Gyümölcs
Gyümölcs

A nyugati dióburok-fúrólégy kártétele és a védekezés lehetőségei

A nyugati dióburok-fúrólégy kártétele és a védekezés lehetőségei

Agrofórum Online

A nyugati dióburok-fúrólégy hazánkban zárlati kártevő (7/2001. /1./17./ FVM rendelet).

 A dióbelet többnyire csak közvetve károsítja, korai rágásával csökkentve a dió méretét, előidézve a dióbél ráncosodását, illetve a dió idő előtti hullását. Elősegítheti a kórokozók megtelepedését a terméseken, így akár a dió penészesedését is. A tisztítás során megnehezíti a dióburok eltávolítását. Még alacsonyabb fertőzés mellett is rontja a héjas dió minőségi mutatóit, illetve többletköltséget okoz, hiszen az emberek nem szívesen vásárolnak foltos héjú diót, még akkor sem, ha a belseje egészségesnek mondható. Ezeket a dió héján megjelenő sötét foltokat nagynyomású vízsugárral vagy fehérítéssel lehet csak eltávolítani.

 A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson 1929) a fúrólegyek családjába (Tephritidae) és a Trypetinae alcsaládba tartózó inváziós faj, amelyet először 1926-ban, egy dióültetvényben találták meg Kaliforniában. Őshazájának Középnyugat-Amerikát és Északkelet-Mexikót tartják. Európában először Svájcban, az 1980-as évekből származó múzeumi példányok között találták meg. Ültetvényben először 1991-ben Olaszországban azonosították. Magyarországon először 2011 októberében Kőszeg külterületén találtuk meg nyüveit. Feltételezhető, hogy természetes úton terjedt át Ausztriából Magyarországra (1. ábra).

1. ábra: A nyugati dióburok-fúrólégy európai elterjedése

Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Somogy megye területén már számos stabil populációja ismert, más dunántúli megyében egyelőre korlátozottabb az elterjedése.

Oligofág faj, többnyire a dióféléken károsít. Őshazájában több diófajon is képes kifejlődni, így a Juglans nigra, J. californica, J. microcarpa, J. hindsii és J. regia fajokon. Európában potenciális veszélyt elsősorban közönséges dióra (J. regia), másodsorban a fekete dióra (J. nigra) jelent. Egyes irodalmi adatok szerint őszi- (Prunus persica) és kajszibarackon (Armeniaca vulgaris) is előfordul, ha a közelben van dió, de erre Magyarországon, illetve Európában még nem találtak igazolást.

A kifejlett legyek ritkán kerülnek szem elé, szinte csak a csapdákban láthatók (1. kép).

1. kép: Nyugati dióburok-fúrólegyek

A lárvák előfordulása azonban nagyon gyakori a faj elterjedési területén (2. kép).

2. kép: Nyugati dióburok-fúrólégy lárvája

A dión károsító egyéb légyfajok

Hasonló tápnövénykörrel vagy hasonló szárnymintázattal rendelkező fajok a R. suavis, a R. juglandis, a R. boycei, a R. zoqui és a R. ramosae (3. kép)

3. kép: Hasonló tápnövénykörrel vagy hasonló szárnymintázattal rendelkező fajok

A szárnymintázatot tekintve a nyugati dióburok-fúrólégyhez hasonló fúrólégy faj a homoktövis-légy (Rhagoletis batava Hering 1938) is, azonban más testtájaik (pl. tor és pajzsocska) jelentős eltérést mutatnak (4. kép).

4. kép: Nyugati dióburok-fúrólégy és homoktövis-légy

A Magyarországon gyakran előforduló dióburok-gabonalégy (Polyodaspis ruficornis [Macquart 1835]) egyike a dióburokból kinevelhető légyfajoknak. Kifejlett egyedeinek repülési és nyüveinek fejlődési ideje bizonyos átfedést mutat a nyugati dióburok-fúrólégy repülési és lárváinak fejlődési idejével. A dióburok-gabonalégy kifejlett lárvái csontszínűek, 3-4 mm nagyságúak, bábjai kisebbek, vörösesek, inkább orsószerűek, míg a nyugati dióburok-fúrólégy lárvái 6-7 mm-esek, vaskosabbak, sárgás színűek, bábjai pedig világosbarnák, hordószerűek (5-6. kép).

5. kép: Dióburok gabonalégy lárvája (fent) és bábja (balra), valamint nyugati dióburok-fúrólégy lárvája (jobbra)

Különbség adódik a két faj között a táplálkozásukat és a bábozódást tekintve is.

6. kép: Balra nyugati dióburok-fúrólégy, jobbra dióburok-gabonalégy bábja

Életmód

A nyugati dióburok-fúrólégy évi egynemzedékes faj, obligát diapauzával (a nyugalmi állapot a környezeti tényezőktől függetlenül jön létre és örökletesen meghatározott). Ez a diapauza minimum egy, de egyes egyedeknél két vagy több évig is elhúzódhat. Báb alakban telel a talaj felső rétegében. Az imágók, zömmel július elejétől augusztus végéig repülnek, ennek megfelelően 50 napig is csapdázhatók (7. kép).

7. kép: Ragacsos lap táplálkozási attraktánssal

Tapasztalataink szerint más fúrólégy fajokhoz hasonlóan a hímek rajzása ennél a fajnál is előbb indul és nagyobb egyedszámú, mint a nőstényeké. Az imágók hosszú életűek, átlagban 25-30, de akár 40 napig is élhetnek. A nőstények a megtermékenyítést követően tojásaikat a dió zöld burkába süllyesztik. Egy amerikai tanulmány szerint a rajzás kezdetekor, amikor a dió burka még keményebb, a nőstények peterakás szempontjából előnyben részesítik azokat a terméseket, amikben már más faj is károsít, mint például az almamoly. A repülésük végén azonban, ugyanúgy tesznek tojást a teljesen egészséges termésekre is.

Ez egy ritka jelenség a rovarvilágban, hiszen versenyhelyzetet idéz elő a táplálék tekintetében. A tojásrakás időszaka száraz, meleg időjárás esetén két hónap is lehet (július közepe-szeptember közepe). Egy nőstény pár száz petét rak. A tojásokból 5-7 nap alatt kelnek ki a kis nyüvek. Egy dióburokban egyidejűleg több nyű is növekedhet. A lárvafejlődésnek három stádiuma van. Az időjárástól függően 3-5 hét alatt fejlődnek ki a nyüvek. Kirágják magukat a dió burkából, leesnek a földre, sekélyen beássák magukat a talajba és bebábozódnak.

Tünetek

A tojásrakás helyén nem túl feltűnő kisebb sötét elszíneződés, illetve bemélyedés figyelhető meg. A nyüvek a zöld burkot (mezokarpiumot) fogyasztják, de erősebb fertőzések esetén a magba is behatolhatnak. A lárvák növekedésével egyre nagyobb, puha állagú, szabálytalan kiterjedésű, fekete foltok jelennek meg a dió burkán (8. kép).

8. kép: Egészséges és nyugati dióburok-fúrólégy károsítása következtében elfeketedett termés

Egy termésben 20-30 lárva is lehet, de szélsőséges esetben akár 50 is előfordulhat benne. Az elszíneződés és a dióburok felpuhulása az egész felületre kiterjedhet vagy akár a dió csonthéján is nyomot hagyhat, sötét foltok formájában (9. kép). Korai fertőzések esetén csökkenthetik a dió méretét, illetve a dióbél töpörödését, ráncosodását is kiválthatják.

9. kép: Sötét foltok a dió csonthéján

Előrejelzése és a védekezés lehetőségei

Az irodalom kevés olyan parazitoidról számol be, amely képes a nyugati dióburok-fúrólegyet, vagy akár más, dión élő fúrólegyet elpusztítani. Ezért e kártevő gazdasági kárküszöb alatt tartásában meghatározó szerepe van a gazdálkodóknak. Ide értendő az is, akinek csak egy-két fája van. Az eddigi európai példák szerint, a faj tömegszaporodása egyelőre nem annyira az ültetvényekhez, hanem inkább a szórványokhoz, a közterületekhez köthető, mint a 2009-es bécsi vagy a 2015-ös berlini példa is mutatta. 2009-ben, Bécs kertvárosi részében tömegszaporodása alakult ki.

Berlinben, 2015-ben, a közterületeken és a kiskertekben olyan mértékben elszaporodott, hogy azóta a selyemfényű puszpángmollyal együtt külön figyelmet szentelnek neki. Az amerikai szakemberek is felhívják a figyelmet a nyugati dióburok-fúrólégy által a közterületeken okozott problémákra.

Az agrotechnikai eljárások közül a fertőzés tüneteit mutató terméseket, még a lárvák távozása előtt össze kell gyűjteni és megsemmisíteni, illetve megfelelő talajtakarás mellett (pl. fólia, agroszövet, megfelelő vastagságú mulcs, melyet az ősz folyamán összegyűjtenek és megsemmisítenek) a lehulló nyüvek nem jutnak el a talajig, a felszínen bábozódva pedig rövidesen elpusztulnak vagy összegyűjtve megsemmisíthetők. Nagyobb ültetvényekben kiegészítő eljárásként alkalmazható a betakarítás utáni talajművelés, mely kisebb mértékben, de csökkentheti a bábok számát. Amerikában a kutatók már megfigyeltek eltéréseket a különböző diófajták között a dióburok-fúrólegyek fertőzését tekintve.

Repülési ideje a csalogató anyaggal, ammónium-karbonáttal ellátott sárga vagy zöldessárga ragacsos lapokkal jól követhető, és megfelelő információt ad a védekezések időzítéséhez (2. ábra).

2. ábra: A nyugati dióburok-fúrólégy rajzásmenete Kőszegen, 2014-ben

Ez a módszer azonban a faj gyérítésére nem alkalmas. A tojásrakás idején, időzítéstől függően kontakt és/vagy felszívódó szerrel végzett rovarölő szeres kezelés megfelelő védelmet nyújthat a nyugati dióburok-fúrólégy ellen. Az ültetvényszerű gazdálkodásnál, de akár a kiskertekben is, az almamoly 2. nemzedéke ellen még szükségessé válhat egy vagy két, július végi, illetve augusztusi rovarölő szeres kezelés, mely megfelelő szer és időzítés mellett, kielégítő gyérítő hatással bírhat a nyugati dióburok-fúrólégy ellen is.

A kontakt szerek közül hatásosak a piretroidok, a felszívódók közül megfelelő gyérítő hatással bírnak a neonikotinoidok.

Fotók: A szerző felvételei, kivétel a R. batava fotója, mely a http://www.la.lv/jauns-smiltserksku-kaiteklis/ honlapról származik.

Baktériumos betegségek elleni védelem újabb kihívása csonthéjasokban

2019. november 16. 12:58

Az elmúlt időszakban (2017-2018) egy Fejér megyei kajszi és egy Pest megyei őszibarack ültetvényben a sztigminás betegség tüneteivel könnyen összetéveszthető, baktérium okozta levél- és termésfoltosság fellépését figyeltük meg.

A mandula jelentős gombás betegségeinek áttekintése – egy új kórokozóval bővült a lista

2019. november 16. 11:05

A mandula leggyakoribb betegsége a ventúriás varasodás, amely elleni védekezés a mandula vegyszeres növényvédelmének gerincét alkotja. A szerzők emellett kitérnek a moníliára, a tirosztrómás betegségre, és egy újonnan megjelent betegség, a mandula fomopsziszos vesszőelhalásának kórokozóját is bemutatják.

Alanyt is válasszunk, ne csak fajtát!

2019. november 4. 13:06

A gyümölcsfák minden tulajdonságát az alany és a fajta együttesen határozza meg. Nemcsak a faméretet befolyásolja az alany, hanem minden növekedési és fejlődési jellemzőt, a gyümölcsök méretét, minőségét, érési idejét, sőt még az őszi lombhullás időpontját is.

Művelési rendszerek a korszerű körteültetvényekben

2019. november 4. 10:37

Az innováció megindult a körtetermesztésben is, amelynek célja a gyorsan termőre forduló, gazdaságosan üzemeltethető, tisztes jövedelmet biztosító ültetvények létesítése. Erre többféle lehetőség van a sövényművelési rendszerek és a koronaformák kialakítása tekintetében is. A lényeg az, hogy a kiválasztott módszer megvalósításának lépéseit a termőhelyünk és az alkalmazott fajták jellemzőit figyelembe véve következetesen hajtsuk végre.

Ismerd meg a tábládat madártávlatból! - Új, modern szolgáltatással jelentkezik az Agrárközösség

2018. június 12. 15:31

A speciális „monitoring drón” számos olyan adatot szolgáltat, amelyek nemcsak az eredményességet növelhetik, de a legtöbb esetben a költségeket is csökkenthetik.

Együttműködési megállapodást írt alá a kamara és a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége

2019. szeptember 27. 08:02

Magyarországon a légi növényvédelemnek nagy hagyománya van, fontos technológiai eszköz a növénytermesztésben.

Új korszakot indíthat a mezőgazdasági repülésben a magyar innováció – új potenciálok a növényvédelemben és a vadgazdálkodásban

2017. október 5. 12:14

A sajátos kamerarendszer képes észlelni az invazív növényeket, előrevetíteni a termés alakulását, valamint felmérni az erdőállomány alakulását, fejlődését.

Növényvédelmi előrejelzés: Nyakunkon az ősz és megérkezett a nyár

2016. szeptember 1. 10:42

Jó hatással van ez a napsütéses nyárutó a növényeinkre, színesednek, cukrot termelnek vagy éppen olajat és keményítőt, s sok más értékes összetevőt.