A mezei pocok a téli időszakban sem kíméli növényeinket. Soron következő esettanulmányunkban, melyet hosszabb, téli kihagyás után ,,énekelt meg" videóban az Agrofórum csapata, a szélsőségesen polifág kártevő tevékenységével foglalkozunk, és a megoldásoknak is időt szentelünk. Szakértőnk a már megszokott módon Hertelendy Péter növényorvos.
Egy Verseg melletti repcetábla növényzete igen heterogén, helyenként elszíneződik az állomány, és nem ok nélkül. Az év e korai szakaszában már beindult a mezei pocok károkozása – nem a gazda örömére.
A pocok igen ,,gondos” házigazda
A pocokvárnál érdemes körbetekinteni, a dúsan járatokkal beszőtt terület felszínén a növényzet jelentősen sérült, rágásnyomok tarkítják a levélzetet. Hivatalosan a populáció méretének feltérképezéséhez 100 nm-en be kellene taposnunk az összes járatot, amelyet találunk. A pocok igen ,,gondos” házigazda lévén, egyből megkezdi a járatok kitisztítását. Ahol morzsalékos talaj jelentkezik, ott biztos, hogy lakó is van.
A pocok jelenlétének hátrányai
A kártevő jelenlétéből adódó sérülésekből a növények ugyan képesek regenerálódni, de jelentős késéssel, és nem is biztos, hogy képesek lesznek lekövetni az összállomány növekedését. Amikor a növények zöme már zöldbecős állpotban van, a meggyötört növények még csak akkor fognak virágozni.
Ha pedig megkésett virágzók vannak, akkor a méhek is jelen vannak, és ez a méhvédelmi technológia szempontjából sokkal nagyobb növényvédelmi körültekintést igényel. A repcetermesztők átka a heterogén állomány: ha a pocok nem ,,kavar be”, akkor is garantált, hogy heterogén lesz az állományunk. De nem mindegy milyen mértékben.
A mezei pockok birodalma akár fél méter mélységig is terjedhet a föld alatt, a generációk pedig rendkívül gyorsan váltják egymást…
Pocoksztrádák, sérült növények, ez bizony egy aktív telep lesz. Mit tegyünk? A növényorvos válaszol, további részletekért tekintsd meg videónkat!
