Növényvédelem

A nyugati dióburok-fúróléggyel kapcsolatos 2019. évi tapasztalatok

Agrofórum Online

A 2019-es évben a késő tavaszi fagyok, az elhúzódó hűvös időjárás és a nyár végi/ősz eleji relatív vízhiány mellett a diósgazdáknak és házikert tulajdonosoknak egy másik problémával is meg kellett küzdenie, mégpedig a dió egy hazánkban néhány éve felbukkant károsítójával, a nyugati dióburok-fúróléggyel (Rhagoletis completa Cresson 1929) (Diptera: Tephritidae).

Imágóit 2011-ben mutatták ki hazai csapdákban, és azóta az ország több megyéjét elérve fokozatosan terjed keleti irányba, mára a nyugati megyékben tömegesen fordul elő, amivel komoly kihívások elé állítja a szakembereket és a házikerti tulajdonosokat.

A legyek jelenlétét leghatékonyabban július elején kihelyezett zöldessárga ragacslapokkal ellenőrizhetjük. Az imágókat júliustól októberig figyelhetjük meg. A nőstények a megtermékenyítést követően tojásaikat a dió termésének zöld burkába süllyesztik, majd a lárvák táplálkozásának következtében az egész felületre kiterjedő, besüppedő, puha foltok jelennek meg, melyek igen hamar rothadásnak indulhatnak, és mindez a dió csonthéjának elszíneződéséhez vezet (1. kép). A „felszíni” károsítás a dióbélre is kihatással lesz. Elsődlegesen a dióbél színére, ami sötétebb árnyalatot kap, valamint a termés tömegére, amelyet jelentős mértékben csökkenthet. A problémát fokozza, hogy a lárvák jelenlétükkel utat nyitnak a kórokozóknak, következtében a termés megfeketedik, fogyaszthatatlanná válik és idő előtti hulláshoz vezethet.

1. kép: Korai fertőzés következtében a nyugati dióburok-fúrólégy teljes felületre kiterjedő kárképe (Fotó: Oláh Richárd)

Hazai vonatkozásban a közönséges dió (Juglans regia) miatt került a figyelem középpontjába, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni, hogy őshazájában, Észak-Amerikában a diófélék meghatározó kártevője. Magyarországon a közönséges dió mellett megtalálható egy másik diófaj is, a fekete dió (Juglans nigra). Sajnos a korábbi években kevés szó esett ennek a fajnak a légy terjedésében betöltött szerepéről, pedig éppúgy tápnövénye, mint a közönséges diónk (2. kép). A fekete diót először a 17. században hozták át Európába Észak-Amerikából. Manapság utak mentén lehet a telepítéseivel találkozni, de erdészeti hasznosítása sem elhanyagolható az értékes fája miatt, amit a bútoripar előszeretettel használ.

2. kép: A nyugati dióburok-fúrólégy imágója fekete dió termésén (Fotó: Oláh Richárd)

Az ilyen telepítések rezervoárként működnek, mint a közönséges szórvány diósok, ahol a legyek nyugodtan tömegszaporodhatnak, majd továbbterjedhetnek. A fekete dió esetében kevésbé szembetűnő a kárkép, mivel sokáig rejtve marad a károsítás és csak az éréshez közeledve jelennek meg az első sötétebb foltok (3. kép). Sajnos ekkorra a lárvák jelentős része elhagyja már a terméseket és a talajba húzódva megkezdik diapauzájukat. Szemben a közönséges dióval a fekete diónál a burok természetes úton nem reped föl, hanem vizenyősen ráfeketedik a dióra, amivel még inkább rejtve tartja a nyüvek jelenlétét.

3. kép: Nyugati dióburok-fúrólégy lárvák károsítása fekete dió termésén (Fotó: Oláh Richárd)

Komplex módon tudjuk csak felvenni a léggyel a harcot. Házikertben agrotechnikai védekezéssel is sikeresen gyéríthetjük az áttelelő populáció egyedszámát. Ehhez fontos, hogy ismerjük a légy rajzását, amiben segítségünkre lesz a csalogató anyaggal ellátott zöldessárga ragacslap. Abban az esetben, ha a szomszédságban nincs diófa, akkor a diófánkra kihelyezett több ragacslap segítségével is tudjuk gyéríteni őket. Viszont, ha megtörtént a tojásrakás, augusztus elejétől érdemes figyelnünk a terméseket. A fertőzés tüneteit mutató diókat, még a lárvák távozása előtt össze kell gyűjteni és megsemmisíteni, még most októberben összegyűjtött termésekkel is javíthatjuk a következő évi esélyeket. Célunk ezzel, hogy a lehulló nyüvek ne juthassanak el a talajig. Kiegészítő eljárásként alkalmazható a betakarítás utáni talajművelés, mely kisebb mértékben, de csökkentheti a bábok számát. Ha a körülmények engedik a légy fő rajzásának idején (augusztus eleje-közepe) kontakt és/vagy felszívódó szerrel végzett kiegészítő permetezést is beiktathatunk. A kontakt szerek közül hatásosak a piretroidok, a felszívódók közül megfelelő gyérítő hatással bírnak a neonikotinoidok.

Oláh Richárd
Aro-Peritum Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Lesz-e gond tavasszal a gabonalisztharmattal?

2026. január 16. 07:10

A gabonalisztharmat idén kevésbé fenyeget korai járvánnyal, de a tünetek megfigyelése továbbra is kulcsfontosságú.

Takácsatka-invázió: hogyan állítsuk meg időben?

2026. január 15. 07:10

Pókhálós levelek, sárguló hajtások? A takácsatkák gyorsan pusztítanak – szakmailag megalapozott megoldásokkal védekezhetünk.

Lesz-e idén sárgarozsda? Meglepő válasz 2026-ra

2026. január 14. 07:10

Eltűnt az áttelelt sárgarozsda Magyarországról? Az idei szezon meglepően kedvezően indul a búzatermesztőknek.

A téli fagy hatásai: így pusztulhat el az őszi vetés

2026. január 12. 08:10

A téli fagy nem egyformán veszélyes: elfagyás, kifagyás és felfagyás is fenyegetheti az őszi vetéseket.

Az oldalrügyön termő Pedro diófajta növényvédelmi tapasztalatai

2019. május 26. 10:24

Somogy megyében, Nágocs község külterületén, egy 11 ha-os Pedro fajtájú, 7 x 7 m térállású dióültetvényben végeztünk növényvédelmi vizsgálatokat.

Digitális megoldás az optimális üvegházi klíma eléréséhez

2023. január 31. 11:36

Az SBE rendszer egy – a kertészeti ágazat számára kidolgozott – digitális megoldás, amely az optimális üvegházi klíma elérésére és az üvegházi folyamatok javítására használható.

A mángold kisüzemi termesztésének tapasztalatai

2020. április 29. 05:38

Mivel a mángold üzemi termesztése nem jellemző sem hazánkban, sem Európában, így kevés irodalmi adat található meg arra vonatkozóan, hogy milyen technológiával célszerű dolgozni a növény esetében.

A gyepek, pázsitok ápolásáról se feledkezzünk meg!

2018. augusztus 20. 08:09

A gyakori, kis adagú öntözés meleggel párosulva szinte melegágya a füvön megjelenő lisztharmat és más levélfoltosságot előidéző betegségeknek.