31℃ 18℃
augusztus 11. Zsuzsanna, Tiborc, Klára
Növényvédelem

A mezei pocok még mindig problémát okoz

Agrofórum Online

A mezei pocok (Microtus arvalis) hazánk leggyakoribb olyan rágcsálója, amely nem az ember által használt és épített környezetben él és károsít, mint pl. a házi egér (Mus musculus), vagy a vándorpatkány (Rattus norvegicus).

Mivel földalatti üregrendszerben él családostól, így erősen kedveli azokat a területeket, ahol a talajművelés nem túl gyakori. Így az ültetvények, csemetekertek, évelő pillangósok, valamint a művelt területeket körbevevő ruderáliás területek, mezsgyék, árokpartok területén gyakran lehet vele találkozni.

Ez a rágcsáló kedveli az őszi káposztarepcét is, mivel általában már korán megtörténik annak talajelőkészítése. A növény már a méreteinél fogva is hatékony védelmet nyújthat a pockokra leselkedő szárnyas ragadozók ellen.

A jelenlegi helyzet

A mezeipocok-populáció mérete az idei év tavaszán összességében némileg kisebb, mint az elmúlt év első hónapjaiban. Ennek részben az lehet az oka, hogy 2024 tavaszán a megelőző év kevésbé aszályos jellege több táplálékot biztosított a populáció felszaporodásához, amely a szárazabb tél folyamán kevésbé pusztult.

A frissen kihordott föld lakott járatokat jelez
A frissen kihordott föld lakott járatokat jelez

Az elmúlt év aszályos jellege miatt a pocokpopulációk által hasznosítható biomassza mennyisége kisebb volt, amely megmutatkozott az állomány őszi egyedszámában. A nem túl csapadékos, de gyakorlatilag folyamatosan nedves környezetet biztosító tél ugyanakkor nem igazán kedvezett ezeknek a rágcsálóknak.

Mindamellett a preferált területeken, köztük az őszi káposztarepce állományaiban is helyenként jelentős méretű pocokállományok vannak még most is, amelyek károsítása eléggé szembeötlő.

A mezei rágcsálók népességét már csak a védekezés indokoltsága miatt is érdemes felvételezni. Ezt elméletileg 100 m2 alapterületen az összes járat betaposásával, majd 1 nap múlva a kibontott járatok leszámlálásával lehet elvégezni.

Ez meglehetősen időigényes folyamat. Gyakorlottabb gazdálkodók ugyanakkor a pocokjáratok környezetéből is egyértelműen meg tudják határozni, hogy az adott járatnak van-e „lakója”.

A mezei pocok nagyon gondos házigazda, így a használt járatot folyamatosan takarítja. A frissen kihordott föld egyértelmű bizonyítéka valamilyen rágcsáló jelenlétének. Ha viszont zúzmara, pókháló vagy élő növény van a járatban, ott biztos, hogy gazdátlan járatról van szó.

A mezei pocok eléggé társaságkedvelő lény, így a kolonizált táblákon kisebb-nagyobb gócokban helyezkednek el a járatai. Ezt szoktuk „pocokvárnak” nevezni. A pocokvárak területén a rengeteg rágcsáló folyamatos tevékenysége miatt egy idő után súlyosan károsodik, majd kipusztul a növényzet.

Az idei év enyhébb rágcsálónyomását jól jelzi, hogy sok repcetáblán, bár látszanak a pocokvárak, de az állomány (még) nem pusztult ki. Az ilyen állományokban, ha látunk is üres, növényzettől mentes foltokat, ott a növényzet hiánya más okra vezethető vissza, nem a pockok jelenlétére.

Ezeket a foltokat nem a pockok károsítása okozta
Ezeket a foltokat nem a pockok károsítása okozta

Viszont, ha olyan foltot látunk, ahol a repce sárgásabb levélnyelei látszanak csak (mivel a rágcsálók elfogyasztották a sötétzöld színű levéllemezt), ott bizton számíthatunk a rágcsálók jelenlétére. Ezt igazság szerint drón használatával igen könnyen és főleg nagyon gyorsan, hatékonyan fel lehet deríteni.

A mezei rágcsálók jelenlétére utalhat az is, ha a velük potenciálisan táplálkozó madarak (gémek, kócsagok, sirályok, varjak) egy csoportban gyűlnek össze egy táblán. Ha ilyesmit látunk, akkor mindenképpen érdemes gondosan felmérni a kártevők populációjának méretét.

A lerágott levelek messziről jelzik a pockok kártételét
A lerágott levelek messziről jelzik a pockok kártételét

Ha ez az érték (több mintatér átlagában) meghaladja a 2 lakott járat/100 m2 egyedsűrűséget, akkor érdemes valamilyen módon védekezni. A vegetációs időszak előtt a legkisebb a populáció egyedszáma, de a nemsokára beinduló szaporodás révén az igen gyorsan emelkedésnek indulhat.

Védekezési lehetőségek

A mezei rágcsálók ellen a létező legolcsóbb védekezési módszer a hasznos ragadozók, elsősorban a különféle ragadozó madarak tevékenységének segítése. Ezt leginkább néhány, legalább embermagasságú T-fa leütésével érhetjük el, amelyet célszerű a fertőzött területek közelében elhelyezni.

Ezeken az ülőalkalmatosságokon nappal a vércsék és az ölyvek, éjjel pedig a különféle baglyok fognak lesben ülni és aprítani a pockok népességét. Ha már nappal nem látunk ott madarakat strázsálni, akkor valószínű, hogy ott már nincs annyi pocok (esetleg egy sem), amennyi jól tudná lakatni a szárnyas segítőket. Ekkor a T-fát át lehet helyezni.

Ha a növényvédő szeres védekezés mellett döntünk, akkor lehetőségünk van elméletileg II. forgalmi kategóriájú, cinkfoszfid hatóanyagú mérgezett csalétkeket is használni.

Ezek viszont a jelenlegi, erősen nedves körülmények között nem tudnak igazán hatékonyan működni, mivel a sok nedvesség hatására a tényleges mérgezést okozó foszforhidrogén gáz még az előtt felszabadul és elillan, mielőtt a rágcsáló elfogyasztotta volna a csalétket.

Kócsagok mezei pocokra vadásznak
A távolban a kócsagok mezei pocokra vadásznak

Ebben az esetben a véralvadásgátló készítmények használata ajánlott, amelyek (Rodent Stop, Pocok Tox Max) csak szükséghelyzeti engedély birtokában, a területileg illetékes kormányhivatal engedélyével használhatóak fel. A hozzá való kérelemhez viszont szükség lesz a fertőzöttség pontos felmérésére.

Felmérni a fertőzöttséget

Mivel a mezei pockok eloszlása nagyon heterogén is lehet, így mindenképpen minél több mintatéren kell felmérni a rágcsálók létszámát. Bár az egyes mintaterek kijelölése teljesen a gazdálkodókra van bízva, nem célszerű a mintatereket „ráhelyezni” a pocokvárakra.

Gondoljunk arra is, hogy a hatóság ennek alapján adja meg az engedélyt és lehet, hogy annyit szerzünk be a pocokpusztító szerekből, hogy azt szinte képtelenek leszünk kijuttatni! Viszont szinte az utolsó szemig el kell vele számolni, ráadásul ezt a növényvédelmi hatóság ellenőrzi is.

Bár a klórfacinon hatóanyagú antikoagulánsok esetében a szekunder mérgezések (elhullott rágcsálót elfogyasztó ragadozók mérgeződése) veszélye eléggé kicsi, ennek ellenére gondoskodni kell a vadállomány védelméről! A kezelések idejére még a T-fákat is el kell távolítani a területről!

Nem árt tudni, hogy az őszi káposztarepce kezelése során ezek a készítmények némileg kisebb mortalitást okoznak, mint más kultúrában. A véralvadásgátló készítmények legtöbbje esetén a K1-vitamin hatásos ellenszere az alvadási folyamat blokkolásának és ezek a növények tartalmazzák ezt az anyagot. Kellően pontos dozírozással ugyanakkor kielégítő eredményt érhetünk el még a repcében is.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A méhegészségügy és a növényvédelem kapcsolódási pontjai gyakorlati szemszögből

2025. augusztus 7. 13:10

A méhek tömeges pusztulása veszélybe sodorja a növénytermesztést is – közös fellépésre van szükség a gazdák és méhészek között.

Melegedő klíma – terjedő gomba: egyre nagyobb a baj?

2025. augusztus 6. 08:10

Téves biztonságérzetet ad az idei nyár: a napraforgókban már ott bujkál a veszélyes kórokozó, csak késve jelentkeznek a tünetek.

A gubacsokról, 9. rész - A zoocecidiumok évközi megjelenése, a gubacsok fejlődésének szakaszai

2025. augusztus 4. 13:10

A növényevő ízeltlábúak közül a gubacsképző ízeltlábúak a legfejlettebbek, mivel képesek szabályozni és saját hasznukra átalakítani a gazdanövényt.

Hová tűnt a gyapottok-bagolylepke?

2025. augusztus 2. 08:10

A gyapottok-bagolylepke idén szinte eltűnt a földekről – kevesebb lepke, kevesebb hernyó, kisebb kártétel: mi áll a háttérben?

Megkezdődött az őszi káposztarepce vetése - gyülekeznek a kártevők

2019. szeptember 2. 10:26

A repce vetésével párhuzamosan az eddig gondozatlan árvakeléseken, illetve a most virágzó, zöldítési céllal elvetett mustár, olajretek állományokon tömegesen gyülekeznek és táplálkoznak a repce rágókártevői.

Még egyszer, de nem utoljára a mezei pocokról

2024. február 12. 05:40

Nem árt már végre némi tiszta vizet is önteni a pohárba és kicsit elmagyarázni, hogy miként alakult ki ez a jelenlegi pocokhelyzet, pontosan milyen is a jelenlegi helyzet, és mi várható.

Országszerte kritikusan magas a mezeipocok-fertőzöttség – Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés

2023. október 24. 17:10

Október utolsó hetében még mindig várat magára az őszies időjárás. A napokban ugyan átvonult a Kárpát-medence felett egy váltakozó hőmérsékletű front, de csak átmeneti lehűlést okozott. Jelentősebb csapadékot elsősorban a délnyugati-északkeleti tengely mentén hozott, az Alföld déli tájegységei ismét kimaradtak az áztató esőből.

Újra túlszaporodott a mezei pocok

2020. február 5. 05:41

A mezei pocok elleni védekezés akkor hatékony, ha rendszerbe foglalva, előrejelzésre és megelőzésre alapozva hajtják végre.