Növényvédelem

A zöld őszibarack levéltetű peszticid-rezisztenciájának háttere

Agrofórum Online

A levéltetvek kártétele kettős: táplálkozásukkal fizikai károsodást okoznak a növényeknek, vírusvektorként pedig a betegségek átvitelével járulnak a termésveszteségek kialakulásához.

Míg a levéltetvek többsége egy vagy néhány tápnövényhez kötött, a zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae) polifág, tápnövényköre széles. Körülbelül 40 családba tartozó, több mint 100 növényfaj szolgál táplálékául e fajnak. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag mindig talál táplálkozásra alkalmas növényt, ahol felszaporodása zavartalan. Polifág kártevők a takácsatkák és a sáskák között is találhatók, azonban csak a zöld őszibarack levéltetűre jellemző az, hogy a tavasz folyamán ivartalan úton szaporodik, genetikai szempontból azonos egyedek terjedhetnek szét a különböző növényfajokon. Amennyiben laboratóriumban tavaszra jellemző környezeti körülmények között tartják a Myzus persicae egyedeket genetikailag homogén populáció hozható létre.

Vajon mi állhat annak hátterében, hogy e levéltetűfaj számára ilyen sok növényfaj táplálékul szolgálhat? Hogenhout és kutatócsoportja (John Innes Központ, Egyesült Királyság) e kérdés megválaszolását a Myzus persicae genomjának szekvenálásával kezdte, majd az adatokat összehasonlították egy specialista faj – zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum) –bázissorrendjével.

Meglepő, nem várt eredmény született. Abból kiindulva ugyanis, hogy egy faj képes több, különböző családba tartozó növényfajon táplálkozni, arra lehet következtetni, hogy mindezt több gén működése teszi lehetővé. A valóság azonban úgy tűnik ezzel ellentétes, a feltevés nem igazolódott be, a M. persicae genommérete az A. pisum-énak csak a felét érte el. A következő lépésben azt vizsgálták, hogy az őszibarack levéltetűben milyen génműködésbeli változások figyelhetők meg új tápnövényre kerülés esetén. Azt tapasztalták a kutatók, hogy rendkívül rövid idő, két nap elteltével két géncsalád kifejeződésében történtek változások. Amennyiben olyan genetikailag módosított növényre kerültek át az állatok, mely e megváltozott gén (cathepsin B) működését gátolta, a levéltetű túlélési és szaporodási esélyei szignifikánsan csökkentek.

A vizsgálatok arra mutattak rá, hogy ezek az átkapcsolásra képes gének megkettőződés révén az evolúció korai szakaszában jöttek létre. Ez ahhoz hasonlítható, mintha egy potenciális genetikai sokféleség alakult volna ki a fajban, melyet a későbbi időszakok hangoltak finomra.

A zöld őszibarack levéltetű nemcsak a tápnövények közötti váltásra képes, hanem a rovarölő szerekkel szembeni gyors rezisztencia kialakítására is. Feltételezhető, hogy a kettő összefügg, ugyanis permetezést követően, a továbbállásra képes, más növényfajt választó rovarok a hatóanyag szubletális dózisával találkoznak csak, ami a rezisztencia kialakulásának forrása. A tápnövényváltás gátlása jelenthetné e folyamat lassítását – számolt be a kutatócsoport. A további vizsgálatok az ellenálló képesség genetikai hátterének feltárására fognak irányulni a közeljövőben.

Fordította: Polgárné Balogh Eszter

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Szükséghelyzeti engedélyek a fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez

2025. augusztus 27. 05:40

A két újabb szükséghelyzeti engedély segíthet kiküszöbölni, hogy a szőlőültetvények a szüret után teljesen védtelenek legyenek a betegséggel szemben.

Részeg méhek a napraforgótáblán – ez áll a háttérben

2025. augusztus 16. 08:10

A napraforgó érésének végén különféle kórokozók jelennek meg, amelyek gyakran látványos, de olykor súlyos károkat is okoznak.

Inváziós faj, amely ellepi a magyar földeket

2025. augusztus 15. 13:10

Az inváziós gyomok terjedése új kihívás elé állítja a magyar gazdákat – a hatékony védekezés kulcsa a megelőzés és a célzott kezelés.

Klímaváltozás vs. növényvédelem – a biológiai megoldás titkai

Biológiai módszerekkel hatékonyan védekezhetünk a dísznövények kórokozói ellen, miközben a környezetet is óvjuk.

A repce kora tavaszi kártevői

2020. január 29. 10:24

A repcét veszélyeztető kártevők sorát kora tavasszal két kistestű ormányos bogár nyitja meg; a repceszár-ormányos és a nála pár tized milliméterrel testesebb nagy repceormányos. Az gazdasági kárt a lárvák okozzák, amelyek eleinte a levélnyelekben, később pedig a repce szárában táplálkoznak. Az előrejelzési adatok, vagyis a sárga tálak és ragasztós lapok fogási eredményei alapján, valamint az időjárás figyelembe vételével határozható meg az ellenük való védekezés optimális időpontja.

Megkezdődött az őszi káposztarepce vetése - gyülekeznek a kártevők

2019. szeptember 2. 10:26

A repce vetésével párhuzamosan az eddig gondozatlan árvakeléseken, illetve a most virágzó, zöldítési céllal elvetett mustár, olajretek állományokon tömegesen gyülekeznek és táplálkoznak a repce rágókártevői.

Melyek a birsalma károsítói?

2018. október 1. 07:10

H. Helga kérdése: Ebben az évben gyakorlatilag nem tudtam „egészséges” birsalmát szüretelni. Mit kell tennem ahhoz, hogy a következő évben meg tudjam védeni a termést?

Elatus Era – új fejezet a kalászosok védelmében

2019. október 8. 13:47

A Syngenta idén bevezetett új fungicid terméke az Elatus Era idén is bizonyította a kórokozók elleni hatékonyságát, magas fokú biztonságot, teljes körű védelmet biztosított.