erőteljesen beinduló fotoszintézisre még nem igazán vannak felkészülve.
A fotoszintézis során minden esetben képződnek olyan erősen oxidatív tulajdonságokkal bíró molekulák, amelyek jelenléte halálos azokra a sejtekre, amelyekben megjelentek. Ezt a természetes folyamatot a növények már évmilliók óta megtanulták kezelni. Bonyolult enzimrendszer végzi ezen molekulák „hatástalanítását”. Ez egy több lépcsős folyamat, amelyben fokozatosan egyre kevésbé toxikus molekulák képződnek, míg végül a sejtekre már veszélytelen végtermékek keletkeznek.
Nyomelemek kulcsszerepben
A növények saját, bevált „méregtelenítő” rendszerében részt vevő enzimek szintéziséhez a növényeknek többféle mezo- és mikroelemre van szükségük. Ezek közül alapvetően a réz, a cink és a mangán az, amelyből a kellő ellátottság a növények számára nélkülözhetetlen. A kalászosok döntően réz igényes kultúrák. A cinkről ugyanakkor elmondható, hogy talajaink egyre kevesebbet tartalmaznak belőle.
Amikor a talaj hiába tartalmaz eleget
Tovább bonyolítja a problémát, hogy sok esetben hiába van a talajban mindegyik szükséges elemből elegendő, ha azt a gabonák nem képesek felvenni. Értelemszerűen a száraz talajból akadályozott mindennemű tápelem felvétele. De a túl nedves, levegőtlen talajokból ezek a fémes elemek szintén nem vehetőek fel, mivel vízben oldhatatlan alakban vannak jelen.
A hideg talajokból is meglehetősen nehézkes sok tápelem felvétele. Így a tavasz folyamán a gabonáink könnyedén kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a számukra fontos nyomelemeket nem képesek kellő mennyiségben felvenni. Ez a fotoszintézis során képződő oxidatív molekulák hatástalanítását végző enzimrendszer a szükségesnél alacsonyabb mértékű szintézisét eredményezheti.
A tünetek kialakulása a leveleken
A növények károsodása sokszor eleinte igen apró, vizes kis pöttyök formájában jelentkezik. Később ezek a pöttyök elsárgulnak, majd a levél szövete fokozatosan elhal. Ez a folyamat általában a legerősebb besugárzásnak kitett felületeken jelentkezik először és a legnagyobb mértékben. Ez általában a levelek csúcsi része, de széleslevelű fajtáknál a levél hajlatában is elkezdődhet ez a kedvezőtlen folyamat.
Mit tehetünk? A helyes diagnózis jelentősége
Elsődlegesen fel kell ismernünk, hogy élettani eredetű foltossággal és nem egy fertőző betegség tüneteivel állunk szemben. Az élettani levélfoltosságok, sárgulások, elhalások szinte mindig valamilyen felismerhető rendszer szerint helyezkednek el a leveleken. A kórokozók fellépése a levélzeten ugyanakkor teljességgel véletlenszerű. Nyilvánvalóan az élettani eredetű és a kórokozók által előidézett tünetek egyszerre is jelentkezhetnek akár egyazon levélen is.
Az árpa élettani levélfoltosságai között pl. könnyedén el tudnak rejtőzni a hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres), vagy a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) foltjai. E szempontból fontos, hogy jól ismerjük az egyes kórokozók tüneteit, még a nem igazán tipikusakat is.
Gyakori hiba a termelők részéről, hogy az élettani eredetű foltosságokat valamilyen, számukra ismeretlen kórokozó fellépésének vélik és ezért fungicides állománykezelést alkalmaznak. Ez persze teljességgel hatástalan az élettani gondokra. Ráadásul az ilyen stresszelt növény számára még egy új molekula elviselése is problémás, feleslegesen terheljük vele a növényeket, ráadásul még a termesztési költségeket is növeltük, teljességgel indokolatlanul.
A hatékony beavatkozás módja
Ebben a helyzetben a legjobb, amelyet tehetünk, az egy gabonákra optimalizált lombtrágya kijuttatása. Mivel jó eséllyel a gyökéren keresztül nem tudjuk kellő mennyiségben és időben a szükséges nyomelemeket a növény leveleinek belsejébe eljuttatni, így szükséges a folyamatot lerövidíteni és a növényeket a lombozaton keresztül kisegíteni. Gyakorlatilag valamennyi nagyobb, a növénytáplálással foglalkozó cégnek van ilyen, a gabonák tavaszi problémáira szolgáló készítménye.
Ha kellően korán, még az elhalt foltok kialakulása előtt alkalmazzuk ezeket, akkor a pici, vizenyős kis pöttyök eltűnnek, a levelek szépen vissza zöldülnek. Nyilvánvalóan ezek a lombtrágyák nem csodaszerek, a már elpusztult növényi szöveteket nem tudják „feltámasztani”. Viszont alkalmazásukkal akár súlyos mértékű korai lombveszteséget kerülhetünk el, amelynek révén fotoszintetizáló, a termésképzésben részt vevő levélfelületet menthetünk meg.
A képek a szerző felvételei.
